Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal
A Zempléni-hegység lábánál fekvő Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal a MÁV 98-as számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.
Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 98 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 98 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 51 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 50 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Történet
A MÁV Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalának Szerencs állomásától kiágazó vasútvonalat a Kassa-Hegyaljai HÉV társaság építette. Az 50 km hosszú vonal Hidasnémetinél csatlakozott az ugyancsak MÁV tulajdonú Miskolc–Kassa-vasútvonalhoz. A vonal dombvidéki jellege és a kisajátítási gondok miatt viszonylag magas költséggel épült vasútvonalat 1909. szeptember 30-án adták át a forgalomnak.[1] A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. A vonalon két jelentősebb méretű vasszerkezetű híd épült, egy 20,0 m nyílású a Szerencs-patak felett, valamint egy 20+40+20 m háromnyílású a Hernád folyó felett.
Felépítmény
A vasútvonal egyes szakaszait, elsősorban a Szerencs és Tállya közötti szakaszát, a nagyobb igénybevétel miatt többször átépítették. Az egyszerűsített felépítménycserét, használt anyagokból, részletekben végezték az 1970-es évektől 2001-ig. A nagyobb terhelésű vonalszakaszok 54-es rendszerre, a kisebb terhelésűek 48-as rendszerre épültek át. A felújított szakaszokon a használt anyagok révén sokféle típusú vasbetonalj került beépítésre, azonban a vágány a mai napig jellemzően talpfás. A vonal felépítménye hagyományos, hevederes illesztésű, sínleerősítése vegyesen geós, illetve síncsavaros.
Forgalom
A személyforgalmat Szerencs és Abaújszántó állomások között Bzmot motorvonatok szolgálják ki. Abaújszántó és Hidasnémeti között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetelt.[2] A szünetelő vonalszakaszon a 2010/2011. évi menetrendváltástól, pontosabban 2010. december 12-től újra megindult a személyforgalom, jelenleg ismét szóló Bzmot motorvonatok szolgálják ki a vonal felső szakaszát. A vasútvonalon már csak Mád és Tállya állomásokon van folyamatos forgalmi szolgálat, Tállya és Hidasnémeti állomások között úgynevezett egyszerűsített forgalmi szolgálat van érvényben, a forgalom lebonyolítása a vonatszemélyzet bevonásával történik. Rendszeres vonattalálkozásra berendezett személyzet nélkül szolgálati hely Abaújszántó megálló-rakodóhely. Itt Tállya illetve Hidasnémeti (a két forgalomszabályzó állomás) forgalmi szolgálatevőinek rendelkezése alapján a vonatok vezető jegyvizsgálói illetve vonali tolatásvezetői végzik szükség esetén a váltók állítását, a jelzők kezelését, valamint a páratlan váltókörzetben fekvő sorompó nyitását és zárását. A vonalon rendszeres teherforgalom Szerencs és Tállya között van, a helyi kőbánya feladásai jelentősek. A tehervonatokat jellemzően M62-es sorozatú mozdonyok továbbítják.
Források
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 204. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
