Apáca-fütyülőlúd

Az apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.

Apáca-fütyülőlúd
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Fütyülőlúdformák (Dendrocygninae) Nemzetség: Fütyülőludak (Dendrocygnini) Nem: Dendrocygna Faj: D. viduata
Tudományos név
Dendrocygna viduata (Linnaeus, 1766)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Apáca-fütyülőlúd témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Apáca-fütyülőlúd témájú médiaállományokat és Apáca-fütyülőlúd témájú kategóriát.

Apáca-fütyülőludak

Előfordulása

Afrika és Dél-Amerika nagy részén előfordul. Mivel nem tudunk arról, hogy átrepülné az Atlanti-óceánt, a két populáció kialakulásáról több elmélet született. Valószínű, hogy a faj korábban Európában és Észak-Amerikában is előfordult, kóborló egyedei ez utóbbi kontintensen fel-felbukkannak ma is.

Afrikán kívül előfordul Madagaszkáron és a Comore-szigeteken is.

Megjelenése

Az apáca-fütyülőlúd nevét fejének színezetéről kapta: nyaka, feje hátoldala és farka fekete, arca viszont fehér. Csőre és úszóhártyás lába nászidőszakban világoskékek (egyébként lába szürkés, csőre pedig fekete, csak a hegye kék), begye rozsdaszínű, hátoldala szürkésbarna, hasa pedig szürke-fehér csíkozású „kendermagos”. Kiállása feltűnően peckes, ami viszonylag hosszú lábának és nyakának köszönhető.

Testhossza 43–48 centiméter, tömege 502–820 gramm. A nemek hasonlóak, bár a hímek némileg kisebbek a nőstényeknél.

Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.

A vízben

Museum specimen

Életmódja

Mivel a trópusokon él, állandó madár. Többnyire a nagyobb nyílt vízfelületekhez kötődik. A récefélékhez illően élete a vízhez kötődik, itt keresi a vízben úszva és búvárkodva táplálékát. Növényi részekkel, magvakkal, kisebb gerinctelenekkel, olykor gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása

Apáca-fütyülőlúdak

A költési időszak többnyire az esős évszakra esik. A fészek többnyire fűből és gyökerekből épül, sokszor fákon vagy azok gyökerei között. (A fán fészkelés szokása miatt a fütyülőludakat az angol nyelvben olykor tree duck fán élő kacsa névvel illetik.) Az apáca-fütyülőlúd tojói átlagosan 10 (a fészekalj mérete 4–16 tojás között változhat), krémszínű, rózsaszínes árnyalatú tojást raknak, melyek 26–28 napos kotlás után kelnek ki. Az olajbarna-zöldesfekete, krémszínnel pettyezett hátú, hasoldalukon fakósárga pelyhes fiókák fészekhagyók, és rögtön kikelésük után követik anyjukat. Nyolc hét után hagyják el szüleiket.

Védettsége

Az apáca-fütyülőlúd szerepel a CITES III. függelékében, felvételét Ghána, később Honduras kérvényezte. A Természetvédelmi Világszövetség jó kilátásúnak tekinti a fajt.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 13.)
• A Woodland Park Zoo lapja
• EUR-Lex - magyar neve

További információk

• Képek az interneten az fajról