„Mike Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a top: File: → Fájl:
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
}}
[[Fájl:Mike Sándor's grave.jpg|bélyegkép|240px|Sírja a [[Házsongárdi temető]]ben ]]
al-torjai<ref>De életében írták ''altorjai''ként is.<ref> '''Mike Sándor''' ([[Szentmihály (Kolozs megye)|Szentmihály]], [[1795]]. [[január 22.]] – [[Kolozsvár]], [[1867]]. [[május 24.]]) magyar történész.
Édesapját korán elvesztette, ezért nagybátyja, Mike József nevelte.
Tanulmányait a [[torda]]i unitárius algimnáziumban kezdte; majd a bölcseleti tudományokat [[1817]]-ben végezte Kolozsváron, majd a jogiakat ugyanott [[1819]]-ben. Ebben az évben írnok lett a királyi főkormányszéknél és tiszteletből szolgált tíz évet; [[1830]]-ban napidíjassá, [[1832]]-ben rendes írnokká, [[1837]]. február 3-án főkormányszéki lajstromozóvá nevezték. [[1833]]-tól ugyanott a levéltárban dolgozott. [[1837]]-ben a királyi főkormányszék a szebeni országgyűlésre őt küldte ki a levéltárnak azon részével, melyre az országgyűlésnek netalán szüksége lesz. Ekkor a főkormányszéknek [[1790]]-ben, Erdély alkotmánya visszaállításakor, Kolozsvárra költözése alkalmával jeles irományok maradtak ott egy nedves pincében; ezek rendezéséhez fogott, ami megrongálta egészségét; erős fő- és fülfájást kapott, minek következtében hallása annyira elveszett, hogy hallócsövet kellett használnia. De a rendezést és átszállítást mégis végrehajtotta. [[1843]]. május 24-én kinevezteték levéltári aligazgatóvá. A levéltárban a közigazgatási szabályok, törvények, országgyűlési iratok, productios perügyek, királyi könyvek, a ''Cista Diplomatica''-ban őrzött közokmányokból való dolgozás, törvényes, történeti és diplomatikai kérdésekre kért feleletadás nagyrészt reá bizattak. Az összes levéltári osztályokat rendezte. Hallása megnehezülése miatt kerülte a társaságot és családja körén kívül csak a levéltárban érezte magát jól.
 
37 ⟶ 38 sor:
* A leleszi és monostori convent, fejérvári káptalan, a szebeni fiscalis és városi, a lutheránus püspöki, udvari erdélyi cacnelláriai, anspachi, magyar királyi udvari kamarai és dévai uradalmi levéltárak, úgy az Apafi, Barcsai, Bánfi, Kemény, Kendefi, Andrási, Prinyi, nemzetségek és jezsuita atyák levéltárainak kisebb-nagyobb lajstrom-kivonatai, 4 kötet;
* Erdély helységeinek ismertetésére tartozó A-Z betűk alatt, 23 ívrétű kötet, nagy részt saját kézírása, melynek tárgya Erdély statisztikája, földirata, diplomatikája, egyházi és köztörténete.
 
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
 
==Források==