Hidridion
| Hidridion | |||
| Szabályos név | hidrid[1] | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 12184-88-2 | ||
| PubChem | 166653 | ||
| ChemSpider | 145831 | ||
| ChEBI | 29239 | ||
| |||
| InChIKey | KLGZELKXQMTEMM-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 14911 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | H− | ||
| Moláris tömeg | 1,00794 g mol−1 | ||
| Termokémia | |||
| Standard moláris entrópia S |
108,96 J K−1 mol−1 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hidrogén anion a hidrogén negatív ionja, jele H−. A hidrogén anion fontos alkotórésze a csillagok, például a Nap légkörének. A kémiai neve hidrid.
Felfedezése
A hidrogén anion a domináns foton elnyelő anyag a csillagközi térben. A 0,75–4,0 eV energiájú fotonokat nyeli el, ami az infravöröstől a spektrum látható részébe nyúlik.[2][3] Előfordul a Föld ionoszférájában is.[4]
Létét elsőként elméleti úton bizonyította Hans Bethe 1929-ben.[5] A H− szokatlan tulajdonsága, hogy szabad állapotban nem rendelkezik kötött gerjesztett állapottal, ezt véglegesen 1977-ben bizonyították be,[6] és részecskegyorsítókban kísérletileg is vizsgálták.[7]
A kémiában a hidrid anion −1-es oxidációs számú hidrogén. A hidridekben formálisan hidrogén anion található, ezek többsége azonban valójában eléggé kovalens vegyület. Ilyen például a borohidrid (BH−4).
Hivatkozások
- ↑ Hydride - PubChem Public Chemical Database. The PubChem Project. National Center for Biotechnology Information
- ↑ Rau 1999
- ↑ Srinivasan 1999
- ↑ Rau 1999
- ↑ Bethe 1929
- ↑ Hill 1977
- ↑ Bryant 1977
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen anion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Bethe, H. (1929). „Berechnung der Elektronenaffinität des Wasserstoffs”. Z. Phys. 57, 815. o. DOI:10.1007/BF01340659.
- Bryant, H. C. (1977). „Observation of Resonances near 11 eV in the Photodetachment Cross Section of the H− Ion”. Phys. Rev. Lett. 38, 228. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.38.228.
- Hill, R. N. (1977). „Proof that the H− Ion Has Only One Bound State”. Phys. Rev. Lett. 38, 643. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.38.643.
- Rau, A. R. P. (1996). „The Negative Ion of Hydrogen”. J. Astrophys. Astr. 17, 113. o.
- Rau, A.. The Negative Ion of Hydrogen (1999)
- Srinivasan, G.. Chapter 5, From White Dwarfs to Black Holes: The Legacy of S. Chandrasekhar. Chicago: University of Chicago Press (1999)