Aach
Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.
Aach | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Kerület | Freiburg | ||
Járás | Konstanz | ||
Polgármester | Severin Graf (CDU) | ||
Irányítószám | 78267 | ||
Körzethívószám | 07774 | ||
Rendszám | KN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2384 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 209 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 504 m | ||
Terület | 10,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″47.845556°N 8.851667°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″47.845556°N 8.851667°E | |||
Elhelyezkedése Konstanz térképén | |||
Aach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aachi Fejedelemség | |||
Vazallus | |||
Herrschaft Aach 1100 előtt – 1805 | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Aach | ||
Kormányzat | |||
Államforma | Fejedelemség | ||
Földrajza
szerkesztésFekvése
szerkesztésAach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.
Szomszédos települések
szerkesztésA város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.
Története
szerkesztésAach első okleveles említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.
1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.
A napóleoni háborúk során, a második koalíciós háború alatt itt zajlott le 1799. március 25-én az első, majd 1800. május 3-án a második stockachi csata az osztrákok és franciák között. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös harmadik koalíciós háborút is, Aach először a Württembergi Királysághoz, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez került. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.
Demográfiai adatok
szerkesztésPolitika
szerkesztésA város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.
Önkormányzat
szerkesztésA 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:
- FWG 42,3% (+3,6) – 5 képviselői hely (+1)
- SPD 24,5% (-4,0) – 2 képviselői hely (-1)
- CDU 23,9% (-9,0) – 2 képviselői hely (-1)
- FDP 9,3% (+9,3) – 1 képviselői hely (+1)
Címer és zászló
szerkesztésCímerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.
Aach város színei a fehér és a vörös.
Gazdaság és infrastruktúra
szerkesztésKözlekedés
szerkesztésA legközelebbi vasútállomás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópálya-csomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.
Oktatási intézmények
szerkesztésAachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.
Látnivalók
szerkesztésÉpített örökség
szerkesztésA város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.
Természeti látnivalók
szerkesztésAach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.
A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)