„Sámsonháza” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Civertan (vitalap | szerkesztései)
KMBot (vitalap | szerkesztései)
a reklámlink törlése AWB
8. sor:
| járás = Salgótarjáni
| rang = [[község]]
| polgármester = Bajnokné Képes Gyöngyi (független)<ref name=”19önkvál”><"19önkvál" /ref>
| irányítószám = 3074
| körzethívószám = 32
28. sor:
 
=== Árpád-kor (12-13. század) ===
A falu nevét a 12. századi névadási szokásoknak megfelelően a község egykori birtokos urától vagy annak megegyező nevű leszármazottjáról kapta. Sámson középkori lovag, Sámsonvár vagy Fehérkővár és a környék ura volt. Egy krónikaíró feljegyzésében ez olvasható: <blockquote>„Erat auten precipuun caput traditorum Sampson, qui erat pater comitim Thomas et Turda”. (A pártütőknek nagyon kiváló feje volt Sámson, aki Tamás és Turdó főispánoknak az atyja volt.) <ref name="Sámsonházi szlovákság">{{Cite web |title=Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref></blockquote>Tehát Sámsonnak két fia volt: Tamás és Turdó vagy Turda. Mind a kettő főispán (comes), de nem tudjuk melyik vármegyében. A nógrádi főispánok között neveik nem fordulnak elő.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https:"//www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref>
 
A községbent élő monda állítása ezek szerint nem felel meg a történelmi tényeknek. A monda Sámson három gyermekéről szól, két fiú: Sámson és Márk és egy leány: Lúcia. A szájhagyomány szerint birtokait közöttük osztotta szét, a három területen alakult egy-egy falu: Sámsoné maradt Sámsonháza, Márké lett Márkháza és Lúciáé Lucfalva.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}<"/ref>
 
[[File:Fejérkő vára légi felvételen.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Fejérkő vára légi felvételen]]
39. sor:
 
=== Vegyesházi királyok kora (14-16. század) ===
Sámsonházáról [[1403]]. [[Május 1.|május 1]]-re halasztott perről származik az első adat, amely szerint Kachy Pálnak 14 sámsonházi jobbágyát [[Visegrád]]<nowiki/>ra, Frank országbíró elé kellett vezetnie. [[1406]]. [[Január 26.|január 26]]-án kelt levélben Sámsonháza birtokosa Kachy János, Pál fia, István unokája magtalan halálával a birtokait Zsigmond király a visegrádi Capolla fenntartására és a capella ispánjának élelmezésére adományozta. (A latin szövegű oklevelet Bogisich Ferenc érseki tanácsos fordította Nagybárkányban. A várról csak 1409-ből van első adat és [[1472]]-ben már romokban hevert (Codex Diplomaticus). Zsigmond bőkezűen jutalmazta azokat, akik válságos időkben megőrizték iránta való hűségüket. Losonczi Dezsőnek, valamint testvéreinek, Jánosnak, Ferencznek és Dénesnek Erdélyben adott birtokokat, Tétényi András deáknak [[1409]]. [[Március 24.|március 24]]-én Szöröst, Sámsonházát, [[Kozárd]]<nowiki/>on egy birtokrészt és [[Fehérkő vára|Fejérkő]] elpusztult várát adományozta, Kovári Pál, nádori ítélőmester Mohorán kapott birtokrészeket. [[1424]]-ben Zsigmond király nejének, Borbála királynénak adományozta – írja Borovszky Samu. [[1493]]-ban Tari Lőrinc fia Rupert, [[1454]]-ben pedig Rupert fiának Györgynek birtokában találjuk. [[1464]]-ben György elzálogosította Országh Mihály nádornak Jobbágyit, Luczint és Sámsonházát, mert nem volt fiúgyermeke. [[1472]]-ben Országh Mihály nádor, a Kompolthi-család Lossonczyak, majd [[1598]]-ban Török István volt a földesúr, akinek édesapja Török Ferenc, édesanyja Országh Bora, nagyatyja Török Bálint belgrádi bán, a Héttorony rabja.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}<"/ref>
 
=== Török hódoltsági idők (16-17. század) ===
Sámsonháza birtokosa a 15. században a Tari család, később Guthi Országh Mihály és a Kompolthy család, majd [[1548]]-ban a Losonczyak, 1598-tól pedig Török István. [https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/wp-content/uploads/sites/49/2020/04/Samsonhaza_ev_templom_GP.pdf]
 
Pázmány korában összeírt templomok jegyzékén szerepel, hogy Sámsonházán Szent Katalin tiszteletére emelt parókiás templom állt. [[1633]]-[[1634]]-ben a váczi nahije községei között találjuk, de csak egy adóköteles házzal, az adat a török időkből származik. (Az [[1548]]. évben a török hódító a megyében északon az [[Ipoly]]<nowiki/>ig, keleten [[Szécsény]], [[Rimóc]], [[Nógrádsipek|Sipek]], [[Hollókő]], [[Nagybárkány]], [[Sámsonháza]], [[Mátraverebély|Verebély]] határáig terjeszti ki uralmát. [[Balassagyarmat]], [[Szécsény]], [[Hollókő]] magyar végvára magyar ura kezén maradt.) A török hódoltság ideje alatt a település elnéptelenedett, a község jobbágyait elhurcolták, többen a közeli erdőbe húzódtak, majd a folytonos zaklatások miatt északabbra húzódtak.
 
