Karni
A karni földtörténeti korszak, a felső triász kor első korszaka, amely 228 ± 2 évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső triász kor ladin korszaka után, és 216.5 ± 2 mya végződött, a nori korszak előtt.
Nevét a Karniai Alpokról kapta (de az is lehet, hogy az osztrák Karinthia régióról (németül Kärnten). Először Georg Edmund Mojsisovics bécsi geológus használta 1869-ben.
Tagolása
A karnit kétféle módon tagolják. Az egyik felosztás kéttagú, julián és tuvali alkorszakból áll. A másik, háromtagú felosztás: cordevoli, julián és tuvali.
Határai
Kezdetét a Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a Daxatina vagy Trachyceras ammonoidák, illetve a Metapolygnathus polygnathiformis conodonta megjelenése, illetve elterjedése jelzi. A karnit követő nori korszak akkor kezdődött, amikor elterjedtek a klamathites macrolobatus vagy a stikinoceras kerri ammonitesz zónák, illetve a metapolygnathus communisti vagy m. primitius conodonta zónák.
Kezdetét 2004-ben határozták meg (Gradstein), amikor erre a korra még nem volt radiometrikus kormeghatározás. Nemrégiben dél-olaszországi késő karni kőzetek korát 230,91 ± 0,33 millió évben határozták meg, emiatt a korszak vitatott marad.
Éghajlat
A karni (és a triász jórésze) idején egyetlen szuperkontinens létezett, a Pangea, és egyetlen világóceán, a Panthalassa, amelynek nyugati ága a trópusokon a Paleo-Tethys-óceán volt. Ez utóbbi üledékei Délkelet-Európában, a Közel-Keleten, a Himalájában és Timor szigetén buknak a felszínre.
Az egytömbű kontinenseloszlás a mainál sokkal intenzívebb monszunjelenségeket okozott.
Élővilág
Az Archosauria őshüllők, a dinoszauruszok ősei dominanciájának kora volt (ezek mai leszármazottai a madarak és a krokodilok). A karni korszakban veszítettek méretükből a Therapsidák, vagy emlősszerű hüllők. Ekkor jelentek meg azonban a kétlábú óriás ragadozó dinoszaurusz Theropodák. A korszak elején élt a Herrerasaurus, az egyik legősibb ragadozó dinoszaurusz nem.
