Bencze József (orvos)
Bencze József, születési és 1902-ig használt nevén Kohn József[3] (Uraiújfalu, 1893. július 26. – Budapest, 1970. október 23.) magyar orvos, orvostörténész, néprajzkutató, az orvostudományok kandidátusa (1960).
| Bencze József | |
| Született | Kohn József 1893. július 26. Uraiújfalu |
| Elhunyt | 1970. október 23. (77 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kovács Lenke Szekeres Klára (Klarissza) (h. 1946–1961)[2] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1922, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésKohn Sándor cipőfelsőrész-készítő és Pollák Ida fiaként született. Egyetemi tanulmányait az első világháborúban teljesített frontszolgálata miatt meg kellett szakítania, oklevelét 1922-ben szerezte meg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán. 1922–1944 között Uraiújfalu körorvosa volt. 1944-ben deportálták; első felesége Auschwitzban halt meg. 1945-től városi orvos, az SZTK (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ) munkaalkalmassági rendeléseinek vezető főorvosa volt. 1949–1956 között börtönorvos volt. 1956-tól Szombathelyen tiszti főorvos volt. 1966-ban megválasztották a Magyar Orvostörténeti Társaság első elnökévé. Halálát szívizom-elfajulás okozta.
A szombathelyi zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.[4]
Munkássága
szerkesztésTagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Bizottságának, az Orvostörténeti Könyvtár Kiadványai szerkesztő bizottságának, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének, a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaságnak. Mint a Magyar Orvostörténeti Társaság első elnöke és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmunkatársa fontos szervező, kutató és szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Gyógyító tevékenysége mellett összegyűjtötte és feldolgozta a működési területén még élő népi hiedelmeket; gyógyító hagyományokat. Gyűjtötte az orvostörténeti emlékeket: foglalkozott a dunántúli egészségügyi intézmények történetével, több elfeledett magyar orvos életével. Újabb dokumentumok feltárásával kiegészítette Markusovszky Lajos életrajzát.
Művei
szerkesztés- Vas megye egészségügyének története (Vas megye egészségügye, 1955)
- Az orvostudomány története. 2. rész. A középkor (Budapest, 1958)
- A majorok és puszták, mint az empirikus orvoslás és a babonás hiedelmek megőrzői (kandidátusi disszertáció, 1960)
- Az utolsó Vas megyei ember és állatgyógyítóról (Vasi Szemle, 1966)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)[5]
- Markusovszky Lajos-emlékérem (1958)[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Szekeres Klarisszával a szombathelyi polgári házassági akv. 252/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34359/1902. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 589. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 18. oldal 31. sor
- ↑ „Majorok és puszták – Emlékezés dr. Bencze Józsefre”, Vas Népe, 1970. október 25. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1955. március 26. (36. szám)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Buzinkay Géza: Bencze József. A múlt magyar orvostörténészei. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- Széll Kálmán (1975. október 5.). „Megemlékezés Bencze József dr.-ról”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 116 (40), 2365. o. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- Tudósnaptár
- Uraiújfalu honlapján
További információk
szerkesztés- A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Bp., 2002.
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerkesztette: Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