=== 18-19. század ===
53. sor:
Ezekből az adatokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az [[1700-as évek]]<nowiki/>ben nagy mértékű volt a jobbágyok vándorlása. Ahogyan azt A magyarországi szlovákok mtörténeti áttekintésébn megtalálhatjuk a szlovákok első nagy levándorlási hulláma három szakaszra bontható. Az első [[1690]]–[[1770]] között, főleg szökött jobbágyok a töröktől visszafoglalt területekre, a második szakasz [[1711]]–[[1740]] között zajlott, [[1720]]-ig a földesúri letelepítések zöme megtörtént, ekkor az északi birtokokról a déli birtokaikra telepítettek alattvalókat. A sámsonházi szlovákság őseinek letelepedését alapvetően e második szakaszra tehetjük.
 
Így ez a gyülekezet a nógrádi gyülekezetek legidősebbjei közé tartozik. 133 éven át folytatódott a betelepítések egészen [[1817]]-ig.
 
[[1778]]-ban Michaleczky Ádám lelkész alatt toronnyal állított templom épült. Az egyház akkori felügyelője [[Kubinyi Gáspár]] volt. Az új templomot a katolikusok el akarták venni és plébánusuk által, felszentelni indultak. Kubinyi Gáspár a templom előtt állva várta őket, a templom kulcsát maga elé dobta, kihúzta kardját, és így szólt: <blockquote>''„Aki a kulcsot közületek felvenni merészkedik, annak levágom a karját!”. -'' Kubinyi Gáspár</blockquote>A templomrablók erre megszégyenülten távoztak.[[Fájl:Sámson háza I katonai felmérés.png|bélyegkép|418x418px|Sámsonháza (1782-1785)<ref>{{Cite web |title=Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés {{!}} Mapire - Történelmi Térképek Online |url=https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?bbox=2182243.5449775634,6101724.547558988,2208021.9327667393,6109368.250387506&map-list=1&layers=147 |work=mapire.eu |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}</ref>]]'''[[Vályi András]]: Magyar országnak leírása. 1796–1799.'''
60. sor:
 
''SÁMSONVÁRA, v. Fejérkő. Hajdani Vár Nógrád Vármegyében. Épűlt vala egy alkalmas kerekded hegyen, és az ellenségnek megalázhatására jó fekvése vala. Fejérkőnek azért neveztetik, mert fejér kősziklás hegyek által keríttetett. Véllhető, hogy valamelly Sámson nevezetű Vitéz építtette, a’ ki a’ maga neve által kívánta nevezetesíteni e’ régi Várat; minthogy a’ szomszédságában lévő falu is Sámsonházának neveztetik.<ref>{{Cite web |title=SÁMSONVÁRA, v. Fejérkő. {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/3-kotet-83C38/s-84235/samsonvara-v-fejerko-84270/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfVmFseWlGZW55ZXNfODFBMTUiXX0sICJxdWVyeSI6ICJzXHUwMGUxbXNvbmhcdTAwZTF6YSJ9 |work=www.arcanum.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref>''</blockquote>
19. század elején a Fáy, Plachy, Balás és Kun családok voltak a földesurak.[https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/wp-content/uploads/sites/49/2020/04/Samsonhaza_ev_templom_GP.pdf][[Fájl:Sámsonháza II katonai felmérés.png|bélyegkép|418x418px|Sámsonháza (1819-1868)<ref>{{Cite web |title=Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés {{!}} Mapire - Történelmi Térképek Online |url=https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/?bbox=2182243.5449775634,6101724.547558988,2208021.9327667393,6109368.250387506&map-list=1&layers=5 |work=mapire.eu |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}</ref>]][[1808]]-ban egy tűzvész során az egész falu leégett, nem kímélte a szalmatetős, fából épült evangélikus templomot sem. [[1808]]. [[Május 30.|május 30]]-án tűz pusztított. Leégett az egész község, a templom, az iskola, a paplak és a harangok is elolvadtak. [[1828]]-ban szintén tűz pusztított.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web |title=Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-12}}</ref>
 
