Háromfa

magyarországi község Somogy vármegyében
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2018. április 12., 10:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Háromfa község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Háromfa
Nepomuki Szent János-szobor
Nepomuki Szent János-szobor
Háromfa címere
Háromfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterBrantmüller Zoltán Mihály (független)[1]
Irányítószám7585
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség629 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069°N 17.331369°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 18″, k. h. 17° 19′ 53″46.105069°N 17.331369°E
Háromfa (Somogy vármegye)
Háromfa
Háromfa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Háromfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromfa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Somogy megye déli részén Horvátországtól és a Drávától 8 km-re, Nagyatádtól 16 km-re, Kaposvártól 70 km-re fekszik. Délen Babócsával és Bolhóval, északon Tarannyal, keleten Bakházával, délkeleten Rinyaújnéppel határos.

Története

Háromfa első okleveles említése 1377-ből való, amikor Harumfa'1-ként írták. Később Háromfafalvának nevezték, majd az idők folyamán ez rövidült Háromfára. (A legenda szerint három nagy nyárfa állt egy dombon, innen kapta a falu a nevét. Ez a három nyárfa szerepel most a falu címerében is.) 1406 és 1418 között a berzencei Lórántfi György, 1477-ben Forster György volt a birtokos. 1481-ben felerészben ugyanez a Forster, illetve a tolnai Bornemissza János birtoka. Az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 3 házból állt. A 18. század húszas éveiben őrgróf Turinetti Herkules Lajos a birtokos. 1733-tól a Festetics családnak volt itt 1945-ig nagyobb birtoka. A községbe már a 17. században települtek le szlovénok (vendek) Gróf Festetich Kristóf a 18. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről további vend lakosokat telepített ide, akik később elmagyarosodtak.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
788
769
767
695
629
649
629
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 13,1% cigánynak, 0,1% németnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,8%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (17,2% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei

  • Katolikus templom
  • Nepomuki Szent János barokk szobra
  • „Zöld pokol” néven emlegetett horgásztó
  • Egy vadászház, melyet a helybeliek „kastélynak” neveznek. A török hódoltság idején sóházként működött.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. Háromfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. Háromfa Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek