„Elektroforézis” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(45 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{azonosíthatatlan források}}
Az '''elektroforézis''' töltött [[elemi részecske|részecskék]] ([[ion]]ok, felületi töltéssel bíró részecskék) vándorlása [[elektromos mező|elektromos erőtér]] hatására. Az elektroforézist elsősorban az [[analitikai kémia|analitikai kémiában]] használják a különböző részecskék elválasztására, mivel a különböző elektroforetikus mozgékonysággal jellemezhető részecskék elektromos erőtérben különböző sebességekkel mozognak, így egymástól elválasztódnak. Az elektroforézis jelenleg az egyik legnagyobb hatékonyságú elválasztástechnikai módszer. A géles közegben végzett elektroforézis a biológiai makromolekulák ([[fehérje|fehérjék]], [[dezoxiribonukleinsav|DNS]], [[ribonukleinsav|RNS]]) meghatározásának egyik legfontosabb eszköze.
Az elektroforézis jelenségét ugyanakkor olyan speciális területeken is kihasználják, mint az [[e-papír]] alkalmazása.
===Az elektroforézis általános módszerei===▼
A '''mozgó határfelületi elektroforézis''' (moving-boundary electrophoresis) az elektroforézis kezdetben alkalmazott módszere, ahol a vizsgálandó oldatot először egy U-cső aljába juttatják, és arra rétegzik a pufferelektrolitot a cső két ágában, majd a cső végeire feszültséget kapcsolnak. Ma már ritkán alkalmazott, kis hatékonyságú módszer.<br />▼
Az '''elektroozmotikus áramlás''' (electroosmotic flow, EOF) olyan, az elektroforetikus módszereknél általában fellépő alapvető jelenség, amikor az elektromos tér hatására a folyadék egy
<math> \mu_{EOF}= \frac{ \zeta \epsilon}{4 \pi \eta}</math>▼
A '''zónaelektroforézis''' (zone electrophoresis) az elektroforézis leggyakrabban alkalmazott módszere, ahol a vizsgálandó minta komponensei diszkrét zónákba választódnak szét. A mintát egy pontban vagy sávban a közegre juttatják és az alkalmazott feszültség a kezdeti zónának komponens-zónákká való szétválasztódását eredményezi.<br />▼
Kísérletileg az elektroozmotikus mozgékonyságot a következő egyenlet alapján lehet meghatározni:
A '''stacionárius (steady-state) elektroforézis''' (stationary (steady-state) electrophoresis) az elektroforézis egyik mószere, melynél a zónák végső pozíciói (egymáshoz viszonyított helyzetük) nem időfüggőek. (Röviddel az elektroforetizálás meginítása után egy stacionáris állapot alakul ki, melynél a zónák szélessége és pozíciói állandóak.)▼
<math> \mu_{EOF}= \frac{v_{EOF}}{E}=\frac{L_{eff} L_{t}}{t_{EOF} U}</math>,▼
===Gél elektroforetikus módszerek===▼
A '''gélelektroforézis''' (gel electrophoresis) géles (pl. poliakrilamid, agaróz) közegben végzett elektroforézis, elsősorban fehérjék, DNS és más biológiai makromolekulák elválasztására. Detektálás az elválasztást követően, festéses, színezéses, blottolásos eljárással történik.<br />▼
ahol v<sub>EOF</sub> az elektroozmotikus áramlás sebessége, E az alkalmazott térerősség, L<sub>eff</sub> a kapilláris effektív hossza, L<sub>t</sub> a kapilláris teljes hossza, t<sub>EOF</sub> a töltés nélküli komponens (EOF marker) migrációs ideje és U az alkalmazott [[elektromos feszültség|feszültség]].
A '''poliakrilamid-gél elektroforézis''' (polyacrylamide gel electrophoresis, PAGE) a leggyakrabban használatos gélelektroforézis, ahol az elektroforetikus elemzés hordozó közegeként poliakrilamid gélt használnak. A módszert fehérjék, illetve kis RNS és DNS fragmentek elválasztásához alkalmazzák.<br />▼
A '''diszk-elektroforézis''' (disc-electrophoresis) olyan nagy felbontóképességű poliakrilamid-gél elektroforézis (PAGE) technika, mely két különböző koncentrációjú poliakrilamid gélt, és három különböző pufferrendszert alkalmaz. Az elválasztógél fölé egy ún. koncentráló gélt polimerizálnak, melynek akrilamid koncentrációja az elválasztógélénél jóval alacsonyabb, így itt a molekulaszűrő hatás még nem érvényesül, de a gélbe felvitt minta komponensei kisebb térfogatba koncentrálódva érik el az elválasztógélt.