Sámsonháza az 1848-49-es hadjáratban 18 honvédet állított ki, kik közül 17-en szerencsésen hazatértek.
67. sor:
'''[[Fényes Elek]]: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1836–1841.'''<blockquote>''"Sásomháza, tót falu, Nográd vgyében, 5 kath., 635 evang. lak. Fekszik Fejérkő régi vára alatt, egy hegyoldalban, mellyen néhány esztendőkkel ezelőtt az ősvilág legnagyobb állatjának, t. i. Mammutnak főcsontjára találtak, s ezt a pesti muzeumban most is láthatni. F. u. Fáy s t."<ref>{{Cite web |title=Sásomháza {{!}} Országleírások {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/fenyes-elek-magyarorszag-geographiai-szotara-84F88/s-8725F/sasomhaza-872FD/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfVmFseWlGZW55ZXNfODFBMTUiXX0sICJxdWVyeSI6ICJmZWpcdTAwZTlya1x1MDE1MSJ9 |work=www.arcanum.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref>''</blockquote>
[[Fájl:Sámsonháza kataszteri felmérése.png|középre|bélyegkép|906x906px|Sámsonháza (1867)<ref>{{Cite web |title=Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század) {{!}} Mapire - Történelmi Térképek Online |url=https://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=3,4&bbox=2182243.5449775634,6101724.547558988,2208021.9327667393,6109368.250387506 |work=mapire.eu |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}</ref>]]
A pajtákat és az istállókat (humná) a házaktól távolabb a patak bal oldalán építették ki, a lakóházak, azaz maga a falu (dedina) a patak másik oldalán helyezkedett el, így alakult ki a Nógrád megyében nem jellemző, a sámsonházi sajátságos kétbeltelkes településforma.<ref>{{Cite web |titlename=Sámsonházi szlovákság |url=https://www."sulinet.hu"/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-12}}</ref>
 
A leégett templom helyére az árvizek miatt az új templomot [[1870]]-ben már dombra építették.
83. sor:
 
==== A II. világháború után (1945-1949) ====
[[1947]]-es választások utánn került hatalomra a kommunista párt. [[1948]]-[[1849]] között folyt a szlovákok kitelepítése Jánosi hegységbe.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}<"/ref>
[[Fájl:Sámsonháza képeslap.png|bélyegkép|378x378px|Sámsonházai képeslap (1949)]]
 
==== 1956-os forradalom és szabadságharc ====
[[1956]] novemberében égettük el a gyűlöletes beszolgáltatásról szóló iratokat. [[1956]]-ban szűnt meg a beszolgáltatás.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}<"/ref>
 
'''1956. október 29.:'''
 
A lakosság felvonulást tartott, melynek során elégették a tanácsházán lévő beszolgáltatási iratokat. A demonstráció után megválasztották a nemzeti bizottságot, majd elnökét Képes Gyulát. Helyettese Palik József lett. A közrend és a községben lévő gabonaraktár védelmére Palik József parancsnokságával nemzetőrséget szerveztek. A megalakulást bejelentették a nagybátonyi rendőrőrsnek, ahonnan 2 szovjet gyármányú katonai fegyvert és 60 db lőszert kaptak. Ezekkel látták el az őrszolgálatot a fiatalok nappal, az idősebb őrök pedig éjjel.
 
'''1956. november 4-e után:'''
 
A járási rendőrparancsnok Bernát Ferenc rendőr törzsőrmestert rendelte ki Sámsonházára, aki egyben átvette a nemzetőrség vezetését is.
 
'''1956. november 15.:'''
101. sor:
Palik József önvédelemből lelőtte a községben ittasan lövöldöző Tarjáni Béla kányási bányászt.
 
'''Személyi adattár:'''
 
Képes Gyula: Sámsonházán született 1930. augusztus 25-én. Anyja neve Spisák Mária. Iskolai végzettsége 3 év gimnázium, foglalkozása bányász. 1956-ban a nemzeti bizottság elnöke volt. Nem indult ellene eljárás.
 
