„Jedlik Ányos” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 31.171.231.31 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
 
(15 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
49. sor:
 
== Életrajza ==
Szülei, Jedlik Ferenc és Szabó Rozália földművesek voltak.<ref name="Szülei">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVNH-R39Y|title=Spephaus Jedlik|accessdate=2024-04-30|publisher=familysearch}} születése bejegyezve Nyitra városánál</ref> Édesapja anyagi áldozatra is kész volt, amikor tehetséges gyermekének neveltetéséről volt szó. Hároméves otthoni tanulás után Jedliket tízéves korában [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatba]] küldte, a bencések gimnáziumába. A negyedik osztályt azonban már [[Pozsony]]ban végezte, szintén a bencéseknél, mert apja oda vitte át, hogy [[német nyelv|németül]] is megtanuljon. Így három nyelvet is ismert a fiatal Jedlik, mivel [[Szlovák nyelv|szlovákul]] is tudott.
 
Pozsonyi tanárai közül [[Gácser Leó]] volt rá a legnagyobb hatással.<ref name="Holenda"/> Az ő befolyásának köszönhető, hogy a hatosztályos gimnázium elvégzése után Jedlik [[Pannonhalma|Pannonhalmára]] ment, és a bencés rendbe való felvételét kérte. Példáját követte másod-unokatestvére és egyben osztálytársa, [[Czuczor Gergely|Czuczor István]] is. A két jól tanuló, tehetséges fiút szívesen fogadták a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Szent Márton-hegyen]], így 1817. október 25-én beléptek a Szent Benedek-rendbe. Ekkor kapta Jedlik az ''Anianus'' magyarosan az Ányos, Czuczor pedig a ''Gregorius'' (Gergely) nevet.<ref name="Holenda"/><ref name="tudósok">{{cite book | author=Csiffáry Gabriella | work=Jedlik Ányos | title=Magyar tudósok önéletrajzai | url=http://www.booker.hu/konyv/magyar_tudosok_oneletrajzai_csiffary_gabriella/ | year=2003 | publisher=Palatinus kiadó | pages=337 | id=ISDN 963 9380954 | accessdate=2011-05-09 | archívurl=https://web.archive.org/web/20120307210952/http://www.booker.hu/konyv/magyar_tudosok_oneletrajzai_csiffary_gabriella/ | archívdátum=2012-03-07 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20120307210952/http://www.booker.hu/konyv/magyar_tudosok_oneletrajzai_csiffary_gabriella/ | archivedate=2012-03-07 }}</ref>
75. sor:
Innen az áttelepítésre 1935. augusztus 1-jén került sor.<ref name="Baksa">{{cite web|author=|title=Baksa Péter: Jedlik Ányos sírhelyei|url=http://jedliktarsasag.hu/rola/Baksa.htm|accessdate=2011-04-13|publisher=Jedlik Ányos Társaság|language=magyar|work=|quote=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140820100008/http://jedliktarsasag.hu/rola/Baksa.htm|archivedate=2014-08-20}}</ref> Áttelepítették az Újtemetőbe, ahol a Bencés Rend húsz koporsó befogadására alkalmas sírboltot alakíttatott ki. A síremlék feliratában (5. helyén) olvasható Jedlik Ányos neve. Ezután 1942-ben kerültek Jedlik Ányos földi maradványai a harmadik helyre, amikor az illetékesek több más kiváló győri személyiséggel együtt Jedlik Ányosnak is díszsírhelyet adtak. Az ide történt újratemetés egyházi szertartását [[Apor Vilmos]] akkori győri megyés püspök végezte.<ref>{{cite web|author=|title=Király Árpád: A sírhelyről|url=http://jedliktarsasag.hu/rola/sirhely.htm|accessdate=2011-04-13|publisher=Jedlik Ányos Társaság|language=magyar|work=|quote=|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140820082545/http://jedliktarsasag.hu/rola/sirhely.htm|archivedate=2014-08-20}}</ref>
 
Jedlik egész életfelfogására jellemző, amit halála előtt néhány nappal [[Acsay Xavér Ferenc József|Acsay Ferenc]] győri igazgatónak mondott, amikor az utolsó szentségeket szolgáltatta ki neki: ''„Kedves rendtárs úr, életem hosszú volt, de a munka sohasem fárasztott. Hová kellene lennünk, ha az Isten a munkára való képességet megvonná tőlünk”''. Nála a munka csakugyan az a csendes segítőtárs volt, amely egész életét végigkísérte állandó vigasztalásával. Nagy szenvedélyei sohasem voltak, léha örömöket nem keresett, mindezekért kárpótolta, hogy mindent megtalált munkájában, ami nem robotolás volt számára, hanem örömöket nyújtó életfeladat.<ref name="Holenda"/>
 
== Fontosabb találmányai ==