Bár–Kalán nemzetség
A Bár–Kalán nemzetség középkori főúri nemzetség volt, amelyet Anonymus Ond vezértől származtatott. Ebből a nemzetségből származott Bánk bán. [1]
A nemzetség címere félalakos ágaskodó oroszlán volt [1], ami alátámasztja Anonymus közlését, miszerint vezéri, azaz törzsfőtől származó nemzetségről van szó. A nemzetségek nevüket azonban általában az államszervezés- azaz István-kori birtokos tagjaikról kapták, mert ez teremtett számukra jogalapot a birtokláshoz. [2]
A Magyar Krónika szerint Géza fejedelem Saroltot Beled (Beliud) tanácsára vette feleségül. Beled apósa, Kalán (Kolán, Kulan) földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, Kaján (Kean) ellen. Belednek a Tisza mellett voltak birtokai, övé volt Csongrád vár. Hunyad vármegye területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még Ond vezér területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a fehér-Körös mentén végezhették. [3] Csongrád vármegye – téli szállásuk – területén, ahol két monostort is építettek (Ópusztaszer, Ellősmonostora Csongrádtól északnyugatra). A nemzetség további birtokai Baranya, Esztergom vármegyében feküdtek. [1]
Nevezetes nemezetségtagok
- Kalán pécsi püspök
- Pósa (udvarispán)
- Bánk (bán) a 13. században
- Szeri Pósa krassói ispán
A nemzetségből sármazó családok
Forrás
- ↑ a b c szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o.. ISBN 963 05 6722 9 (1994)
- ↑ Györffy György. 18 / Uralkodó osztály és világi birtok., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2
- ↑ Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2
