Ágasegyháza

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 14.

Ágasegyháza község Bács-Kiskun vármegyében, a Kecskeméti járásban.

Ágasegyháza
Ágasegyháza címere
Ágasegyháza címere
Ágasegyháza zászlaja
Ágasegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterFüredi János (független)[1]
Irányítószám6076
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség1875 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 31″, k. h. 19° 26′ 51″46.841944°N 19.447500°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 31″, k. h. 19° 26′ 51″46.841944°N 19.447500°E
Ágasegyháza (Bács-Kiskun vármegye)
Ágasegyháza
Ágasegyháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Ágasegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágasegyháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kecskeméttől 21 kilométerre nyugatra fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park által körülvett területen. Közigazgatási területének délkeleti része, mintegy egynegyede tartozik a nemzeti park Orgoványi rétek nevű részterületéhez, észak felől pedig a Fülöpházi buckavidék nevű részterület határolja.

A szomszédos települések: észak felől Fülöpháza, északkelet felől Ballószög, kelet felől Helvécia, dél felől Orgovány, délnyugat felől Izsák, északnyugat felől pedig Szabadszállás.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton a Kecskemétet Dunaföldvárral összekötő 52-es főútról balra, Izsák-Kalocsa felé leágazó 5301-es úton érhető el. Régebben elérhető volt a Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalon is, saját állomással is rendelkezett, itt azonban 2007-ben megszűnt a közlekedés.

Története

szerkesztés

Régészeti leletek szerint már az ókorban lakott terület volt. Az Árpád-korban kunok birtokolták, amit az 1353-ból való első írásos említése is bizonyít. A török hódoltság idején az addig virágzó település teljesen elpusztult, s még az 1800-as évek elején is lakatlan volt. Az 1810-es évektől Kecskemét külterülete volt, és csak 1952-ben vált önálló községgé.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Ádám Józsefné (MDF)[3]
  • 1994–1998: Ádám Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Ádám Józsefné (független)[5]
  • 2002–2006: Ádám Józsefné (független)[6]
  • 2006–2010: Ádám Józsefné (független)[7]
  • 2010–2014: Füredi János (független)[8]
  • 2014–2019: Füredi János (független)[9]
  • 2019–2024: Füredi János (független)[10]
  • 2024– : Füredi János (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1908
1892
1837
1887
1883
1855
1875
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A község lakosságának 2001-ben 98,4%-a magyar, 0,2%-a horvát, 0,7%-a német, 0,2%-a román volt. Felekezeti megoszlása ekkor a következőképpen alakult: 77,6% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,9%, református volt a település lakosságának 15,3%-a, evangélikus 0,2%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,3%, 1,8% nem volt vallásos. A népesség 3,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 1,1% németnek, 1,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 14,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,1% (11,8% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% ukránnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 11% református, 1,2% ortodox, 0,9% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[12]

Külterületei

szerkesztés

A településhez az alábbi külterületek tartoznak:

  • Bajcsy-Zsilinszky út külterülete
  • Galambháza
  • Kossuth út külterülete
  • Sándortelep
  • Zsombosdűlő

Ezek összlakossága 2001-ben 520 fő volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  9. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. Ágasegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  11. Ágasegyháza Helységnévtár
  12. Ágasegyháza Helységnévtár

További információk

szerkesztés