Black Lives Matter
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Black Lives Matter („Fekete életek számítanak”, röviden: BLM) saját állítása szerint az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő, amerikai radikális jogvédő civil mozgalom.
| Black Lives Matter | |
 | |
.jpg) | |
| Alapítva | 2013. július 13. |
| A Black Lives Matter weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Black Lives Matter témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
Története
A BLM mozgalom alapítói Patrisse Khan-Cullers, Opal Tometi, és Alicia Garza fekete feminista nők.[1]
A mozgalom 2013-ban jött létre, és a korábbi fekete polgárjogi mozgalmakkal, még a militáns Fekete Párducokkal ellentétben is történelmi gyökerek nélkül.[2] A szervezet alapüzenete az, hogy mindenki megérdemli a jogszerű rendőri eljárást még akkor is, ha egyes bűncselekmények esetén kimutatható egyértelmű érintettsége. A Black Lives Matter akkor kezdődött, amikor felmentették azt a floridai rendőrt, aki lelőtt egy fegyvertelen, bűncselekményt el sem követő fekete férfit. Ekkor vált sajtóüggyé az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban sokkal több fekete fiatalt ér rendőri brutalitás, mint fehéret. A mozgalmat elindító Trayvon Martin megölése messze nem volt egyedi eset.
„A Black Lives Matter polgárjogi mozgalom kárpótlást szeretne kapni a rabszolgaságért. A mozgalom a transzvesztiták, a fogyatékosok, a nők, a másság és általában összes fekete ember védelméért kiáll. Olyan világért harcol, ahol a fekete emberek élete és nem a halála a fontosabb. A végső cél a fekete emberek teljes felszabadulása.”
Tüntetések
Ezren gyűltek össze a Black Lives Matter budapesti tüntetésén
Több mint ezer ember gyűlt össze Budapesten, a Szabadság téri amerikai nagykövetség előtt megrendezett Black Lives Matter tüntetésen.
A békés tüntetés résztvevői közül szinte mindenkin maszk volt. Erős volt a rendőri jelenlét, de nem avatkoztak be. A demonstrálók a tüntetés elején feltartották a Black Lives Matter-feliratú molinókat.
„azért gyűltünk össze, hogy a rasszizmus ellen kiálljunk. Az ellenségeink nem más politikai véleményen lévő emberek, nem is különböző politikai vezetők, hanem az az emberi természet, az a rendszer, amiben élünk, amit kiépítettünk. Ha jobb világban akarunk élni, radikálisan meg kell változtatnunk, ahogy élünk. ... Globális szinten véget kell vetnünk a kizsákmányolásnak, a rasszista gyűlöletnek, a szenvedésnek, ahogy Martin Luther King mondta: senki sem szabad, amíg mindenki nem szabad. Együtt kell éreznünk a tőlünk különböző emberek fájdalmával, csak a szeretet erejével tudunk változást hozni.”
Beszédét hatalmas taps fogadta, aztán fiatal lányok olvastak fel angol szövegeket a békéről, majd egy afroamerikai aktivista beszélt arról, hogy világszerte álljunk ki az igazságtalanság ellen.
Capitol Hill autonóm övezet
A Capitol Hill autonóm övezet (CHAZ) körülbelül hat városi blokkot és egy parkot jelent amit 2020. június 8-án BLM tüntetők és anarchisták foglaltak el, miután a seattle-i rendőrség (SPD) elhagyta a Keleti-prefektúra épületét.
A zóna helyi kormányzása decentralizált, a céljuk, hogy rendőrség nélkül működő területet hozzanak létre.
A zóna elfoglalói egy weboldalt is létrehoztak, amin állítólagos követeléseik szerepelnek, többek között a rendőrség intézményének eltörlése.
A zónán belüli életet számos felületen élőben közvetítik (youtube, twitch).
További információk
Könyv
Jegyzetek
- ↑ Our Co-Founders. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ About. (Hozzáférés: 2020. június 16.)