Palik József: Sámsonházán született 1929. október 2-án. Anyja neve Kukely Erzsébet. Iskolai végzettsége polgári, foglalkozása földműves. A nemzeti bizottság elnökhelyettese és a nemzetőrség parancsnoka volt. 1957. február 21-én tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. június 4-én az emberölés vádja alól felmentette.<ref>{{Cite web |title=1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996) {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/NOGM_AFT_19/?query=s%C3%A1msonh%C3%A1za&pg=115&layout=s |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2020-12-12}}</ref>
 
==== Kádár-korszak ====
[[1960]]-ban a parasztokat megfosztották földjeiktől és termelőszövetkezet alakult.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}<"/ref>
 
'''<big>Népviselet</big>'''
114. sor:
A népviseletet - az emberi testet a természet hőmérsékleti ingadozásaival szemben védő ruházatának jórészét - az önellátó paraszt közösség alakította ki, s ez magába öleli a népi díszítőművészet legszebb ábrázoló eszközeit, s mint ilyen, a népi szimbolika egyik legkövetkezetesebb közvetítője. Tükrözi viselője korát, nemét, társadalmi rangját, foglalkozását, mindenekelőtt etnikai hovatartozását, szülő-, lakóhelyhez, ill. tájhoz, régióhoz való kötődését. Mindezek a jellemzők megtalálhatók a magyarországi szlovákok népviseletében is, amelynek töredékei a 18. századból és a 19. század első feléből állnak rendelkezésünkre. A 19. század végétől, a 20. század elejéig, közepéig tartó időszak népi öltözetvilágáról már van képünk.<ref>{{Cite web |title=TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/a_magyarorszagi_szlovakok/pages/002_tort_attek.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref>
 
Leggazdagabb a nógrádi szlovákok népviselete. A nők ruházata alapján három csoportba osztható: [[Szügy (település)|szügyi]] csoport, [[Bánk (település)|bánki]] csoport és a [[Sámsonháza|sámsonházi]] csoport.<ref name="TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS">{{Cite web |title=TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/a_magyarorszagi_szlovakok/pages/002_tort_attek.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-10-10}}</ref>
 
Pompázatos viseletük sokféle változatát, minden viseleti darabjukat nem részletezzük, csak a jellemzőekről szólunk. Alap ruhadarabjaik azonosak: ingváll ''(opľecko),'' pendely ''(rubáš),'' alsószoknya ''[spodňia sukňa),'' felsőszoknya ''(vrchňia sukňa),'' kötény ''(sakáčka),'' kendő ''(ručník),'' nagykendő ''(beďíneroví ručník),'' pruszli ''(prusľiak),'' vizitke-ujjas ''(vizitka),'' szvetter ''(cveter),'' kód-món ''(kožuch),'' ujjatlan bekecs ''(bekeč)'' s a ''kabát.''<ref>{{Cite web |titlename="TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS |url=https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/a_magyarorszagi_szlovakok/pages/002_tort_attek.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-10-10}}<"/ref>
 
A sámsonházi csoport ([[Sámsonháza]], [[Lucfalva]] stb.) távolabb fekszik az összefüggőbb szlovákok lakta térségtől, magyarok közé ékelődve, inkább az ő viseletükhöz hasonlít népi öltözetük. Viseletük hamarabb is polgárosodott el. A bokáig érő szoknyájukat alig ráncolták, az alsó szoknyájuk hosszabb volt a felsőnél, s széles csipkéjü kötényük pedig még rövidebb volt. Fekete színű pruszliban jártak. A nógrádi szlovák nők ünnepeken piros csizmát hordtak, az első világháború táján magas szárú, ill. félcipő jött divatba.<ref>{{Cite web |titlename="TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS |url=https:"//www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/a_magyarorszagi_szlovakok/pages/002_tort_attek.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-10-10}}</ref>
 
A férfiaknak korábban széles, az első világháború után keskeny karimájú volt a kalapjuk. Gallér nélküli, bőszájú inget, bő hosszúszárú gatyát is hordtak. Kötényük pamutból vagy vászonból készült. A nadrág, a mellény, a kabát mindig azonos kék vagy fekete színű volt. Az [[1930-as évek|1930-as évektől]]től díszítés nélküli ruhát, főként fekete posztóruhát, valamint fekete, vagy barna ''pricsesz'' nadrágot viseltek. A századfordulóig birkabőr nadrágot és szűrt is hordtak. A nagykabát az első világháború idején terjedt el. Fő lábbelijük a rogyosszárú, majd ''lagos'' szárú csizma. A 20. században terjedt el a bakancs és a cipő. Aratáskor bocskort vettek fel.<ref>{{Cite web |titlename="TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS |url=https:"//www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/a_magyarorszagi_szlovakok/pages/002_tort_attek.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-10-10}}</ref>
 
=== Sámsonháza nevének változása ===
325. sor:
Fehérkő formájában, méretében és alaprajzában a közeli Hollókő várához lehetett hasonló. A vár pusztulása valamikor a [[14. század]] közepe előttre tehető, majd felépítése után néhány évtizeddel ismeretlen körülmények között pusztult el. Pusztulását az északi palotaszárny padlóját fedő vastag égett réteg és omladék tanúsítja, az ebben előkerült leletek utalnak a tűzvész időpontjára. A vár valószínűleg háborúskodásnak, belviszálynak, feltehetően [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodásának első évtizedeiben folyt belháborúinak eshetett áldozatul. Politikai okokra enged következtetni az is, hogy a vár, melynek falai ekkor még bizonyosan nagyrészt épen maradtak, de többé nem épült újjá.
 
