Szendehely

magyarországi község Nógrád vármegyében
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2015. február 21., 12:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Wikipédia:Botgazdák üzenőfala#Kistérségek az infoboxban AWB)

Szendehely (németül: Sende) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Szendehely
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szendehely címere
Szendehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterHayer Mihály[1]
Irányítószám2640
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1654 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség161,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 21″, k. h. 19° 06′ 11″47.855850°N 19.103000°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 21″, k. h. 19° 06′ 11″47.855850°N 19.103000°E
Szendehely (Nógrád vármegye)
Szendehely
Szendehely
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szendehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendehely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajz

A település Nógrád megye délnyugati részén, a Dunakanyar közelségében, a Naszály és a Börzsöny lábánál található. Budapesttől 45, Váctól 11, Rétságtól 10 km-re fekszik.

Egyéb belterületei:

Külterületi településrészei:

Történelem

Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankföldről (Franken) érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A németek fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.

Népesség

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 37%-a német, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Közlekedés

Megközelítése a 2-es főúton (amely egyben keresztül halad a községen) lehetséges.

Személyek

 
Római katolikus templom
 
Migazzi Kristóf Antal váci püspök címere a sekrestye falán

Jegyzetek

  1. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szendehely. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Forrás

  • Hausel Sándor: Szendehely története. Szendehely Község Önkormányzata és a Nógrád Megyei Levéltár. ISBN 963 7243 62 3

További információk