1549
Év
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
1549 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1549 |
Ab urbe condita | 2302 |
Bahái naptár | -295 – -294 |
Berber naptár | 2499 |
Bizánci naptár | 7057 – 7058 |
Buddhista naptár | 2093 |
Burmai naptár | 911 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1541 – 1542 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1604 – 1605 |
Shaka Samvat | 1471 – 1472 |
Holocén naptár | 11549 |
Iráni naptár | 927 – 928 |
Japán naptár | 2209 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4245–4246 |
Kopt naptár | 1265 – 1266 |
Koreai naptár | 3882 |
Muszlim naptár | 955 – 956 |
Szeleukida naptár | 1860–1861 |
Örmény naptár | 998 ԹՎ ՋՂԸ |
Thai szoláris naptár | 2092 |
Zsidó naptár | 5309 – 5310 |
Évtizedek: 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek
Évek: 1544 – 1545 – 1546 – 1547 – 1548 – 1549 – 1550 – 1551 – 1552 – 1553 – 1554
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- szeptember 8. – Nyírbátori szerződés: hosszas egyeztetés után Nyírbátorban titkos megállapodás születik I. Ferdinánd biztosai (ecsedi Báthory András, Niklas von Salm és Sigmund von Herberstein) illetve György barát között, melynek értelmében Erdély és a Partium Ferdinándra száll, Izabella királyné és János Zsigmond 100 000 forint kárpótlást és két sziléziai hercegséget kap.[1]
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán –
- A portugálok megszervezik a brazil főkormányzóságot.
- I. Ferdinánd szabályozza a magyarországi Helytartótanács működését.
- III. Gyula lesz a pápa.
- Elkészül a Confessio Pentapolitana (Ötvárosi hitvallás), amelyben Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kisszeben városok a lutheri tanok szellemében foglalják össze hitelveiket.
- Joachim du Bellay francia költő kiadja A francia nyelv védelme és gazdagítása című írását. Célja, hogy a francia nyelvet a görög és a latin rangjára emelje, és irodalmi nyelvvé nemesítse.
- Palaldio, Vicenza város építésze megkezdi a Basilica Palladiana építését.
- Lőcsén építeni kezdik a reneszánsz stílusú városházát.
- Megkezdik az egri vár korszerűsítési munkáit.
- Krakkóban megjelenik Dévai Mátyás „Ortographia ungarica” című műve.[1]
- IV. Iván orosz cár megalapítja a diplomáciai ügyintézésre kialakított központi hivatalt, a Követi Kormányszéket (Posoljszkij prikaz).[2]
Az év témái
szerkesztésSzületések
szerkesztésHalálozások
szerkesztés- november 6. – Antonio Abbondi olasz építész, kőfaragó (* 1505 körül)
- november 10. – III. Pál pápa (* 1468)
- december 21. – Angoulême-i Margit navarrai királyné (* 1492)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 221. p.
- ↑ Vásáry István: Oszmán–török hatás az oroszoknál? Az Oszmán Birodalom és Moszkóvia a 15–16. században. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 116. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1549 témájú médiaállományokat.