Sámsonháza
Sámsonháza (szlovákul: Šámšonház) község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.
Sámsonháza | |||
Első világháborús emlékmű, háttérben a templom tornya. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Salgótarjáni | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bajnokné Képes Gyöngyi[1] | ||
Irányítószám | 3074 | ||
Körzethívószám | 32 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 244 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 59′ 13″, k. h. 19° 43′ 25″47.987040°N 19.723510°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 13″, k. h. 19° 43′ 25″47.987040°N 19.723510°E | |||
Sámsonháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sámsonháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
Salgótarjántól délnyugatra, Bátonyterenyétől nyugatra fekvő település, Tar és Nagybárkány között, a Cserhát keleti szélén. Közúton a 21 135-ös számú mellékúton érhető el, amely Tar külterületén ágazik ki a 21-es főútból, kevéssel annak 36. kilométere előtt, észak-északnyugat felé; Sámsonháza az elágazástól mintegy 3 kilométernyire fekszik.
Nevének eredete
Nevét a hagyomány szerint Sámson nevű egykori birtokosáról kapta.
Története
Sámsonháza Árpád-kori település. Nevét 1132-ben említették először. Első birtokosa Sámson nevű főúr volt, aki a helység feletti várat is építtette. Sámson II. Bélával szemben állt, a trónkövetelő Borisz híve volt. 1424-ben Zsigmond király feleségének, Cillei Borbálának ajándékozta Sámsonházát a várral együtt. Sámson várát, mely két részből: egy elővárból és egy fellegvárból állt egy 1409-es keltezésű okirat még említette, 1472-ben pedig már romokban hevert. A település a Kis-Zagyva áradásaitól az elmúlt évszázadok során sokat szenvedett. 1808-ban egy tűzvész során az egész falu leégett, nem kímélte a szalmatetős, fából épült evangélikus templomot sem. A leégett templom helyére az árvizek miatt az új templomot 1870-ben már dombra építették.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 270 | 278 | 265 | 238 | 247 | 243 | 244 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 50%-a szlovák, 40%-a magyar, 7%-a cigány és 3%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 12% cigánynak, 0,8% németnek, 30,1% szlováknak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17%, református 1,2%, evangélikus 61%, felekezeten kívüli 8,5% (12% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Evangélikus templom
- Természetvédelem alatt álló kőfejtő
- Fejérkő várát Sámson váraként is említik. Utóbbi elnevezés egy Sámson nevű főúrra utal, aki az Árpád-kori település - Sámsonháza - melletti kővárat építtette. (Korábban itt egy egyszerűbb, fából emelt erősség állhatott.) A vár egy elővárból és egy fellegvárból állt.
- Nógrád megyei - vár már igen korán, az 1400-as években elpusztult (talán a huszitákkal vívott harcokban).
Híres emberek
- Itt született 1818. augusztus 13-án Haan Lajos evangélikus lelkész, történetíró, az MTA tagja
- Itt született 1953. szeptember 11-én Kukely Júlia opera-énekesnő (szoprán), a Magyar Állami Operaház Liszt- és Melis-díjas magánénekese, akinek hamvai a falu evangélikus temetőjében nyugszanak.
Jegyzetek
- ↑ Sámsonháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Sámsonháza Helységnévtár