Cerkóf
A cerkóf (Cercopithecus) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába, azon belül a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.
Cerkófok | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Brazza-cerkóf
(Cercopithecus neglectus) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerkófok témájú kategóriát. |
A nembe 26 ma élő fajt sorolunk.
Előfordulásuk
szerkesztésA nembe sorolt fajok mind Afrikában élnek. Elterjedési területük Gambiától keletre Szudánig terjed, délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság északi részéig élnek. Erdőkben élő fajok, melyek a legkülönbözőbb erdőtípusokban, így trópusi esőerdőkben, mangroveerdőkben vagy erdős szavannákon élnek.
Megjelenésük
szerkesztésTermetük kicsi vagy középnagy. Méretük 32 és 70 centiméter között változik, súlyuk 4-12 kilogramm. A hímek sokkal nagyobbak a nőstényeknél. A különbség a termetesebb fajoknál kifejezettebb, ezeknél a nőstények súlya fele-kétharmada a hímekének.
Testük karcsú, fejük kerek, farkuk hosszú. Szőrzetük színe jellemzően barnás, de a zöldes színtől egészen a feketéig terjedhet. A fajok zömének jellemző pofaszakálla és szakálla van.
Életmódjuk
szerkesztésElsősorban fán lakók, csak kisebb részben élnek a földön. Kiváló mászók és ugrók.
Többnyire pár tucat fős (10-30 egyedből álló) csapatokban élnek, de olykor a táplálékban jól ellátott helyeken több csoport egyesüléséből akár 200 egyedből álló óriási hordák is képződhetnek. Egy-egy csapat többnyire egyetlen kifejlett hímből, több nőstényből és azok utódaiból áll. A nagyobb csapatokban élő fajoknál többhímes csapatok is előfordulhatnak. A nőstény egyedek abban a csapatban élik le életüket, ahol világra jöttek, míg a hím egyedek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, és elvándorolnak annak területéről. Sokszor a fiatal hímek különálló hímcsoportokba tömörülnek, miközben igyekeznek egy öreg hímtől átvenni csapatát. Az idős hímek, miután egy fiatal hím elűzte őket nőstényeik mellől, egyedül élnek, de részben koruk, részben a magány miatt jobban ki vannak téve a ragadozóknak, és így egyedül nem élnek már sokáig.
A cerkófok nagyon territoriális fajok. A csapatoknak sok konfliktusok van a szomszédos csapatokkal. Több faj is társul más cerkófokkal, mangábékkal vagy kolóbuszokkal.
Kommunikációjuk során elsősorban arckifejezésekkel, foguk mutogatásával, különféle testhelyzetekkel és farkuk tartásával tartják egymás között a kapcsolatot.
A cerkófok elsősorban gyümölcsevők, de egyéb növényi részeket, így leveleket, hajtásokat, virágokat, valamint állati eredetű táplálékot (rovarokat, gyíkokat, madártojásokat) is fogyasztanak.
Természetes ellenségeik a nagy sasok (koronás sas, vitézsas), a nagy termetű óriáskígyók, a leopárd és a páviánfajok. Egyes fajokra a vadászó csimpánzok is veszélyesek lehetnek. Fő ellenségük azonban az ember.
Szaporodásuk
szerkesztésVemhességük körülbelül hét hónapig tart. A születések a száraz évszak végére esnek, így a felnövekvő fiatal állat az esős évszakban bőven talál táplálékot magának. Egyszerre általában egy utód születik. A fiatal cerkófok kétévesen válnak ivaréretté, de teljes méretüket csak négy-hatévesen érik el. Méretükhöz képest viszonylag sokáig élő állatok, a szabad természetben is elélhetnek 20 évig, a legidősebb fogságban tartott egyed 33 évig élt.
Természetvédelmi helyzetük
szerkesztésEgyes területeken a cerkófok nem túl népszerűek, mert rájárnak a terményekre. Egyes betegségek, így a sárgaláz és az ebola terjesztésében is részt vesznek. Emiatt sokfelé irtják őket. Emellett egyes területeken húscélú vadászatuk is jelentős. Ráadásul élőhelyeiket is sokfelé irtják.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján több fajuk is szerepel.
A kis cerkóf (Cercopithecus dryas), a Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway) a „kihalásssal közvetlenül veszélyeztetett” kategóriába, míg a Diána-cerkóf (Cercopithecus diana), az aranycerkóf (Cercopithecus kandti), a Sclater-cerkóf (Cercopithecus sclateri), valamint a szakállas cerkóf (Cercopithecus preussi) a „veszélyeztetett”, a vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster), a vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis), a csuklyás cerkóf (Cercopithecus lhoesti), a napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus) és a Hamlyn-cerkóf (Cercopithecus hamlyni) pedig a „sérülékeny” kategóriába van besorolva.
Rendszerezésük
szerkesztésA nembe az alábbi 9 fajcsoport 26 faja tartozik:
- Dryas-csoport, 1 faj
- Kis cerkóf (Cercopithecus dryas)
- Diana-csoport, 2 faj
- Diána-cerkóf (Cercopithecus diana)
- Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway)
- Mitis-csoport, 5 faj
- Fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis)
- Ezüstcerkóf (Cercopithecus doggetti)
- Aranycerkóf (Cercopithecus kandti)
- Fehértorkú cerkóf (Cercopithecus albogularis)
- Fehérorrú cerkóf vagy avemba (Cercopithecus nictitans)
- Mona-csoport, 6 faj
- Apácacerkóf (Cercopithecus mona)
- Cambell-cerkófmajom (Cercopithecus campbelli)
- Lowe-cerkóf (Cercopithecus lowei)
- Koronás cerkóf (Cercopithecus pogonias)
- Wolf-cerkóf (Cercopithecus wolfi)
- Dent-cerkóf (Cercopithecus denti)
- Cephus-csoport, 6 faj
- Fehérarcú cerkóf (Cercopithecus ascanius)
- Bajszos cerkóf (Cercopithecus cephus)
- Vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster)
- Vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis)
- Sclater-cerkóf (Cercopithecus sclateri)
- Fehérhasú cerkóf (Cercopithecus petaurista)
- Lhoesti-csoport, 3 faj
- Csuklyás cerkóf (Cercopithecus lhoesti)
- Szakállas cerkóf (Cercopithecus preussi)
- Napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus)
- Hamlyni-csoport, 1 faj
- Hamlyn-cerkóf (Cercopithecus hamlyni)
- Neglectus-csoport, 1 faj
- Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
- Lomamiensis -csoport, 1 faj
- Lesula-cerkóf (Cercopithecus lomamiensis), csak 2007-ben fedezték fel és 2012-ben írták le hivatalosan
- Dryas-csoport, 1 faj
Közeli rokon fajaik a mocsári cerkóf (Allenopithecus nigroviridis), a Miopithecus nembe sorolt törpecerkófok, a huszármajom (Erythrocebus patas), valamint a Chlorocebus nembe sorolt fajok, köztük a szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops). Ez utóbbiakat korábban a szintén a Cercopithecus nembe sorolták, de bizonyos koponyajellegzetességek, valamint a részleges talajlakó életmódhoz való alkalmazkodás miatt jelenleg külön nembe sorolják.
Képek
szerkesztés-
Apácacerkóf (Cercopithecus mona)
-
Fehérarcú cerkóf (Cercopithecus ascanius)
-
Koronás cerkóf (Cercopithecus pogonias)
-
Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
-
Napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Meerkatzen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Brehm: Az állatok világa
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 245–246. o. ISBN 963-85773-0-4