A fennmaradt hagyományok szerint a Felvidék jelentős részét elfoglaló [[husziták]] Fejérkőt is megszállták, amit a régészeti leletek is igazolnak, de ekkor a vár már romos állapotban volt. A husziták jelenlétére utalnak a várban talált [[15. század|15. századi]]i edénytöredékek és [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] király (1439-1444) dénárja is.
 
A romok köveit a [[20. század]] közepére nagyrészt elhordták. A [[19. század|19. században]]ban [[Könyöki József]] még jóval több falat látott és ábrázolt alaprajzán.<gallery widths="230" heights="200" caption="Fejérkői vár (napjainkban)">
Fájl:Fejerko038.jpg|Fejérkő (háttérben Nagybárkány)
Fájl:Fejerko033.jpg|Fejérkői vár épen megmaradt falai
341. sor:
A mai templom elődje egy kisméretű, fából készült, szalmával (zsúppal) fedett imaház volt, amely [[1731]]-ben már állt.[https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/wp-content/uploads/sites/49/2020/04/Samsonhaza_ev_templom_GP.pdf]
 
A gyülekezetnek temploma, iskolája, így lelkésze és tanítója is volt. .A gyülekezet lelkésze, Michaleczky Ádám [[1773]]-ban gyalog ment el [[Bécs]]<nowiki/>be, hogy a gyülekezet templomépítési szándékát minden módon korlátozni akaró bécsi udvartól kieszközölje a templomépítési engedélyt. Sikeres volt a bécsi gyalogút, mert a megkapott engedéllyel sikerült a templomot felépíteniük a sámsonháziaknak. Az egyház akkori felügyelője Kubinyi Gáspár volt. Az új templomot a katolikusok el akarták venni és plébánusuk által, felszentelni indultak. Kubinyi Gáspár a templom előtt állva várta őket, a templom kulcsát maga elé dobta, kihúzta kardját, és így szólt: „Aki a kulcsot közületek felvenni merészkedik, annak levágom a karját!”. A templomrablók erre megszégyenülten távoztak.<ref>{{Cite web |titlename="Sámsonházi szlovákság |url=https:"//www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/samsonhaza/samsonhaza_szlovak_nemzetisegi_multja_es_jelene/pages/002_samsonhazi_szlovaksag.htm |work=www.sulinet.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref> Ezt az alig 30 éves templomot égette porig az [[1808]] május végi tűzvészben Újra felépítették a templomot, ezúttal azonban torony nélkül, igen szerény formában. [[1808]]. [[Május 30.|május 30]]-án hatalmas tűzvész pusztított a faluban. Leégett a templom, a paplak, az iskola. Megsemmisültek a harangok. Az anyakönyvek és a jegyzőkönyvek is a tűzvész martalékává váltak. Innen érthető, hogy bár a gyülekezet [[1678]]-ban alakult, az anyakönyveit mégis csak [[1808]] óta vezetik.<ref name="Történetünk">{{Cite web |title=Történetünk |url=https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/tortenetunk/ |work=Sámsonházai Evangélikus Egyházközség |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}</ref> Ezután újabb – torony nélküli – templom épült egyszerű formában a régi helyén, a település délnyugati részén.[https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/wp-content/uploads/sites/49/2020/04/Samsonhaza_ev_templom_GP.pdf]
[[Fájl:Sámsonházai templom.png|bélyegkép|450x450px|Sámsonházai templom (2. templom a domb lábánál - 1867)]]
Ebben az időben Sámsonháza leánygyülekezete volt Szúpatak, ahol iskola volt és presbitérium is működött. Az iskola szolgált az istentisztelet helyeként. Az egyházmegye iratai alapján az [[1808]]-as tűzvész nem az első ilyen megpróbáltatás volt. A gyülekezetet folyamatosan a templomépítés, a parókiaépítés és az iskolaépítés kötötte le, mivel az évek folyamán többször is leégett.<ref>{{Cite web |titlename="Történetünk |url=https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/tortenetunk/ |work=Sámsonházai Evangélikus Egyházközség |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}<"/ref>
 
A parókia [[1808]]-ban szintén a tűz áldozata lett. Azonnal hozzákezdtek az új lelkészlak építéséhez. Az épület azonban [[1855]]-ben megsüllyedt. Az életveszélyessé vált épületet újra kellett építeni. Sámsonháza talajának lazasága miatt nemcsak ez az egy épület volt, amelyet újra kellett építeni.<ref>{{Cite web |titlename="Történetünk |url=https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/tortenetunk/ |work=Sámsonházai Evangélikus Egyházközség |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}<"/ref>
 
