Aratók (Bruegel festménye)

idősebb Pieter Brueghel festménye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 20.

Az Aratók Pieter Bruegel világhírű táblaképe az évszakokat ábrázoló sorozatából.

Aratók
MűvészId. Pieter Bruegel (1565)
Műfajzsánerkép
MozgalomNorthern Renaissance
Magasság116,5 cm
Szélesség159,5 cm
MúzeumMetropolitan Művészeti Múzeum
GyűjteményMetropolitan Művészeti Múzeum
Katalógusszám
  • 28 (Early Netherlandish Painting Vol. XIV Pieter Bruegel)
  • 52D (The complete paintings of Bruegel)
  • 135 (Bruegel: The Complete Paintings, Drawings and Prints)
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Aratók témájú médiaállományokat.

A sorozatot Nicolaes Jonghelinck antwerpeni kereskedő megrendelésére készítette a festő. Jonghelinck lelkes pártolója volt, tizenhat képe volt a festőtől, amelyeket a városszéli házában helyezett el.

A hat képből öt maradt fenn, közülük három: Egy borús nap, Vadászok a hóban, A csorda hazatérése a Bécsi Szépművészeti Múzeumban, a negyedik, a Szénakaszálás, a prágai Sternberg-palotában, a Prágai Nemzeti Galéria gyűjteményében látható. Az Aratók a Rogers Fund révén, 1919-ben került a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum tulajdonába.

A képsorozat fordulatot jelent a nyugati festészet történetében. A tájképfestészet addigi vallásos, ikonográfiai vonatkozásait háttérbe szorította az új humanizmus. Bruegel idealizmustól mentesen ábrázolta a tájat és a benne tevékenykedő embereket, tökéletesen megértve és alkalmazva az olasz reneszánsz kompozíciós elveit.

Az Aratók valószínűleg az augusztusi és szeptemberi hónapokat ábrázolta a sorozatban.

Az alkotás középpontjában itt is, mint Bruegel oly sok más művében, a parasztemberek és a munkájuk áll. A kép diakrón módon, folyamatában mutatja be a tevékenységüket: láthatjuk őket a munka közben és az azt követő pihenés, evés idején egyaránt.

A sorozat képeit első tulajdonosától Antwerpen városa vásárolta meg, és Habsburg Ernő osztrák főhercegnek, Hollandia kormányzójának ajándékozta 1595-ben, a városba történt diadalmas bevonulása alkalmából. Később II. Rudolf német-római császár híres prágai gyűjteményébe került.