Stanford Egyetem
A Stanford Egyetem (Stanford University, teljes nevén Leland Stanford Junior University) egy magánalapítású egyetem a Kalifornia állambeli Stanfordban, nagyjából 60 kilométerre délkeletre San Franciscótól. Alapítója Leland Stanford vasúti iparmágnás, majd Kalifornia kormányzója, aki fiatalon elhunyt egyetlen fiának, Leland Stanford jr.-nak az emlékére hozta létre a gyermeke nevét viselő intézményt.
Stanford Egyetem (Stanford University) | |
Nyugati boltíves bejárat | |
Alapítva | 1891 |
Alapító |
|
Névadó | Leland Stanford, Jr. |
Hely | Amerikai Egyesült Államok, Stanford |
Mottó | Die Luft der Freiheit weht (A szabadság szele fúj) |
Típus | magánegyetem |
Campus területe | 33,1 km² |
Oktatók száma | 1749 |
Tanulólétszám | 17 246 (2021) |
Tagság |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 25′ 48″, ny. h. 122° 10′ 12″37.430000°N 122.170000°WKoordináták: é. sz. 37° 25′ 48″, ny. h. 122° 10′ 12″37.430000°N 122.170000°W | |
A Stanford Egyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanford Egyetem témájú médiaállományokat. |
A Stanford Egyetem a Szilícium-völgy szívében fekszik szó szerint és történelmileg is. A tudományos és a sportélete is jelentős. Az intézethez tartozik a Stanford Linear Accelerator Center (SLAC) nevű részecskefizikai kutatóközpont.
Ismertebb munkatársak és tagok
- Kenneth J. Arrow Nobel-díjas közgazdászprofesszor
- Steven Chu Nobel-díjas fizikaprofesszor. Professzor a Stanfordon 1987 és 2004 között.
- Milton Friedman Nobel-emlékdíjas közgazdászprofesszor, Hoover Institute
- Kálmán Rudolf Emil (1930) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, az MTA tagja, 1964–1971 között az egyetem oktatója.
- Donald Knuth, a TeX megalkotója és a számítógép-tudomány úttörője, professor emeritus
- Robert Laughlin, Nobel-díjas fizikaprofesszor, Professzor a Stanfordon 1989 és 2004 között.
- Lawrence Lessig, a szellemi tulajdonnal és az alkotmányjoggal foglalkozó professzor
- John McCarthy, a mesterséges intelligencia kifejezés kiötlője, a Lisp programozási nyelv megalkotója.
- Douglas Osheroff Nobel-díjas fizikaprofesszor
- Martin Lewis Perl Nobel-díjas fizikaprofesszor
- Myron Scholes Nobel-emlékdíjasdíjas közgazdászprofesszor
- Paul Berg Nobel-díjas kémiaprofesszor
- Pólya György matematikaprofesszor
- Szegő Gábor matematikaprofesszor
- Alvin E. Roth Nobel-emlékdíjas közgazdász professzor
Irodalom
- Lee Altenberg, Beyond Capitalism: Leland Stanford's Forgotten Vision (Stanford Historical Society, 1990)
- Ronald N. Bracewell, Trees of Stanford and Environs (Stanford Historical Society, 2005)
- Ken Fenyo, The Stanford Daily 100 Years of Headlines (2003-10-01) ISBN 0-9743654-0-8
- Jean Fetter, Questions and Admissions: Reflections on 100,000 Admissions Decisions at Stanford (1997-07-01) ISBN 0-8047-3158-6
- Ricard Joncas, David Neumann, and Paul V. Turner. Stanford University. The Campus Guide. Princeton Architectural Press, 2006. Available online.
- Stuart W. Leslie, The Cold War and American Science: The Military-Industrial-Academic Complex at MIT and Stanford, Columbia University Press 1994
- Rebecca S. Lowen, R. S. Lowen, Creating the Cold War University: The Transformation of Stanford, University of California Press 1997
Külső hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanford Egyetem témájú médiaállományokat.