84-es főút (Magyarország)
A 84-es számú főút a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb közúti közlekedési útvonala. A Balaton térségében, Balatonederics területén indul, a 71-es főút csomópontjától, északnyugati irányban és Sopronnál ér véget, elérve az osztrák határt.
| 84-es főút | |
 | |
| A 84-es út Sümegnél | |
_Otszogletu_zold_tabla.svg) | |
| Úttípus | Másodrendű főút |
| Hossza | 132 km |
| Ország |  Magyarország |
| Tartományok | |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Balatonederics  |
| Az út vége | osztrák határ Sopron mellett |
| Időzóna | közép-európai idő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 84-es főút témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésÉszaknyugat-Magyarországon, a Dunántúl északi felén halad.
Története
szerkesztés
A feudalizmus alatt kialakult településrendszerben Sopron és Bécs felé való eljutást szolgáló út volt, melynek Sopron vármegyéhez tartozó szakasza állami, a Vas vármegyéhez tartozó szakasza megyei út volt. Jánosházától délre a ma ismert főút nyomvonala nem létezett, mert a korabeli Veszprém vármegyei úthálózat Sümeg - Veszprém tengelyre szerveződött. Sárváron 1908-ban új vasbeton híd létesült a mai Rába jobb partján, mint ártéri híd. Ez időben a Rába folyó felett egy acéltartós ívhíd épült, amelyet "Új Rába híd"-ként jelölnek korábbi képeslapokon.[1] A hídhoz tartozó folyami átkelő a II. világháborúban elpusztult. Helyén 1948-ban avatták fel a ma látható 65,20 méter hosszú utófeszített ívhidat. Az 1948-as hídépítéshez kapcsolódó útkorrekciók és útszélesítések következtében az 1908-as híd és a Sárvár-Hegyközség előtti boltozatos híd elveszítette szerepét. Helyettük új nyomvonalon épült meg a mai 84-es főút ártéri átvezetése. A nyomvonal egészen 2004-ig főútként szolgált. Az új, a várost keletebbről elkerülő és mai használatos 2x1 sávos főút átadásával ez a szakasz négyszámjegyű mellékúttá került visszaminősítésre. Ma már csak mellékút, két oldalán festéssel kijelölt kerékpársávval.
A magyar főúthálózat kijelölésével és a Balaton idegenforgalmának fejlődésével együtt jött létre az útvonal is és nyerte el ma ismert vonalvezetését. Vas megyei szakaszán már az 1960-as évektől megindult a főút településeket elkerülő, ívek átvágásával való fejlesztése. 1962-ben megépült a sárvári Deák Ferenc utcai - Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal felett átívelő - 37,40 méter hosszú felüljáró. A Jánosházát elkerülő szakasza az 1967 körüli években épült ki; útszámozása akkor még 752-es volt.
Sárvár város területén a nyári főszezonban állandósult forgalmi dugók orvoslására először a városon belül jelöltek ki új nyomvonalat. A forgalom növekedése miatt 2002-2004 között szükségessé vált a várost keletről elkerülő új út megépítése is, mely magába foglalta a Rába-hidat és ártéri műtárgyakat.[2] Az elkerülő építése során elkészült a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal felett egy 93 méter hosszú felüljáró is.
Sopron város elkerülője 1993 áprilisa és 1995. július 8. között épült meg.[3]
2014 májusában megújult a 71-es főút és 84-es főút csomópontja és 2 km-en a 84-es főút Balatonedericsnél.
2015-ben az M86-os autóút 84-es főút Hegyfalu csomópontjának kiépítésével egyetemben elkészül a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal feletti közúti felüljáró is.
Települések az út mentén
szerkesztésMai helyzete
szerkesztésKereszteződések, pihenőhelyek és hidak
szerkesztés| Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak | ||
|---|---|---|
|
| ||
Galéria
szerkesztés-
Sárvár egykori ártéri híd 1908-ból -
Sárvár, egykori ártéri híd profilból -
Vas vármegye címere a híd oldalán -
Sárvár-Hegyközség előtti egykori főút boltozott ártéri hídja -
Sárvár, Nádasdy Ferenc híd -
Vasúti felüljáró Hegyfalunál a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal felett -
Az út vége, a soproni határátkelőhely
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Képeslapok a régi és új Rába hidakról
- ↑ Egy referencia az érdekességről. [2008. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
- ↑ sopron_elkerulo_1995_kisalfold. [2020. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
