Berendi Tibor

Berendi Tibor (1921–2004. március 1.) vasúti vezető, 1969 és 1981 között a Ferencváros vasútállomás állomásfőnöke. 1971-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1978-ban a Magyar Népköztársaság Állami Díjának I. fokozatával tüntették ki „a vasút területén végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért, példamutató munkájáért”. Zsákai szerint „a már életében vasutas legendaként számon tartott vezető nem egyike volt a MÁV állomásfőnökeinek, hanem ő volt az állomásfőnök.”

Berendi Tibor
Született	1921 Fülek
Elhunyt	2004. március 1.
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	vasúti vezető, állomásfőnök
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályája

„– Reggel két óra ötven perckor kelek, három óra tíz perckor lépek ki a kapun, éppen elérem a szolgálati trolibuszt és a 23-as villamost, ha kések, a vezető néha már megvár. Négy óra előtt köszönök itt Ferencvárosban a kapusnak. Este még fogadom az éjszakára belépő szolgálatot, és tizenkilenc órakor teszem le a lantot.

– És mindennap tizenöt órát dolgozik?

– Kivéve a vasárnapot, akkor egy órával később kelek, és már délben hazamegyek. Pontban tizenkét órakor ebédelek a családommal.”

Gyermekkorát Füleken töltötte, a gimnáziumot Losoncon végezte. 1939-ben érettségizett, majd jelentkezett a Magyar Államvasutakhoz, ahol előjegyezték. Egy évig a füleki porcelángyárban dolgozott. 1940-ben hívták be a vasúthoz felvételi vizsgára. Gyakornoki idejét Jolsván töltötte, majd Fülekre kérte át magát.

1943 októberében behívták katonának, majd fél évvel később leszerelték. A világháború végéig Füleken maradt, majd Miskolcra, a szovjet vasúti ezredhez került. 1945. november 28-ától, más forrás szerint 1945. december 3-ától Budapest-Ferencváros állomáson – Magyarország legnagyobb rendező-pályaudvarán – szolgált.

1950-től állomásfőnök-helyettes, 1969-től állomásfőnökké nevezték ki, ahol mintegy 1200 vasutas felettese lett nyugdíjazásáig.

Berendi 1965-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1971-ben az arany fokozatát. 1978-ban a Közlekedés Kiváló Dolgozója címet, valamint a Magyar Népköztársaság Állami Díját ítélték neki „a vasút területén végzett több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért, példamutató munkájáért”.

1981. december 15-én nyugállományba vonult. 2004. március 1-jén hunyt el.

További információk

• Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott…. 2. kiadás. Budapest: Szépirodalmi. 1978. 7–15. o. ISBN 963-15-1121-9
• Berendi Tibor (1921-2004), Magyar Közlekedés, 2004. április 14. (LokMagazin, 2004. április, 30–31. oldal)
• Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 521. o. ISBN 963-05-4420-2