Wikipédia

Braun Róbert (szociológus)

magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.
Ez a szócikk a szociológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Braun Róbert (egyértelműsítő lap).

Braun Róbert (Arad, 1879. január 7. – Budapest, Józsefváros, 1937. február 12.)[2] magyar szociológus, könyvtáros, falukutató, lexikográfus, lektor.

Braun Róbert
Született1879. január 7.[1]
Arad
Elhunyt1937. február 12. (58 évesen)[1]
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaGrünwald Margit
(h. 1913–1937)
GyermekeiBraun Éva
SzüleiBraun Benjamin
Bruckner Berta
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A parcella, 5. sor, 14. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

szerkesztés

Braun Benjamin és Bruckner Berta gyermekeként született. Budapesten és a francia fővárosban járt egyetemre, ezt követően pedig a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol Szabó Ervin irányítása alatt volt a Fővárosi Könyvtár aligazgatója, egészen 1918-ig.

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttörők voltak. Braun elnökletével alakult meg a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a Huszadik Század című periodikát is, majd a Literatura szerkesztője volt, illetve a Kultúra és Tudomány című sorozaté. Fordította, és propagálta Henry George műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története).

1925-ben egyik munkatársával, Pikler Blankával közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék című bibliográfiát. A Századunk főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.

Felesége dr. Grünwald Margit volt, akit 1913. december 21-én Budapesten vett nőül.[3] Lánya Braun Éva kommunista mozgalmár, antifasiszta mártír volt.

Művei

szerkesztés
  • II. József közgazdasági reformeszméi. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1900)
  • Henry George és a földjáradékadó. (A Huszadik Század Könyvtára. 28. Budapest, 1907)
  • Lippa és Sansepulcro. (A Huszadik Század Könyvtára. 33. Budapest, 1908)
  • Az amerikai városi korrupció. – Prostitúció Chicagóban. (Városi Szemle, 1911)
  • A telekérték becslésének Somers-féle rendszere. (Városi Szemle, 1913)
  • A falu lélektana. (A Huszadik Század Könyvtára. 47. Budapest, 1913)
  • Webb, Sidney–Webb, Beatrice: A szegénység problémája. Ford. Kósa Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Budapest, 1918)
  • Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Táltos Könyvtár. Budapest, 1919; angolul: The Dismemberment of Hungary and the Nationalities. Budapest, 1919; franciául: Le démembrement de la Hongrie et la question des nationalités. Budapest, 1919)
  • Régi és új milliomosok Amerikában. (Politika és társadalom. 2. Budapest, 1920)
  • Carnegie, Andrew: Napjaink problémái. Ford. Bartos Zoltán. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Budapest, 1920)
  • Általános magyar könyvjegyzék. Összeáll. Pikler Blankával. (Budapest, 1925; angolul is)
  • Utódállamok. (Századunk könyvtára. 11. Budapest, 1932)
  • Nobel-díjas írók antológiája. Összeáll. (Budapest, 1935)
  • A 150 év előtti Hóravilág. (Budapest, 1935)
  • Maroscsicsér. (Századunk, 1936)
  • A magyar történetírás revíziójához. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Történetírók Tára. Szerk. Glatz Ferenc és Pók Attila. Budapest, 1982)

Fordításai

szerkesztés
  • George, Henry: Vámvédelem vagy szabadkereskedelem. Vizsgálódás a vámkérdésről, különös tekintettel a munka érdekeire. (Budapest, 1909)
  • George, Henry: Kormányzóságom történetéből. Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján. (Marosvásárhely, 1911; Modern Könyvtár. 164-166. Az előszót Jászi Oszkár írta. 2. kiad. Budapest, 1912)
  • George, Henry: Haladás és szegénység. A termelési válságok és a növekvő vagyonnal együtt növő szegénység okának kutatása, ezek gyógyszere. (Budapest, 1914)
  • George, Henry: Társadalmi kérdések. (Budapest, 1921)
  • Bryce, James: Az Amerikai Egyesült Államok demokráciája. (Budapest, 1922)
  • Farbman, Michael: „Pjatiletka.” Az ötéves terv mai állása. (Budapest, 1931)
  • Istrati, Panait: A Szovjet 1930-ban. II. Más fény felé. (Budapest, 1931)
  • Austin, Anne: A fekete galamb. Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Budapest, 1934)
  • Gribble, Leonard, R. : Bosszú? Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Budapest, 1936)
  • Szemjonov, Jurij: A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. (Budapest, 1936).

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • P. Váradi Irma-Kőhalmi Béla-Turnovszky Sándor: Braun Róbert a könyvtáros és szociográfus (Budapest, 1960);
  • Remeg László: Braun Róbert (A Könyvtáros, 1961. 12. sz.)
  • Pórné Váradi Irma–Kőhalmi Béla–Turnowszky Sándor: B. R., a könyvtáros és a szociográfus. Bibl. és tanulmány. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 2. Budapest, 1960)
  • Remete László: A fővárosi könyvtárügy úttörői. Hat arcképvázlat. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 5. Budapest, 1964)
  • Egyed Ákos: B. R. faluszociográfiái. (Korunk, 1970)
  • Köves Rózsa: B. R. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1979. január 7.)
  • V. Bálint Éva: B. R.-re emlékezve. A hazai munkásszociográfiákról. (Magyar Hírlap, 1979. január 7.)
  • Boldizsár Iván: A lebegők. Visszaemlékezések. (Budapest, 1989)
  • Bán D. András: Egy polgári radikális portréjához. (Magyar Nemzet, 1987. 28.)
  • Litván György: A magyar szociológia első műhelye (Szociológia, 1972).
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Braun Róbert. In Magyar Néprajzi Lexikon. I. kötet. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest, 1977, Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 1286 6
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Braun_Róbert_(szociológus)&oldid=27377246”