Hegyszentmárton

magyarországi község Baranya vármegyében
(Alsóegerszeg szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 5.

Hegyszentmárton község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban. Három különálló településrésze Hegyszentmárton, az attól északnyugatra fekvő Alsóegerszeg és az északkeletre fekvő Monyorósd. Jellegzetessége a mindhárom településrész központjában megtalálható, kőből épült harangtorony.

Hegyszentmárton
Hegyszentmárton, madártávlatból
Hegyszentmárton, madártávlatból
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterJakab Gézáné (független)[1]
Irányítószám7837
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség388 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 13″, k. h. 18° 05′ 25″45.903611°N 18.090278°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 13″, k. h. 18° 05′ 25″45.903611°N 18.090278°E
Hegyszentmárton (Baranya vármegye)
Hegyszentmárton
Hegyszentmárton
Pozíció Baranya vármegye térképén
Hegyszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyszentmárton témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település Pécstől, Siklóstól és Sellyétől is közel azonos távolságra helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Tengeri, kelet felől Siklósbodony, délről Kórós, nyugat felől pedig Bogádmindszent; közigazgatási területe a fentieken túl határos még északkelet felől Baksa és Kisdér, délkelet felől Babarcszőlős, Diósviszló és Rádfalva, délnyugat felől pedig Páprád közigazgatási területével is.

Megközelítése

szerkesztés

Legegyszerűbben az 58-as főút felől közelíthető meg, Garé és Siklósbodony érintésével, az 5815-ös úton. Ezen az útvonalon haladva először Monyorósdot érjük el, majd a településrész végét elhagyva az addig kelet-nyugati irányban haladó országút éles kanyarral délnek fordul, így éri el Hegyszentmártont. Alsóegerszeg Hegyszentmártontól nyugatra, Bogádmindszent felé továbbhaladva, az országút egy elágazásától érhető el.

Határszélét északnyugaton érinti még a Pécstől az ormánsági Vajszlóig húzódó 5801-es út is.

Hegyszentmártont érinti a Villány-Siklósi borút útvonala.

Története

szerkesztés

Nevét 1332-ben említette egy, a pozsonyi káptalan levéltárában őrzött oklevél S. Martini néven.

1332-ben Viszló falu felosztása kapcsán említették, hogy a Szentmárton felé eső rész a pécsi káptalannal határos.

A pécsi esperességben fekvő Hegyszentmárton papja 1332-ben 25, 1333-ban 8, 1335-ben 22 báni pápai tizedet fizetett.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Jakab Gézáné (független)[3]
  • 1994–1998: Jakab Gézáné (független)[4]
  • 1998–2002: Jakab Gézáné (független)[5]
  • 2002–2006: Jakab Gézáné (független)[6]
  • 2006–2010: Jakab Gézáné (független)[7]
  • 2010–2014: Jakab Gézáné (független)[8]
  • 2014–2019: Jakab Gézáné (független)[9]
  • 2019–2024: Jakab Gézáné (független)[10]
  • 2024– : Jakab Gézáné (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
416
422
421
367
355
396
405
388
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 25,6% cigánynak, 1,9% horvátnak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,8%, református 4,8%, felekezeten kívüli 10,6% (7,5% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 24,7% cigánynak, 1,5% németnek, 1,5% horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 3,3% református, 0,8% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[12]

Látnivalók

szerkesztés

Hegyszentmártonnak nincsen saját temploma, viszont mindhárom falurész központjában három szintes, kőből épült harangtorony áll, meghatározó elemeiként a faluképnek; a temetőjében (mely Hegyszentmártontól nyugatra, az alsóegerszegi elágazástól nem messze található az országút mentén) a bejárattól távolabb egy Szent Pál nevére szentelt temetőkápolna is áll.[13] Mindhárom településrész gyakorlatilag egyutcás kialakulású, sok szép, a környék hagyományos népi építészetére jellemző stílusjegyeket viselő parasztházzal.

  1. a b Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  10. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  11. Hegyszentmárton Helységnévtár
  12. Hegyszentmárton Helységnévtár
  13. Hegyszentmárton templomai a Templomaink.hu adatbázisában
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza I.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés