Háromfa
Háromfa község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
| Háromfa | |||
 | |||
| Műemléki Nepomuki Szent János-szobor (barokk, 1796) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Nagyatádi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tratnyek Gyula Dezső (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7585 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 629 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069°N 17.331369°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069°N 17.331369°E | |||
 Háromfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Háromfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Háromfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Somogy vármegye déli részén fekszik, a horvát határtól és a Drávától 8, Nagyatádtól 16, Kaposvártól 70 kilométerre. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos. Közigazgatási területe északon egy-egy rövid szakaszon érintkezik Rinyaszentkirályhoz és Nagyatádhoz tartozó területekkel is.
A Babócsa-Nagyatád közti 6807-es út vezet végig az észak-déli irányban több kilométer hosszan elnyúló falun; a környező zsáktelepülések közül csak innen érhető el közúton (a 68 116-os számú mellékúton leágazva) Rinyaújnép, illetve (a 68 128-as számozású bekötőúton) Bakháza.
Története
Háromfa első ismert okleveles említése 1377-ből való, amikor a nevét Harumfa formában jegyezték fel. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. (A legenda szerint három nagy nyárfa állt egy dombon, innen kapta a falu a nevét. Ez a három nyárfa szerepel most a falu címerében is.) 1406 és 1418 között a berzencei Lórántfi György, 1477-ben Forster György volt a birtokos. 1481-ben felerészben ugyanez a Forster, illetve a tolnai Bornemissza János birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 3 házból állt. A 18. század húszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak volt itt 1945-ig nagyobb birtoka.
A községbe már a 17. században települtek le szlovénok (vendek) Gróf Festetich Kristóf a 18. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről további vend lakosokat telepített ide; ők később elmagyarosodtak.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Papp Istvánné (független)[4]
- 1994–1998: Papp Istvánné (független)[5]
- 1998–2002: Papp Istvánné (független)[6]
- 2002–2006: Papp Istvánné (független)[7]
- 2006–2010: Brantmüller Zoltán Mihály (független)[8]
- 2010–2014: Brantmüller Zoltán Mihály (független)[9]
- 2014–2018: Brantmüller Zoltán Mihály (független)[10]
- 2018–2019: Lakosa László (független)[11][12]
- 2019 óta: Tratnyek Gyula Dezső (független)[1]
A településen 2018. szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[13] A posztért viszonylag sok, hat jelölt indult, így a győztesnek 33,43 %-os eredmény is elég volt a mandátumszerzéshez.[11]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 788 | 769 | 767 | 695 | 629 | 649 | 629 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 13,1% cigánynak, 0,1% németnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (17,2% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
- Katolikus templom
- Nepomuki Szent János barokk szobra
- „Zöld pokol” néven emlegetett horgásztó
- Egy vadászház, melyet a helybeliek „kastélynak” neveznek. A török hódoltság idején sóházként működött.
Híres emberek
- Itt született 1942-ben Kerék Imre költő, műfordító
Jegyzetek
- ↑ a b Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ a b c Háromfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Lakosa László nyert a polgármester-választáson Háromfán (magyar nyelven) (html). Kapos.hu, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Háromfa Helységnévtár
