Wikipédia

„Áprilisi törvények” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
 
(7 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor:
Az '''áprilisi törvények''' az utolsó magyar [[rendi országgyűlés]]en ([[1847]]–[[1848]]) elfogadott és [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]] [[Magyarország uralkodóinak listája|király]] által [[április 11.|április 11-én]] szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt. A törvénycsomag új közjogi helyzetet teremtett a [[Habsburg Birodalom]]ban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében [[Magyarország]]ot rendi államból parlamentáris állammá, alkotmányos monarchiává alakította.
 
Az 1848. évi III. törvénycikk rendelkezett aaz függetlenelső magyar független, az országgyűlésnek felelős "ministerium"kormány alakításáról. Ennek eredményeképp [[István nádor]] 1848. március 17-én kormányalakítással bízta meg [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajost]].
 
Az áprilisi törvények hatására népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótáblájánalsótáblájában, és a korban igen széles körűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. Rendelkeztek az országgyűlés évenkénti üléseiről és egyes szabadságjogokról. A törvényhozás menetéről a házszabályok rendelkeztek. A feudalizmust gyakorlatilag felszámolták, a magyar kultúra és a gazdaság fejlesztésére vonatkozó törvények is bekerültek a törvénycsomagba.<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=3&f=5268&param=5268#tv5268 1848-1849. évi törvények] {{Wayback|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=3&f=5268&param=5268#tv5268 |date=20140831154733 }}, 1000ev.hu</ref> A modern magyar polgári állam megszületése természetesen az egyháznak az államhoz fűződő viszonyát is alapvetően megváltoztatta.<ref>[http://mek.oszk.hu/04600/04628/04628.pdf Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848-1851 közötti anyagából]</ref>
 
Fontos hiányossága volt a törvényeknek, hogy kimaradt belőlük a nemzetiségek helyzetének rendezése, a hadsereg és a nemzeti bank megszervezése is.
59. sor:
1. A feudális állam jogintézményeit lebontó törvények, a negatív jogalkotás cikkelyei
* A [[közteherviselés]] elvének törvénybe foglalása. (VIII. tc.)
* Az úrbéres szolgáltatások megszüntetése, az úrbéres föld a [[jobbágy]] szabad tulajdonába kerül, a birtokosok kártalanítását az állam fedezi (ennek módjáról később intézkednek) (IX. tc.)
* A közös használatú földek, legelők felosztásával kapcsolatos vitás ügyek rendezésének (és az állami tulajdonú erdők felügyeletének) szabályozása (X. tc.)
* Az [[úriszék]] eltörlése (XI. tc.)
82. sor:
* Az előzetes [[cenzúra]] eltörlésével sajtószabadság biztosítása (XVIII. tc.)
* A bevett keresztény felekezetek egyenjogúságának biztosítása (XX. tc.)
* Tanszabadság deklarálása egyetemi szinten: szabad szak- és tanárválasztás (XIX. tc.)
* Színházak működésének jogi szabályozása (XXXI. tc.)
 
125. sor:
A törvények kiemelkedő fontosságúak voltak egyrészt az ország politikai átalakításában, másrészt a társadalom modernizálásában, így lerakta egy polgári Magyarország alapjait.
* Egy korabeli európai viszonylatban demokratikus választási rendszert és az azon alapuló ''népképviseleti országgyűlést'' hoztak létre.
* Az ország államformája továbbra is ''királyságmonarchia'' maradt a Habsburg-dinasztia uralma alatt.
* Törvénybe iktatta az uniót Erdéllyel.
* Felszámolta a [[feudalizmus]] több maradványát, és nagy lépést jelentettekjelentett a vallási egyenjogúság felé. Az azonnali és kötelező, általános [[örökváltság]] törvénybe iktatása a kelet-közép-európai államok történetében példa nélküli, a parasztság számára a [[jobbágyfelszabadítás]] legelőnyösebb megoldása volt.<ref>{{cite book|title = Történelem III.|first=Géza | last= Závodszky| publisher = Nemzeti Tankönyvkiadó| city= Budapest| isbn=963 19 2311 8| pages = 134}}</ref>
* Eltörölte az előzetes ''cenzúrát''.
 
271. sor:
 
==== Választókörzetek ====
A törvénycikk népképviseletre helyezte a közrendi tábla működését. Magyarország (Erdély nélkül, de a [[Határőrvidékkatonai határőrvidék]]kel együtt számított) területét 377 egyéni [[választókerület]]re osztották, mindegyikről egy-egy képviselő kerülhetett be az országgyűlésre. A választókerületek kijelölését nem foglalták törvénybe, a kerület határokat egy-egy törvényhatóságon belül szabadon meg lehetett választani. Ez lehetőséget adott az igazságosabb képviseleti rendszer bevezetésére, azonban mivel keretszámokat nem rendelt a törvény a választókerületekhez, azt garantálni nem tudta.<ref name = "Hoffman 16">{{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| first = István| last = Hoffman| pages = 16| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}}</ref> Az Unió létrejötte esetére Erdélynek 69 helyet szántak.
 
A [[Katonai határőrvidék|Határőrvidék]] betagolása egyébként vitát okozott, az ugyanis Magyarországtól elkülönítve, a bécsi [[Udvari Haditanács]] ''(Hofkriegsrat)'' igazgatása alatt állt. [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd király]] csak az után volt hajlandó elfogadni a törvényt, hogy a kormány ígéretet tett, hogy – bár sérelmezi – nem változtat a Határőrvidék különálló közigazgatásán.<ref>{{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 54}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Áprilisi_törvények”