Wikipédia

„Empedoklész” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
165. sor:
''A természetről'' műben olvasható {{refmutat|DK| Emp B 15.}} fragmentum és a ''Tisztulásokban'' leírt reinkarnáció ellentmond egymásnak. Ez két dolgot jelenthet: először is azt, hogy egyszerűen megváltozhatott Empedoklész világnézete a két mű keletkezése közötti időben. De jelentheti azt is, hogy kétféle élőlényekről beszélhetünk: a halandókká összeállt elemekről (akik Tükhé akaratából eszmélnek) és a bukott, hús köpenybe burkolt daimónokról. Azt mindenképp biztosra tudhatjuk, hogy Empedoklész, saját magát ez utóbbiak közé sorolta, ugyanis állítása szerint ő egyike a büntetését töltő daimónoknak, akit a többi isten a földre száműzött. Büntetése pedig az, hogy különböző testekben újjászületve, ''„háromszor tízezer ciklusig (óraszt) kóboroljon távol a boldogoktól”'' ({{refmutat|DK| Emp B 115.}}).
 
Az inkarnációk sorozata a daimón vétségének a következménye, melynek során egyfajta ranglétrán kell végighaladnia. Ez a gondolat, akárcsak az újjászületés gondolata is, orphikus gyökerekkel rendelkezik, ők ugyanis azt tanították, hogy a test egyfajta börtön, amely őrzi a lelket, míg az meg nem fizeti büntetését.{{refhely|Platón: KartüloszKratülosz| 400, {{refmutat|DK| Emp B – C.}}}} Ezt a folyamatot Empedoklész szinte ugyanazon kifejezésekkel írta le, mint a másik törvényt, amely a Szféra Viszály általi szétszakadását irányította. A daimón a „boldogok” világából száműztetik, onnan, ahol az ókori görög világban ismert istenek közül csak egyetlen istennek volt hatalma, a szépség és a szerelem istennőjének: Küprisznek (Aphroditének). Kétségkívül Empedoklész Küprisz alatt nem egy antropomorf istenre gondolt, hanem arra az erőre, melyet ''A természetről'' költeményében Szeretet néven mutatott be. Ezt támasztja alá az is, hogy Küprisz birodalmának tulajdonságai megegyeznek a korábbi tankölteményben megismert Szeretet teljes uralma alatt tartott Szférával, ahol az elemek egységet alkotnak és teljes nyugalomban vannak. Küprisz világában az ellentétek nem válnak szét, a tankölteményben ugyanis az áll, hogy a daimón az ellentétekkel (Meghasonlás – Harmónia, Szépség – Rútság, Sietség – Késlelkedés) és minden más létezővel – kivéve a Szeretet – a földi világba való érkezésekor találkozik először.
 
Empedoklész tankölteményében sok helyen követi a görög mítosz eseményeit, sokat merít [[Hésziodosz]]tól és [[Homérosz]]tól, amikor a bukott és száműzött daimónokról beszél, amikor önisteníti magát, vagy amikor a daimón földre érkezését írja le. Ez utóbbi esemény leírásánál legfőképp az [[Odüsszeia]] alvilág-leírására támaszkodott.
225. sor:
* {{hely|O'Brien 1969}} {{CitLib |szerző=O'Brien, D. |év=1969 |cím= Empedocles ’ cosmic Cycle |hely=Cambridge}}
* {{hely|O'Brien 1970}} {{citper|szerző=O'Brien, D. |év=1970 |cím= The Effect of a Simile: Empedocles' Theories of Seeing and Breathing|per=The Journal of Hellenic Studies|kötet= 90 |oldal= 140-179}}
* {{hely|Platón: KartüloszKratülosz}} {{CitLib |szerző=Platón |cím= KartüloszKratülosz |közreműködők=Horváth Judit (ford.), Szabó Árpád (ford.)|kiadó= Atlantisz |év= 2008}}
* {{hely|Plutarch Moon}} {{CitLib|fejezetszerző=Plutarch |fejezetcím=On the Face in the Moon |közreműködők= Harold Cherniss (ford.)| év=1957 |szerző= Plutarch |cím = Moralia|sorozatszám=XII |sorozat= Loeb Classical Library}}
* {{hely|Steiger 1998}} {{CitLib|szerző=Steiger Kornél |cím=Parmenidész és Empedoklész kozmológiája |hely= Budapest |kiadó= Áron |év= 1998 |isbn= 963-85864-0-0}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Empedoklész”