[[1868]]-ban újra templomépítésbe kezdett a gyülekezet. Magyarország földtani térképe szerint a völgyet folyóvízi üledék borítja, a templom dombját lajtamészkő, mészhomokos mészkő, homok- és agyagmárgás aleurit (kőzetliszt), valamint kavics alkotja.[https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/wp-content/uploads/sites/49/2020/04/Samsonhaza_ev_templom_GP.pdf] A felszentelésre [[1870]]. [[Október 9.|október 9]]-én került sor. Ez bizony nem volt egyszerű, hiszen alig száz év alatt három templom épült Sámsonházán. Ugyanilyen küzdelem folyt az iskoláért, a tanítói lakásért és a parókiáért is. <ref>{{Cite web |titlename="Történetünk |url=https:"//samsonhaza.egyhazkozseg.hu/tortenetunk/ |work=Sámsonházai Evangélikus Egyházközség |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}</ref>
 
A templomot így írta le egy szakértő: <blockquote>''"Tömegességével, takarékos díszítésével a román stílus eszközeit alkalmazza Sámsonháza 1870-ben épült templomán az ismeretlen építőmester. Szinte erődítményszerűvé teszi a homlokzatot az előcsarnok külön fedélszékekkel erősen kiugró külön kis épülete és azon az ajtót körbefogó vaskos, már a gótikából átvett támpillérek. A templomtesten is támpillérek vonulnak végig, köztük félköríves ablakok sorakoznak. Hossznégyszögű alaprajza az oltártér félkörében végződik."''<ref>{{Cite web |titlename="Történetünk |url=https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/tortenetunk/ |work=Sámsonházai Evangélikus Egyházközség |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}<"/ref></blockquote>
[[Fájl:Kiss István.jpg|balra|bélyegkép|269x269px|Kiss István]]
[[Fájl:Kovács Sándor.jpg|bélyegkép|276x276px|D. Kovács Sándor]]
Az [[1870]]-ben elkészült templom a dombtetőre lett felépítve. Az [[1855]]-ben épült paplakot azonban [[1895]]-ben ismét újjá kellett építeni, mert a süllyedés tovább folytatódott. Olyannyira megsüllyedt a talaj, hogy bár az új épületet kétméternyi emeléssel építették, mégis csak 62 évig bírta. [[1957]]-ben ismét újjá kellett építeni a lelkészlakot, kikezdte ugyanis a nedvesség, falai málladoztak, padlója elkorhadt, és ismét süllyedni kezdett. A lelkész, Sztehlo Mátyás járt az élen és két évig épült a paplak. Az új épület lábazati részét ismét két méterrel megemelték. Pénzbeli adományok, külföldi segély és más egyházi támogatás segítette az építkezést. A gyülekezet 180 év alatt tehát három templomot és négy paplakot épített.<ref>{{Cite web |titlename="Történetünk |url=https://samsonhaza.egyhazkozseg.hu/tortenetunk/ |work=Sámsonházai Evangélikus Egyházközség |accessdate=2020-12-11 |language=hu}}<"/ref>
 
A gyülekezet tulajdonában van [[Kossuth Lajos]] [[1871]]. [[Április 6.|április 6]]-án kelt, saját kezűleg írt levele. Ebben leírta, hogy megtiszteltetésnek veszi és vállalja a sámsonházi gyülekezet felkérését a felügyelői tiszt elfogadására.
 
Sámsonháza [[1932]] és [[1942]] között püspöki székhely volt az egyházközség. [[Kiss István (püspök)|Kiss István]] 1932–1935 között, [[Kovács Sándor (püspök, 1869–1942)|D. Kovács Sándor]] pedig 1936–1942 között töltötte be a püspöki tisztet.
367. sor:
 
