Bánmonostor

szerbiai település
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. január 26.

Bánmonostor (szerbül Баноштор / Banoštor) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.

Bánmonostor (Баноштор / Banoštor)
Svetozar Marković utca
Svetozar Marković utca
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségBelcsény
Rangfalu
Irányítószám21312
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség780 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület21,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 44″, k. h. 19° 36′ 48″45.212200°N 19.613300°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 44″, k. h. 19° 36′ 48″45.212200°N 19.613300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánmonostor témájú médiaállományokat.
 
Komp a Dunán Bánmonostornál

Szerémségben, a Duna jobb partján fekszik, a Tarcal-hegység északi lejtőin. A település a Dunán keresztül komppal össze van kötve a bácskai oldalon fekvő Begecs faluval. Újvidéktől 28 km-re távolságra van.

Története

szerkesztés

1198-ban Keu néven említik először. Bencés monostora már a 12. században létezett. 1229-ben Ugrin kalocsai érsek itt alapította meg a szerémi püspökséget. A település a tatárjárásban elpusztult. 1309-ben Monasterium Bani néven szerepelt egy oklevélben. Brunszvik-kastélya korábban a szerémi püspökség várkastélya volt, és már a 15. században állott.

1910-ben 1137, többségben szerb lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződés után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, előtte Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
706 677 678 733 650 618 780[2]

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Szerbek 732 93,84
Horvátok 17 2,17
Szlovákok 5 0,64
Magyarok 5 0,64
Szlovének 3 0,38
Németek 3 0,38
Csehek 1 0,12
Ruszinok 1 0,12
Muzulmánok 1 0,12
Bolgárok 1 0,12
Jugoszlávok 1 0,12
Egyéb/Ismeretlen[3]