Bárány István (úszó)
Bárány István (Eger, 1907. december 20. – Budapest, 1995. február 21.[5]) olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó, mesteredző, sportvezető, szakíró, 1931-től 1941-ig Oberschall Magda művészettörténész férje.
| Bárány István | |
 | |
| Született | Bárány István Géza Gyula 1907. december 20.[1][2] Eger |
| Elhunyt | 1995. február 21. (87 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Oberschall Magda |
| Szülei | Bárány Géza |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Eger[4] |
| Magassága | 185 cm |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bárány István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tanulmányai
szerkesztés1926-ban végzett a Bécsi Kereskedelmi Akadémián. 1925-től az egri érseki jogakadémia hallgatója volt. 1929 június 29.-én avatták Államtudományi Doktorrá a pécsi Erzsébet-Tudományegyetemen. Értekezése a "A pápa nemzetközi jogalanyisága" című műve.[6] Majd 1930-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogi doktori oklevelet szerzett. 1928-tól 1930-ig a párizsi Alliance Française, illetve az Hautes Internationales hallgatója volt. 1956-ban a Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézetében úszóedzői, 1961-ben úszómesteredzői képesítést szerzett.
Sportolói pályafutása
szerkesztés1920-tól a MOVE Egri SE úszója és vízilabdázója volt. Kiemelkedő sporteredményeit úszásban érte el. 1924-től 1932-ig szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban 100 méteres gyorsúszásban elért eredményeivel vált ismertté. Az 1926. évi Európa-bajnokságon a számban aranyérmet nyert és ezzel ő lett a magyar úszósport első Európa-bajnoka. Később még két egyéni és egy váltó Európa-bajnoki címet szerzett. 1928 és 1930 között háromszor döntötte meg a szám Európa-csúcsát. Ő az első európai úszó, aki a távot egy percen belül tette meg. 1930-ban 200 méteres gyorsúszásban is Európa-rekordot úszott. Három olimpián vett részt, 1928-ban legjobb európaiként szorult az egyesült államokbeli Johnny Weissmuller mögött a második helyre. Az 1932. évi olimpián – elsősorban az anyagi nehézségei miatt vállalt bemutatóversenyek miatt – nem tudott képességeinek megfelelően szerepelni. Számos nemzetközi versenyen végzett az első helyen, 1925 és 1930 között öt alkalommal lett a párizsi Grand Prix győztese. Pályafutása alatt összesen huszonhét magyar bajnoki címet szerzett, 1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet. Az aktív sportolástól 1932-ben vonult vissza.
Bár nem nyert olimpiai bajnoki címet, a magyar úszás nagy egyéniségei között tartják számon. 1978-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
Sporteredményei
szerkesztésOlimpiákon
szerkesztés- olimpiai 2. helyezett:
- 1928, Amszterdam: 100 m gyors (59,8)[5]
- olimpiai 3. helyezett:
- 1932, Los Angeles: 4 × 200 m gyorsváltó (9:31,4 – Szabados László, Székely András, Wanié András)
- olimpiai 4. helyezett:
- 1928, Amszterdam: 4 × 200 m gyorsváltó (9:57 – Tarródi Szigritz Géza, Wanié András, Wanié Rezső)
Európa-bajnokságokon
szerkesztés- négyszeres Európa-bajnok:
- kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett:
- 1926, Budapest: 4 × 200 m gyorsváltó (10:03,4 – Bitskey Zoltán, Szigritz Géza, Wanié András)
- 1927, Bologna: 100 m gyors (1:03,2)
- Európa-bajnoki 3. helyezett:
- 1927, Bologna: 4 × 200m gyorsváltó (10:03,6 – Szigritz Géza, Wanié András, Wanié Rezső)
Nemzeti és nemzetközi bajnokságokon
szerkesztés- ötszörös Grand Prix- győztes:
- 100 m gyors: 1925–1927, 1929, 1930
- angol bajnok:
- 100 yard gyors: 1925
- huszonhétszeres magyar bajnok:
- 100 m gyors: 1925–1932
- 200 m gyors: 1926–1932
- 400 m gyors: 1931, 1932
- 4 × 200 m gyors: 1924–1929, 1931
- 3 × 100 m vegyes: 1924, 1928, 1929
Rekordjai
szerkesztés50 m gyors
szerkesztés- 26,4 (1925. június 4., Budapest) országos csúcs (33 m)
- 26,2 (1926. június 13., Tata) országos csúcs
- 26,0 (1929. augusztus 11., Szolnok) országos csúcs
100 m gyors
