Andriasevce

Andriasevce (horvátul: Andrijaševci) falu és község Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

Andriasevce (Andrijaševci)
A falu főutcája a Szent András-templommal
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Andrijaševci
Jogállás	község
Polgármester	Damir Dekanić (HDZ-HSS-DC)
Irányítószám	32271
Körzethívószám	+385 032
Népesség
Teljes népesség	3441 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	81 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′ 00″, k. h. 18° 43′ 60″45.216667, 18.733333
Andriasevce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Andriasevce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Vukovártól légvonalban 24, közúton 32 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Báza (Bosut) jobb partján fekszik, szemben a községhez tartozó Rokovce faluval.

Történet

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A „Gradina Goričica” lelőhelyen a Báza partjától mintegy száz méterre délnyugatra, a Vladimir Nazor utca utolsó házai mögötti földterületen egy, a környezetéből egy méterre kiemelkedő 50-szer 50 méteres magaslaton nagyobb mennyiségű, a középső neolitikumot lezáró Sopot-kultúrához tartozó őskori kerámiatöredéket, kőszerszámokat, állatcsontokat és őskori házak szalmával és hamuval kevert agyagvakolatának maradványait találták, melyek egy őskori település csalhatatlan bizonyítékai.

Ettől a helytől néhány száz méterre délkeletre található a „Goričice” nevű lelőhely, a folyó partján emelkedő néhány száz méter hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú magaslat, ahol egy középkori településnek, minden bizonnyal a mai Andrijaševci máig nem azonosított nevű elődjének a maradványait találták meg. A kerámiatöredékek alapján a lelőhely korát a 13. századtól a 16. századig terjedő időszakra keltezték. Ugyancsak ennek a településnek a maradványai kerültek elő a falu északkeleti részén, egy enyhe magaslaton az Ivan Zajc utca 16–22. számok között.

A térséget a török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg, és 1687-ig török uralom alatt állt. A török kiűzése után Boszniából és Damáciából érkezett katolikus horvátokkal (sokácok) népesítették be. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.

Az első katonai felmérés térképén „Andriassevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Andriassevcze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben latinul kiadott művében „Andriashevcze” néven 141 házzal, 760 katolikus vallású lakossal találjuk. 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Andriasevcét is a polgári Horvátországhoz csatolták.

A falut Rokovcével összekötő híd

1857-ben 676, 1910-ben 1118 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a horvát, 23%-a német és 18%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 2046, a községnek összesen 4075 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
676	666	740	947	1.065	1.118	1.162	1.222	1.516	1.723	2.010	2.054	2.093	2.076	2.165	2.046

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei

A falu első temploma 1700 körül épült fából Szent András apostol tiszteletére a falu közepén a Báza partja közelében. Építésének pontos éve nem ismert, mert nincsenek megbízható források. A templom jelenlegi formájában legalább 1881 óta létezik. A templomot többször felújították, így 1923-ban, 1931-ben, 1951-ben, 1969-ben, 1980-ban és 1997-ben is. 1927-ben egy erős vihar ledöntötte a templomtornyot, de több ház és gazdasági épület is súlyosan károsodott. Csak 1936-ra tudtak elég pénzt gyűjteni a torony újjáépítéséhez, melyre 1936. szeptember 29-én helyezték fel a keresztet. 1959-ben bevezették az elektromos áramot. 2002-ben padlófűtést szereltek be.

Kultúra

A KUD "Slavko Janković" Rokovci-Andijaševci kulturális és művészeti egyesületet 1937-ben alapították. Célja a két település népi hagyományainak, dalainak, táncainak, népszokásainak őrzése és bemutatása. Az egyesület folklórcsoportja évekig az első három népi együttes között volt a Vinkovci ősz folklór estjein, ahol a táncot, az éneklést és a népviselet eredetiségét értékelték.

Oktatás

Ivana Brlić-Mažuranić általános iskola

Sport

NK Frankopan Andrijaševci labdarúgóklub. A klubot 1931-ben alapították ŠK Zemljoradnik néven. 1948-ban FK Zemljoradnik, 1953-ban NK Mladost, 1959-ben NK Partizan névre keresztelték át. Mai nevét 1991-ben kapta. Jelenleg a megyei 2. ligában szerepel.

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• A plébánia honlapja (horvátul)
• Hrvatski arheološki godišnjak 2/2005. Archiválva 2020. szeptember 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Novosti.hr: Arheolozi istražuju Rokovačke zidine (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)