Cégely
Cégely (szlovákul Cigeľ) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
| Cégely (Cígeľ) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Štefan Mjartan | ||
| Irányítószám | 971 01 (pošta Prievidza 1) | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1271 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 460 m | ||
| Terület | 17,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 38′ 43″48.711944°N 18.645278°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 38′ 43″48.711944°N 18.645278°E | |||
| Cégely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cégely témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPrivigyétőltól 6 km-re délre, a Ciglianka-patak völgyében fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kora bronzkorban is lakott volt.
A falut 1362-ben „Luchka” néven említik először, amikor Bajmóc ura, Gilett János Sutói Péternek adta. Kezdetben a privigyei váruradalomhoz tartozott, később Keselőkő és Bajmóc uradalmának része volt. 1461-ben „Cyglen” néven említi oklevél. Nevét a hagyomány szerint onnan kapta, hogy lakói kecskét tenyésztettek és a kecske német neve „ziege”, átírással „cige”. 1481-ben Anasztázia, Swran-i László özvegye a maga és Ryochen-i János fia András nevében eltiltja Mátyás királyt Thorozmel, Czygel, Eghazasrechen, Naghsaagh possessiokon, Deghfelde prediumon levő birtokrészek, Naghsaagh possessio promontóriumán levő két régi szőlőben levő részek eladományozásától.[2] 1553-ban „Chygel” néven szerepel okiratban, ekkor 9 portát számláltak a faluban. 1675-ben 37 jobbágy és 15 zsellérháza volt 282 lakossal, fő birtokosa a Pálffy család. 1715-ben mindössze 19 háztartása létezett. 1787-ben 42 háza volt 310 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CZIGEL. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szebedrástól nem meszsze, ’s ennek filiája, Bajmóczhoz egy mértföldnyire, határbéli földgyeit a’ záporok járják, és négy marhával miveltetnek, de Körmöczön, Privigyén lévő piatzozása miatt, a hol szekerrel, ’s kézzel is kereshetnek, azon felül kézi munkával készűlt szerszámokat is ottan jól eladhattyák, harmadik Osztálybéli.”[3]
1828-ban 52 házában 369 lakos élt. A község életében lényeges változást jelentett, amikor határában szenet találtak és a település bányászfalu jelleget öltött. A 19. században malom, fűrésztelep és posztóüzem működött a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czigel, tót falu, Nyitra vgyében, Bars vmegye szélén; 369 kath. lak. Határa sovány; erdeje nagy. F. u. gr. Pálfy Ferencz.”[4]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Czigel, tót község a Nagy-Krics hegy alatt, Privigyétől délkeletre, 8 kmre, 578 lakossal. Vallásuk r. kath. Postája, távirója és vasúti állomása Privigye. E község 1461-ben »Cyglen« név alatt szerepel. Kath. temploma a XVII. század végén épült. Kegyura gróf Pálffy János. Földesurai a Pálffyak voltak, akiknek itt jelenleg is nagyobb birtokuk van.”[5]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
A második világháború idején lakói támogatták a partizáncsoportokat. 1945. január 13-án 132 lakosát tartóztatták le a németek, hetet közülük kivégeztek, a többieket koncentrációs táborba küldték.
Népessége
szerkesztés1910-ben 762, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1003 lakosából 996 szlovák volt.
2011-ben 1190 lakosából 1176 szlovák volt.
2021-ben 1271 lakosából 1225 (+5) szlovák, (+1) magyar, 1 cigány, (+3) ruszin, 10 (+3) egyéb és 35 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 75680
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
- ↑ ma7.sk
További információk
szerkesztés