==== Kossuth Lajos, mint sámsonházi felügyelő ====
[[1871]]. [[Február 17.|február 17]]-én közgyűlést tartott a Nógrád megyei Sámsonháza egyházközsége. Lelkésze, Wladár János – akinek édesapja, Wladár Sámuel börtönt viselt a szabadságharcban való részvétele miatt – azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a tisztéről nemrég leköszönt Lovcsányi Timóth helyett [[Kossuth Lajos]]<nowiki/>t válasszák meg felügyelőjüknek. Torinóba címzett [[Március 16.|március 16]]-i levelében többek között ezt olvashatjuk:<blockquote>''„Egyakarattal s lelkes éljenzés közepette Excellenciádat egyházunk Főfelügyelőjének megválasztottuk. Kérésünk oda terjed: méltóztassék ezen bizalmat vissza nem utasítani, s mély tiszteletünket kegyesen elfogadni, mellyel maradunk hitrokoni szeretettel s tisztelettel: Wladár János lelkész, Thomka Ferenc felügyelő helyettes.” -'' Wladár János<ref name="medit.lutheran.hu">{{Cite web |title=Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) - Konyv Site |url=https://medit.lutheran.hu/site/konyv/2157 |work=medit.lutheran.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref></blockquote>Az [[Április 6.|április 6]]-i keltezésű torinói válaszlevél így hangzott:<blockquote>''„Tisztelendő Wladár János evangélikus lelkész úrnak, Sámsonháza. A Sámsonházai ág. hitv. evang. egyházgyűlés február 17-i határozata, mellyel azon egyház főfelügyelőjévé megválasztattam, tiszt. Lelkész úr március 16-i levelének kíséretében kezemhez jutott. Van szerencsém az irántam mutatott bizalomért őszinte hálámat jelenteni. E választást megtiszteltetésnek tekintem, s teljes készséggel elfogadom, csak azt sajnálva, hogy a számkivetés, melyre Hazánk politikai viszonyai által kárhoztatva vagyok, meg nem engedi, hogy az egyház javának előmozdításához oly hatályosan hozzájárulhassak; mint azt tehetni óhajtanám. De amit és amennyit a körülményekhez képest tennem lehetendő azt teljes készséggél felajánlom, amiért is lekötelezve érzendem magamat Tisztelendő Uraságodnak, ha engem híveinek egyházi és iskolai ügyei és szükségei felől időnkint felvilágosítani méltóztatandik. Hálás köszönetem megújítása mellett van szerencsém hitrokoni testvériséggel tiszteletemet jelentem s magamat Tiszti. Uraságod s az egyházgyűlés jóindulatába ajánlani. Kossuth Lajos.”''<ref>{{Cite web |titlename=Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) - Konyv Site |url=https://"medit.lutheran.hu"/site/konyv/2157 |work=medit.lutheran.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref></blockquote>Sámsonháza Kossuthot annak haláláig felügyelőjének vallotta. Az állandó távolság ellenére ő maga is szüntelen figyelemmel kísérte a gyülekezet életét. Amikor [[1879]]-ben báró [[Radvánszky Antal (főispán)|Radvánszky Antal]]<nowiki/>t egyetemes felügyelővé választották, az erről szóló gyülekezeti jegyzőkönyvet baracconei lakóhelyén ő is aláírta. Visszaküldésekor privát levelet is küldött Wladár lelkésznek. A levél sajnos nem maradt fenn az utókor számára, csak a lelkész válaszleveléből következtethetünk tartalmára.<ref>{{Cite web |titlename=Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) - Konyv Site |url=https://"medit.lutheran.hu"/site/konyv/2157 |work=medit.lutheran.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref> Íme, egy részlet Wladár leveléből:<blockquote>''„Ami nagyrabecsült hozzám intézett levelének azon részét illeti, hogy a sámsonházai egyház főfelügyeletéről lemondani s minket árvákul hagyni méltóztatandik, ez reám leverőleg hatott, – egyházam előtt nem is tudattam még – nem is fogom tenni, míg vigasztaló megnyugtató újabb nagyrabecsült sorait nem veszem, s miért teljes tisztelettel esedezem. Hogy a sámsonházi ev. egyház szorult pénzügyi helyzetét egész meztelenségében tüntettem elő, korántsem rejlik ebben még utógondolatja sem annak, hogy mi Excellentiádtól anyagi segélyt kérni bátorkodnánk, hiszen jól tudjuk, hogy kedves Hazánkból a becsületes név és mindnyájunknak drága életén kívül egyebet nem vitt magával az idegen éghajlat alá. Én és egyházam voltunk ama szerencsések megnyerni kegyét Excellentiádnak, midőn 1871. ápril 6-án egyházunk főinspectori tisztjét elvállalni kegyes volt, ezen nem érdemelt megtiszteltetéstől, mely szegény, de becsületes-munkás, erkölcsös híveinket érte, megválni halálunkig – Excellentiád haláláig nem akarunk. Kérjük szeretetében minket továbbra is megtartani.” -'' Wladár János<ref>{{Cite web |titlename=Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) - Konyv Site |url=https://"medit.lutheran.hu"/site/konyv/2157 |work=medit.lutheran.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref></blockquote>Ez a levél bizonyára közrejátszott abban, hogy Kossuth nem vált meg soha sámsonházi felügyelői tisztétől.
 