szerkesztés- 1:02,8 (1924. augusztus 19., Budapest) országos csúcs (33 m)
- 1:01,0 (1925. szeptember 13., Budapest) országos csúcs (33 m)
- 1:00,8 (1928. június 10., Budapest) országos csúcs
- 1:00,0 (1928. július 22., Budapest) országos csúcs
- 59,8 (1928. augusztus 11., Amszterdam) Európa-csúcs
- 59,6 (1929. augusztus 4., Budapest) Európa-csúcs
- 58,6 (1929. október 29., München) Európa-csúcs (25 m)
- 58,4 (1931. május 12., Budapest) Európa-csúcs (33 m)
200 m gyors
szerkesztés- 2:22,6 (1926. augusztus 11., Budapest) országos csúcs
- 2:20,6 (1928. június 9., Budapest) országos csúcs
- 2:19,4 (1929. augusztus 20., Budapest) országos csúcs
- 2:17,8 (1930. március 2., Berlin) országos csúcs (33 m)
- 2:16,0 (1930. március 23., Brugge) Európa-csúcs (25 m)
400 m gyors
szerkesztés- 5:17,6 (1929. június 2., Pécs) országos csúcs
- 5:17,0 (1929. július 21., Bologna) országos csúcs
- 5:13,4 (1931. május 24., Eger) országos csúcs
- 5:00,6 (1931. május 30., Budapest) országos csúcs (33 m)
100 m hát
szerkesztés- 1:12,4 országos csúcs
Sportvezetői és edzői pályafutása
szerkesztés1933-tól – Kugler Sándort váltva – a magyar válogatott csapatkapitánya lett. A magyar úszók az ő irányítása alatt vettek részt a berlini olimpián. A posztot 1939-ben Csik Ferencnek adta át. A második világháború után a Sportlétesítmények Vállalat alkalmazottja lett. Az 1950-es években kiemelkedő érdemeket szerzett a magyarországi csoportos úszásoktatás megvalósításában. 1956-tól 1960-ig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára volt. Az 1960-as években sporttanfolyamokat vezetett.
Szakírói pályafutása
szerkesztésMár aktív sportolóként jelent meg úszással kapcsolatos szakkönyve. 1930-tól 1943-ig a Pesti Napló sportrovatának munkatársaként is tevékenykedett. 1939-ben megalapította a Képes Sport című lapot, amelynek 1944-ig főszerkesztője volt. Az 1950-es évek közepén a Főiskolai Sport című lapot szerkesztette. Az 1957-ben megjelent, A gyermekek úszásoktatása című könyvét angol, lengyel, német és orosz nyelvre is lefordították. 1960-tól 1964-ig a Sport és Tudomány című lap tördelőszerkesztője, 1966-tól 1990-ig az Úszósport című lap felelős szerkesztője volt. Élete utolsó éveire is aktív maradt, 1991-től a Vízipóló című lapot szerkesztette, illetve a Révai új lexikona munkatársa lett.
Főbb művei
szerkesztés- A sportszerű úszás (Budapest, 1929)
- Az úszásoktatás elmélete (kézirat, Budapest, 1934)
- A berlini olimpia zsebkönyve (társszerző, Budapest, 1936)
- A tömeges úszásoktatás (Budapest, 1954)
- A magyar úszósport útja (Budapest, 1955)
- A gyermekek úszásoktatása (Budapest, 1957)
- Az úszás, műugrás, vízilabdázás kézikönyve (társszerző: Bakó Jenő, Balla Béla, Brandi Jenő, Bánki Zoltán, Budapest, 1960)
- Úszás, műugrás, vízilabdázás (társszerző: Balla Béla, Schlenker Antal, Budapest, 1966)
- Úszás, műugrás: 1977–1980 (Budapest, 1978)
- Szerelmes bajnokok (Budapest, 1986) – ISBN 963-7543-59-7
- Versenyben Tarzannal: Bárány István sporttörténetei (Budapest, 1984) – ISBN 963-7542-86-8
- ISBN 963-253-311-9
Díjai, elismerései
szerkesztés- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1956)[7]
- Emlékét ápolja szülővárosában, Egerben a Dr. Bárány István Sportuszoda.
- A magyar úszósport halhatatlanja (2024)[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=39&layout=s
- ↑ a b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 84. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1 | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ A kitüntetett társadalmi munkások. Népsport, XII. évf. 193. sz. (1956. szeptember 27.) 1. o.
- ↑ Újabb négy úszó vált halhatatlanná. www.nemzetisport.hu (2024. december 16.) (Hozzáférés: 2024. december 18.)
Források
szerkesztés- Bárány István profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 963-253-450-6
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Magyar Ki Kicsoda 1990 – ISBN 963-7840-28-1
- (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
- Adatok
