Bükk (növénynemzetség)

Bükk
	Európai bükk (F. sylvatica)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Bükkfavirágúak (Fagales);
Család:	Bükkfafélék (Fagaceae);
Nemzetség:	Fagus; L.
Fajok
	japán fehér bükk, csipkés bükk (Fagus crenata); kínai bükk Fagus engleriana; amerikai bükk (Fagus grandifolia); Fagus hayatae; japán bükk (Fagus japonica); Fagus longipetiolata; Fagus lucida; Fagus mexicana; balkáni bükk (Fagus moesiaca); keleti bükk (Fagus orientalis); közönséges bükk (Fagus sylvatica); Fagus taurica;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bükk témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bükk témájú médiaállományokat és Bükk témájú kategóriát.

Ez a szócikk a bükkfáról szól. Hasonló címmel lásd még: Bükk (egyértelműsítő lap).

A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal. Régies nevei: bikk, bikkfa.

Elterjedése, élőhelye

Alapvetően holarktikus, az északi mérsékelt öv lombhullató erdeiben elterjedt nemzetség; a közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölött zonális bükkös erdőtársulások meghatározó fája.

Megjelenése, felépítése

Koronája szétterülő; magányosan szabályos gömb alakúvá fejlődik, erdőben hengeres. Törzse sima, szürke.

Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak.

Jelentéktelen külsejű, egyivarú virágai barkákba állnak össze; a porzós virágzat fejecskeszerű, a termősek párosával fejlődnek.

Rügyei hegyesek, elállóak, orsó alakúak, 2 cm körüli hosszúságúak, színük fahéjbarna.^[2]

Termése fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk; mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik. A bükkmakk ehető, és elég magas zsírtartalmának köszönhetően étolaj préselhető belőle. Fogyasztása nagy mennyiségben nem ajánlott a mérgező fagin tartalma miatt.

Életmódja

Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Az elegyetlen bükkösök lombkoronája rendkívül zárt, emiatt cserje- és gyepszintjük is fejletlen. Virágait a szél porozza be.

Felhasználása

Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű rönkökből sokféle félkésztermék állítható elő. Minden szerszámmal jól megmunkálható: késeléssel, hámozással furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól hajlítható, a hajlított (például thonet) bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga. Gőzölés nélkül könnyen vetemedik. Nem időjárásálló; külső térben gombák és rovarok is károsíthatják. Rajzolata jellegtelen, ezért felületét gyakran páccal, színezéssel, festéssel kezelik. Papír, farost, faszén és berimbau gyártására/készítésére is kiválóan alkalmas. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c John
↑ Bükk (Fagus sylvatica). wwf.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)

Források

↑ John: Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. 210. o. ISBN 978-963-09-6602-3
Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 839. o. ISBN 963-05-6928-0

További információk

Téli bükkös a Mátrában

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[John_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] John

[2] Bükk (Fagus sylvatica). wwf.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)

[1]

[2]