Érdekes epizódot tudunk ennek kapcsán a ceglédi Százas Küldöttség [[1877]]-es torinói látogatása alkalmából. [[Cegléd]] ugyanis országgyűlési képviselőjévé akarta választani Kossuthot, s ennek érdekében személyesen keresték fel őt otthonában. A „torinói könnyes jelenet” szónoka [[Cegléd]] református lelkésze, [[Dobos János (lelkész)|Dobos János]] volt. A delegáció tagja volt [[Beniczky Árpád]] is, aki egyben a nógrádi egyházmegye felügyelői tisztét is betöltötte. Amikor ő tréfásan megemlítette Kossuthnak, hogy ő tulajdonképpen egyházi felettese a sámsonházi felügyelőnek, akkor Kossuth felkelt és tisztelettel meghajolt a fiatal felügyelő előtt, majd hosszasan érdeklődött az otthoni egyházi és iskolai ügyek felől.<ref>{{Cite web |titlename=Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) - Konyv Site |url=https://"medit.lutheran.hu"/site/konyv/2157 |work=medit.lutheran.hu |accessdate=2020-12-11}}</ref>
[[Fájl:Samsonhaza-var-hegy-10-ga-d92f9de4-274083.jpg|bélyegkép|400x400px|Sámsonházi kőfejtő madártávlarból]]
 
=== [[Sámsonházi kőfejtő]] ===
A '''[[sámsonházi kőfejtő]]''' az egykori kőbánya területén létrejött védett, [[Európa]]-hírű [[Geológia|geológiaigeológia]]i bemutatóhely a [[Nógrád megye|Nógrád megyei]]i [[Sámsonháza|Sámsonházán]].
 
A feltáruló rétegsorban több [[miocén]] kori [[Tűzhányó|vulkánkitörésből]] származó [[Láva|lávakőzetrétegláva]]kőzetréteg ([[andezit]]) és szórt vulkáni kitörésből származó lávakőzetréteg (andezit[[tufa]]) váltakozik. Jól megfigyelhető a rájuk települt, kb. 15 millió éves sekélytengeri [[Lajtamészkő|lajtamészkőréteglajtamészkő]]réteg, melyben gyakoriak az akkor már kevésbé sós tengerre jellemző élőlények megkövesedett maradványai.
 
[[Fényes Elek]] a következőket írta [[1851]]-ben:<blockquote>''„Fejérkő régi vára alatt egy hegyoldalban … néhány esztendővel ezelőtt az ősvilág állatjának, t. i. a mamutnak főcsontjára találtak.”''</blockquote>
 
=== [[Sámsonházi-hólyagbarlang]] ===
[[Fájl:Sámsonháza geopark.jpg|thumb|Geopark az egykori kőfejtőben|300x300px|balra]]A '''Sámsonházi-hólyagbarlang''' elpusztult, [[Andezit|andezitbenandezit]]ben képződött gázhólyag[[barlang]], amely a [[Cserhát|Cserhátban]]ban helyezkedett el. [[Eszterhás István]] ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája'' című kéziratában az olvasható, hogy az 5223-as barlangkataszteri területen lévő, sámsonházai ''Sámsonházi-hólyagbarlang'' andezitben keletkezett, lebányászták, 3 méter hosszú és ismeretlen mély, ismeretlen magas. A Cserhát kilenc nemkarsztos barlangja közül az egyik és Sámsonháza három nemkarsztos barlangja közül az egyik. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint [[Kordos László (geológus)|Kordos László]] 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva. Az 1989. évi ''[[Karszt és Barlang]]'' különszámában le van írva angolul. Az van leírva, hogy egy egyszerű, szabályos gázbuborék.[http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1988/alba_regia_1988.pdf]
 
 
 
== Híres emberek ==
400 ⟶ 398 sor:
* 2019-től: Bajnokné Képes Gyöngyi (független)<ref name="”19önkvál”">{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=13&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=105&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=s%C3%A1m |title=Sámsonháza települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-01-30 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
 
A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,<ref name=”000326idők”"000326idők" /> az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.<ref name="”2000idők”">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/valido2.htm |title=Időközi választások 2000-ben |date=2000 |accessdate=2020-05-24 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
421 ⟶ 419 sor:
* http://www.samsonhaza.hu/content/kozsegunk-samsonhaza-tortenete
*[http://utazom.com/vendegvaro/samsonhaza Sámsonháza az utazom.com honlapján]{{Halott link|url=http://utazom.com/vendegvaro/samsonhaza |date=2019-12 }}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=548 Légifotók Sámsonházáról]{{Halott link|url=http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=548 |date=2019-12 }}
* [https://web.archive.org/web/20080915164458/http://www.samsonhaza.hu/ Sámsonháza Önkormányzatának honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20081003135210/http://samsonhaza.lutheran.hu/ Sámsonházai Evangélikus Egyházközség honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20080508221534/http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2343 Képgaléria a várról]
 
{{Nógrád megye települései}}