Káldi György az [[esztergom]]i érsekségnek helyet adó [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban született. [[1595]]-ben [[Bécs]]ben tanult teológiát, majd pappá szentelték. [[Pázmány Péter]] pártfogoltjaként [[1598]]-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. [[1625]]-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és [[Bethlen Gábor]] bizalmát egyformán élvezte. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata [[1605]]-[[1608]] között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az [[1626]]-ban Bécsben megjelent '''első teljes katolikus [[magyar nyelv]]ű Szent Biblia.'''
Sokan úgy vélik, hogy a [[Vizsolyi Biblia|Vizsolyi Bibliával]] ellentétben a Káldi-fordítása nem járult hozzá a magyar irodalmi nyelv kialakulásához a [[Vizsolyi Biblia|Vizsolyi Bibliával]] ellentétben. Mindez azonban téves elgondolás. Igaz, hogy a Káldi-fordítás nem terjedt el egyből, mert a római katolikus egyház továbbra sem tartotta helyénvalónak, hogy laikusok olvassák a Szentírást. Az első és második kiadás megjelenése között vagy száz esztendő telt el. Mindazonáltal Káldi rendkívüli körültekintéssel fordította a szövegeket, többször is javította és módosított egyes szófordulatokon és kifejezéseken. A ragyogóan szerkesztett a mondatok gördülékenyek, az alaposan kiválasztott szavak pedig közérthetők. Teljesen önálló a vizsolyi Bibliától, amelynek egyes hibáit is próbálja kijavítani (pl. a hiányos versek pótlása). A későbbi korokban, így a nyelvújítás korában maga [[Kazinczy Ferenc]] a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról, akit a magyar irodalmi nyelv megreformálásánál éppúgy figyelembe vettevettek a nyelvújítók. <ref>{{cite book | author = Kazinczy Ferenc | authorlink = Kazinczy Ferenc | title = [[Levelek]] | year = 1979 | publisher = Szépirodalmi Könyvkiadó | url = https://mek.oszk.hu/05600/05606/ | pages = 150, 217. o., 249–250}}</ref> {{jegyzet|[[Aranka György (író)|Aranka Györgynek]] (Széphalom, 1810. július 1.), gróf [[Dessewffy József]]nek (Széphalom, 1814. november 26.), Horváth Endrének (Széphalom, 1816. jún. 8-9.).}} Tulajdonképpen ekkor lép méltó helyére a Káldi Biblia a magyar irodalmi nyelv kialakulásában.<ref>Székely Tibor: A magyar bibliafordítások történetéből 1500-1955, Budapest 1957-1999 {{ISBN|978-963-460-458-7}} 30. old. [http://mek.oszk.hu/06300/06352/06352.pdf ''Online hozzáférés'']</ref> A katolikus egyház által megjelentetett magyar Bibliák alapkőként határozták meg fordításaiknál Káldi Györgyöt. [[Tárkányi Béla]] és [[Sík Sándor]] is a Káldi-féle normákat igyekezett megőrizni. A napjainkban is használatos, a Szt. Jeromos Bibliatársulat által megjelentetett Káldi Neovulgáta is erre a szövegre épül.
