Montenegró földrajza
| Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Montenegró egy kicsi, hegyvidéki állam a Balkán-félsziget délnyugati részén. Montenegrót Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Albánia és az Adriai-tenger határolja. Annak ellenére, hogy kis ország a maga 13,812 km2-ével, nagyon változatos a domborzati viszonyait tekintve.
| Montenegró | |
 | |
 é. sz. 42° 46′ 00″, k. h. 19° 13′ 00″42.766667°N 19.216667°E | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Délkelet-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 156. |
| Teljes terület | 13 812 km² |
| Környező országok |  Horvátország,  Bosznia-Hercegovina,  Szerbia,  Koszovó,  Albánia |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Zla Kolata, 2534 m |
| Leghosszabb folyó | Tara, 144 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Shkodrai-tó (Albániával együtt), 391 km² |
| Használatban levő terület | |
| Egyéb jellemzők | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat. | |
Domborzat
 |
| térkép szerkesztése |
Montenegró domborzata az ország északnyugati magas hegyi vonulataitól, a középső és nyugati karsztos szegmensen át a majd 300 km-es keskeny tengerparti síkság között váltakozik. Északon a tengerparti síkság teljesen eltűnik, ahol a Lovćen és más hegyi vonulatok hirtelen alábuknak a Kotori-öböl bejárati részébe. A tengerparti régió földrengéses terület.
Montenegró legmagasabb pontja a montenegrói-albán határ közelében, a Prokletijében található 2534 méter magas Zla Kolata.
Montenegró karsztos térségei alapvetően a tengerszint feletti 100 méteres magasságban találhatóak, egyes részei azonban az 1800 méteres magasságig is elérnek. A legalacsonyabb pont a Zeta folyó völgyében helyezkedik el, 450 méteres magasságban, a Nikšić térség középső részén, amely a karsztos régiókra jellemző hosszanti, lapos depresszió. A kőzet uralkodóan mészkő, ahol a kémiai oldódás víznyelők és barlangok kialakulását tette lehetővé. Montenegró leghosszabb barlangja a Vražji firovi, 10,5 km hosszú Beranetól északnyugatra. A legalacsonyabban fekvő víznyelő a Željezna jama, -1027 méteren a Maganik hegységben.
A Zeta folyó völgye, másnéven a Bjelopavlići síkság, a délnyugati részen egyesül Montenegró másik jelentős alföldjével a Zeta síksággal. A Zeta síkság a Shkodrai-tótól északra húzódik 40 méteres magasságban. Manapság Montenegróban e két síkságon élnek a legnagyobb számban, így Montenegró két legnagyobb városa Podgorica és Nikšić is itt található.
Montenegró magas hegyeinek bizonyos részei Európa egyik legsziklásabb vonulatai, átlagosan több mint 2000 méteres tengerszint feletti magassággal. Többek között jelentős a Durmitor-hegység legmagasabb pontja a Bobotov Kuk, a maga 2523 méteres magasságával. A montenegrói hegyek voltak a leginkább kitéve a glaciális (jég általi) eróziónak a Balkán-félszigeten a legutóbbi jégkorszakban.
Tengerpart
Montenegró tengerpartja 294 km hosszú. Ellentétben az északi szomszéd Horvátországgal, Montenegrónak nincsenek nagy kiterjedésű lakott szigetei. Az ország egyik tengerparti jellegzetessége a Kotori-öböl, egy fjordszerű öböl, amely valójában egy lesüllyedt folyóvölgy. A Kotori-öblöt helyenként 1000 méter magas hegyek övezik, amelyek közel függőlegesen buknak a tenger alá.
A Kotori-öböl déli része egy keskeny tengerparti síkság, kevesebb mint 4 km hosszú és északról magas hegyek határolják. A síkság számos kis tengerparti településnek ad otthont.
Vízrajz
.JPG)
A montenegrói folyók mintegy 52,2 %-a a Fekete-tenger medencéjéhez tartozik, a fennmaradó 47,8 % az Adriai-tenger vízgyűjtőjének a része. Montenegró északi területein a lehulló csapadékokat a Lim és a Tara folyók gyűjtik össze és a Drina folyón keresztül a vezetik Dunába. A déli térségben a folyók az Adriai-tenger irányába folynak. Ellenben a karsztvizek sokkal inkább felszín alatti csatornákban haladnak, mint felszíni folyók formájában.
A leghosszabb folyók Montenegróban a következők: Tara (144 km), Lim (123 km), Cheotina (100 km), Morača (99 km), Zeta (65 km) és Boyana (30 km). Három montenegrói folyó (Morača, Zeta és Piva) teljes hosszában átfolyik Montenegró területén. A Boyana folyó volt korábban Montenegróban az egyetlen hajózható folyó; jelenleg nem szállít.
A ország hegyvidéki részén olyan hegyi folyók folynak, mint a Piva, a Tara, a Morača és a Zeta, amelyek mellékfolyóikkal együtt évek milliói alatt keskeny csatornákat vájtak, meredek partokkal a sziklákba - kanyonok, amelyek szépsége és mérete egyedülálló. A Tara folyó kanyonja a legnagyobb Európában, mélysége eléri az 1300 métert. Csak a coloradói Grand Canyon nagyobb nála. A Tara, a legtisztább európai folyó, amely az UNESCO védelme alatt áll, alkalmas aktív turizmusra, például raftingra.
A montenegrói folyók energiapotenciálja 115 kW / 1 km², ami nagyon magas mutató. Különböző okokból (beleértve a környezetet is) azonban az országban nem fejlesztik a vízerőműveket.
Az ország és egyben a Balkán-félsziget legnagyobb állóvize a Shkodrai-tó (391 km²), amely a tengerhez közel fekszik és egészen átnyúlik Albánia északi részére. A tó közel 60 %-a esik montenegrói területre. A víztest egy karsztos poljében alakult ki, amelynek legalacsonyabb pontja a tengerszint alatt helyezkedik el. 40 hegyes sziget emelkedik a tó felszíne fölé, némelyikükön tökéletesen megőrizték a középkori erődöket és kolostorokat.
Montenegró második legnagyobb tava a Shasskoe (3,64 km²), Ulcinj közelében.
A hegyvidék az ország legjelentősebb területét foglalja el, és fontos vonzerő. Minden oldalról hegyi fennsíkok vannak körülvéve 1400-1700 méteres magasságban. Több mint 2000 méter magas hegycsúcsok választják el őket, köztük a legmagasabb a Bobotov Kuk. A fenséges hegyek mellett Montenegróban összesen 29 ritka szépségű, magas hegyvidéki tó (úgynevezett "hegyi szem") található, amelyek teljes területe 3,89 km². Hegyi szemeknek hívják őket, mert a bennük lévő víz szokatlanul tiszta és nyugodt. Nem csak formában és tisztaságban hasonlítanak a természet szemére. Bennük, akárcsak a szemekben, a tűk "szempillái" által leeresztve, hegycsúcsok tükröződnek. A tavak közül a legszebb a Fekete-tó. A Kígyó-tó sűrű erdőben található 1495 méter magasságban, a Maloe-tó pedig 1788 méterrel a tengerszint felett. Az egyes tavakhoz számos legenda kapcsolódik, amelyek nevét hal, kék, hullámos, ellenség, zöld néven fordítják.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Montenegro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.