Árkos

	Árkos (Arcuș)
	Az unitárius templom
	; Árkos címere
	; Árkos címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Árkos
Rang	községközpont
Irányítószám	527166
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64924
	Népesség
Népesség	1722 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1450 (2011)
Népsűrűség	51,36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	573 m
Terület	33,53 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 46′45.900000°N 25.766667°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 46′45.900000°N 25.766667°E
	Árkos weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az „Árkos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Árkos (egyértelműsítő lap).

Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, 2004-től az azonos nevű község központja, korábban Sepsikőröspatak község része volt.^[2]

Nevének eredete

Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik.

Népessége

A 2002-es népszámláláskor Árkos község még nem létezett; a megfelelő falvak népessége összesen 1288 fő volt,^[3] míg a 2011-es népszámlálás szerint 1519 fő lakott a község területén.^[4]^[5] 2011-ben a következő volt a nemzetiségi megoszlás: 1450 fő (95,46%) magyar, 48 fő (3,16%) román, 8 fő cigány, míg 17 fő (0,79%) ismeretlen nemzetiségű.^[4] Felekezeti szempontból a népesség összetétele a következő volt: 517 fő (34,04%) unitárius, 452 fő (29,76%) református, 430 fő (28,31%) római katolikus, 54 fő (3,55%) ortodox, 27 fő (1,78%) hetednapi adventista, 4–4 fő (0,26%) lutheránus illetve jehovista, 10 fő (0,66%) egyéb felekezetű, 9 fő (0,59%) vallás nélküli és 12 fő (0,79%) ismeretlen felekezetű.^[5]==Története== 1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.

2004-ben önálló községgé alakult az addig Sepsikőröspatakhoz tartozó Árkos, Bedőháza és Pincehely falvakból.

Látnivalók

Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott.

Híres emberek

Árkosi Gelei Benedek unitárius tanár, orvos.
Árkosi Mihály Benedek református tanár.
Árkosi Tegző Benedek unitárius tanár, teológus.
Itt született Daniel Gábor, az agyagfalvi székely népgyűlés résztvevője, Udvarhely vármegye főkirálybírája és főispánja, az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi-, Genealógiai és Heraldikai Társulat tagja.
Itt született Gelei József zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Itt született Kiss Ernő geológus.
Árkosi Geley Antal főhadnagy, az "Előre" című ifjúsági folyóirat felelős szerkesztője.
Itt született Kisgyörgy Zoltán geológus.
Itt élt Seres András néprajzkutató. 2011-től nevét viseli az utca, melyben a háza állt.
Itt született (1967) Máthé Árpád Árkos falu első és még mindig hivatalban levő polgármestere.

Hivatkozások

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
↑ LEGE nr.15 din 24 februarie 2004 pentru înfiinţarea comunei Arcuş prin reorganizarea comunei Valea Crişului, judeţul Covasna. Monitorul Oficial, 174. sz. (2004. március 1.)
↑ Recensământul populației și al locuințelor 2002 – martie 2002 (román nyelven). In Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája: Népszámlálási adatok 1850–2002 között. Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára.
↑ ^a ^b Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).
↑ ^a ^b Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).

Források

Vofkori László. Utazások Székelyföldön. Csíkszereda: Pro-Print, 388–389. o. (2007). ISBN 978-973-8468-62-7

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Nemzetközi Shakespeare Alapítvány és Shakespeare Ház

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

[2] LEGE nr.15 din 24 februarie 2004 pentru înfiinţarea comunei Arcuş prin reorganizarea comunei Valea Crişului, judeţul Covasna. Monitorul Oficial, 174. sz. (2004. március 1.)

[3] Recensământul populației și al locuințelor 2002 – martie 2002 (román nyelven). In Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája: Népszámlálási adatok 1850–2002 között. Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára.

[2011nemzet-4] Tab8. Populația stabilă după etnie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).

[2011vallas-5] Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. www.recensamantromania.ro. Nemzeti Statisztikai Intézet (2013).

[2]

[1]

[3]

[4]

[5]