Landsberg am Lech

	Landsberg am Lech
	; Landsberg am Lech címere
	; Landsberg am Lech címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Landsberg am Lech járás (1972. július 1. – )
Polgármester	Doris Baumgartl (2020. május 1. – )
Irányítószám	86899
Körzethívószám	08191
Rendszám	LL
Testvérvárosok	Lista Hudson; Saint-Laurent-du-Var; Bushey; Rocca di Papa; Waldheim; Siófok; Failsworth;
	Népesség
Teljes népesség	29 551 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	510,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	585 m
Terület	57,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 03′ 10″, k. h. 10° 52′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 10″, k. h. 10° 52′ 08″
	Landsberg am Lech Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Landsberg am Lech weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Landsberg am Lech témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2016. július 27.) ezen a változaton alapul.

Landsberg am Lech település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 29 551 fő (2022. december 31.).^[1] Landsberg am Lech Dießen am Ammersee és Landsberg am Lech járás községekkel határos.

Fekvése

A B 17-es út mellett, a Lech folyó völgyében, a bajor felvidék nyugati kapujában fekvő település.

Története

955-ben itt, a közeli Lech-mezőn zajlott le a csata a kalandozó magyarok és I. Ottó német-római császár csapatai között. 1160-ban Oroszlán Henrik itt várat építtetett, hogy a Lech folyó e fontos átkelőhelyét megvédje az új ellenségtől? a nyugat felől támadó sváboktól. A városmag körül máig szinte hiánytalanul maradt meg a 13. századi fal, melynek magassága helyenként eléri az 5 méteres magasságot is. A külső falgyűrű a 15. században létesült.

A település lakossága számtalan bajor városhoz hasonlóan kezdetben itt is a sókereskedelemből élt. a 15. században azonban híressé vált a landsbergi posztó és a landbergi cserépedény is.

Nevezetességek

Lech-mezei csata A várostól északnyugatra található Lech mezőn zajlott le 955-ben az a csata, amelyben a kalandozó magyarok súlyos vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól.
Barokk szökőkút (Marienbrunnen) - A főtéren áll, oszlopán álló Madonna Joseph Streiter munkája.
Városháza (Rathaus) - 1699-1702 között épült késő reneszánsz homlokzattal. 1749-ben Dominikus Zimmermann szép stukkódíszítéssel ékesítette. Később, 1749-ben polgármesterré is választották, 5 évig dolgozott a saját keze munkájával ékes homlokzatú épületben. Az ő munkája a II. emeleti teremsor stukkózása is.
Szép torony (Schöner Turm) - a régi belső városfal része, a 16. században épült.
Plébániatemplom (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) - a város főutcáján (Ludwigstrasse) található. Harangtornyának alsó része 1380 körül, a nyolcszögletű toronycsúcs és a sisak 1698-ban készült a a helybeli Jörg Pfeiffer és Lorenz Luidj közös munkájaként. Antonio Triva oltárképével. A mellékoltárok közül azt, amely en Hans Multscher 15. századi gótikus életnagyságú madonnája áll (Rosenkranzaltar), 1721-ben készítették Zimmerman elgondolása szerint. A szentély üvegablakai 1562-ből valók.
Szent János templom (Johanneskirche) - Zimmermann tervei szerint készült 1750-1752 között.
Jezsuita kolostortemplom (Klosterkirche Hl. Kreuz)) - a dombtetőn épült 1752-1754 között. Homlokzata jellegzetes kéttornyos jezsuita-barokk. Belsejében hatalmas mennyezetfreskók, faragott gyóntatószékek és kovácsoltvas rácsok láthatók.
Bajor-kapu (Bayertor) - a legszebb gótikus német városkapu, mely 1425-ben épült.