Érendréd

falu Romániában, Szatmár megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 11.

Érendréd (románul Andrid) falu Romániában, Szatmár megyében, Érendréd község központja.

Érendréd (Andrid)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségÉrendréd
Rangközségközpont
Irányítószám447010
Körzethívószám0261
SIRUTA-kód136777
Népesség
Népesség1176 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság493
Népsűrűség40,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Terület62,35 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 22° 20′ 12″47.517222°N 22.336667°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 22° 20′ 12″47.517222°N 22.336667°E
Érendréd weboldala
SablonWikidataSegítség

Nagykárolytól délnyugatra található település.

Története

szerkesztés

Legelső írásos említése az 1332-es Pápai Tizedjegyzékben olvasható. Neve a XIII. századtól ismert az oklevelekben, mint az Endrédy család birtoka. Nevét ekkor Endred, Endryd alakban írták.

1398-ban a Zoárdfi Endrédyek pereskedtek Dengelegi Bertalannal, aki szántóföldjeiket elfoglalta.

A későbbiekben, mikor az Endrédy család több ágra oszlott, a birtok is elaprózódott, s így lettek birtokosai a rokon Endrédi Nagy, Bagos, Uray családok, leányágon pedig a Szepesy, Becsky, Irinyi, Péczely, Gerzsenyi, Somlyódy családok.

A XVII-XVIII. században még más családok is birtokot szereztek itt: a Geötz, Bokor, Bottka, Domahidy, Falussy, Fráter, Okolicsányi, Iklódy, Gencsy, Domokos, Uray, Irinyi, Fényes, báró Luzsénszky, Luby, Sánta, Latinovich, Szilágyi, Veres, Szintay családok.

Érdekességek

szerkesztés
  • 1848 előtt Petőfi Sándor néha hetekig vendégeskedett Báró Luzsénszky házában, mely később községháza lett és 1848-ban, mikor az erdélyi táborhoz vonult, itt toborzott honvédeket.
  • A településen folyt ásatások alkalmával még az 1800-as években a református iskola alatt egy régi vár, vagy várkastély nyomait találták meg.
  • A falu határában fekvő Péterhalom ősi őrhalomnak feltételezhető.

Nevezetességek

szerkesztés
  • Református templom - A régi templom tornya az 1832-es földrengésen összeomlott, 1833-ban épült újra.
  • A református templom portikusában 1999-ben emléktáblát avattak az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások idején bebörtönzött falustársak emlékére. Dr. Avasán Gyula orvos (1928-1995), Dr. Bujdosó Géza állatorvos (1902-?), Márton Attila teológus (1938-2002), Kovács Lajos állategészségügy technikus (1932-2002), Szaleczky Miklós kántor-tanító (1885-1963), Fischer Lajos iskolaigazgató (1922-?), Truczkay Sándor (1910-1985) kovácsmester, Ábrám Sámuel gazdatiszt (1908-1988), Kiss Miklós gazdálkodó (1923-1983) súlyos börtönéveket töltöttek a kommunizmus börtöneiben és a Duna deltában. Áldott legyen emlékük.
  • Görögkatolikus templom - 1821-ben épült.

Nevezetes szülöttei

szerkesztés
  • Jeney Jenő Béla (1874−1950) festőművész, grafikus, illusztrátor, a XX. századelő egyik meghatározó magyar karikaturista.
  • Jeney Ernő (1876–1918) építész, Nagykőrös városi főmérnöke, később a MÁV főmérnöke, a szecesszió egyik jelentős képviselője
  • Kulin Sándor (1904–1994) agrár-üzemgazdász, egyetemi tanár
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.