A '''nátrium dodecil szulfát - poliakrilamid-gél elektroforézis''' (sodium dodecyl sulfate - polyacrylamide gel electrophoresis, SDS-PAGE)olyan gélelektroforetikus módszer, ahol a gél SDS-t tartalmaz, mely a fehérjék felületére adszorbeálódva konstans töltés/tömeg aránnyal jellemezhető részecskéket eredményez. Az elválasztásra csak a molekulaszűrési effektus, és így a fehérje molekulatömege (mérete) van hatással. A módszert fehérjék molekulatömegének meghatározására használják.▼
'''Kohlrausch I. törvénye'''
A '''kapilláris elektroforézis''' (capillary electrophoresis, CE) kapillárisban (tipikusan 0.1 mm-nél kisebb belső átmérőjű, 0.4-1 m hosszú kvarckapillárisban) nagyfeszültség (15-30 kV) alkalmazásával végrehajtott elektroforézis. A CE készülékekben automatikus mintainjektálást, a kapillárison történő diódasoros UV spektrometriás detektálást, számítógépes vezérlést és adatkiértékelést alkalmaznak.<br />▼
'''Kohlrausch II. törvénye'''
A '''kapilláris zónaelektroforézis''' (capillary zone electrophoresis, CZE) a leggyakrabban alkalmazott kapilláris elektroforetikus módszer, ahol az elválasztás egy pufferelektrolittal töltött kapillárisban történik. Az elválasztás során a komponensek tömeg/töltés arányuknak megfelelően különböző sebességekkel vándorolnak és így elválasztódnak egymástól.<br />▼
'''Elektroforetikus hatás'''on azt értjük, hogy az elektroforézis során a mozgó ion súrlódik az oldószer molekulákon, de ha az ellentétes töltésű ionatmoszféra is jelen van, akkor a súrlódás mértéke tovább növekszik, mert az ellentétes töltésű ionfelhő éppen ellenkező irányba mozog, mint az ion.
A '''micelláris elektrokinetikus kapilláris kromatográfia''' (micellar electrokinetic capillary chromatography, MEKC ) olyan kapilláris elektroforetikus módszer, ami azon alapszik, hogy az elválasztandó komponensek különbözőképpen oszlanak meg a hidrofób belső terű micellák és a pufferelektrolit között. A felületaktív anyagokat (leggyakrabban SDS-t) a kritikus micella koncentráció fölötti mennyiségben adják az elektrolithoz.<br />▼
'''Relaxációs hatás'''on azt értjük, hogy elektroforézis során az ionatmoszférát kialakító ionok nem tudnak
A '''kapilláris gélelektroforézis''' (capillary gel electrophoresis, CGE) olyan kapilláris elektrofororetikus módszer, melynél az elválasztás géllel vagy molekulaszűrő sajátságú mátrixszal töltött kapillárisban történik, így nagyfeszültség és a kapillárison (on-capillary) való detektálás alkalmazható.<br />▼
'''Merev/diffúz kettős réteg, zéta potenciál'''. A [[kvarc]] kapilláris felülete és az elektrolitoldat határfelülete között kettős ionos réteg (így elektromos potenciál) alakul ki. A merev rétegen belül a potenciál
A '''kapilláris izoelektromos fókuszálás''' (capillary isoelectric focusing, CIEF) olyan kapilláris elektroforetikus módszer, ahol a mintakomponensek addig vándorolnak a megfelelő elektród felé, míg el nem érik az izoelektromos pontjuknak megfelelő pH-sávot, ahol ily módon keskeny zónába koncentrálódnak. Az így fókuszált zónákat ezt követően a detektor felé mozdítják. <br />▼
'''Elektrodiszperzió''' jelensége akkor lép fel, ha a puffer és a mintazónák vezetése között nagy a különbség, és emiatt az elektromos térerősség lokális megváltozása a zónák torzulásához, és ezen keresztül az elválasztási hatékonyság romlásához vezet. Ha a mintarészecskék mozgékonysága nagyobb a puffer mozgékonyságánál, akkor a mintazóna eleje diffúzzá, míg hátulsó része élessé válik. Ellenkező esetben, amikor a mintazóna a puffernél kisebb mozgékonyságú, a mintazóna elülső széle lesz élesebb.
A '''kapilláris izotachoforézis''' (capillary isotachophoresis, CITP) olyan kapilláris elektroforetikus módszer, ahol az elválasztás a komponensek különböző mozgékonyságán alapszik. Az alkalmazott nem-folytonos pufferrendszer miatt (a mintát a komponenseinél kisebb, illetve nagyobb ionmozgékonyságú pufferelektrolit közé helyezzük) az elváló komponensek egyforma sebességgel vándorolnak a detektor felé. A módszert elsősorban komponensek dúsítására használják.<br />▼
'''Túlterhelési jelenségek''' (overburdening effect) akkor figyelhetők meg, ha túlságosan nagy mennyiségű mintát injektálunk az elválasztó rendszerbe. Mivel a kapilláris elektroforézisnél nincs igazi állófázis és az elválasztásnál injektált mintamennyiség csak legfeljebb néhány μL lehet, túlterhelési jelenségek könnyen előfordulhatnak.
A '''kapilláris elektrokromatográfia''' (capillary electrochromatography, CEC) olyan a kapilláris elektroforézis készülékben alkalmazható elválasztástechnikai mószer, ahol egy kromatográfiás (HPLC) állófázissal töltött kapillárisban a mintát és a mozgófázist az elektroozmózis áramoltatja. A komponensek elválasztódása kromatográfiás és elektroforetikus hatások kombinációján alapul.▼
Az '''[[elektrolízis]]''' [[elektromos áram]] hatására végbemenő
▲===Alapfogalmak===
▲Az '''elektroozmotikus áramlás''' (electroosmotic flow, EOF) olyan, az elektroforetikus módszereknél általában fellépő alapvető jelenség, amikor az elektromos tér hatására a folyadék egy töltéssel bíró felület (kapilláris elektroforézisnél a kvarckapilláris) mentén áramlik. Nagysága és iránya függ a felület töltésétől és a kapillárisban levő oldat jellegétől. Az elektroozmotikus mozgékonyság a zéta-potenciáltól (ζ), a közeg permeábilitásától (ε) és az oldat viszkozitásától (η) a következő egyenlet szerint függ:<br /><br />
▲<math> \mu_{EOF}= \frac{ \zeta \epsilon}{4 \pi \eta}</math>
== Elektroforetikus analitikai módszerek ==
Az elektroforetikus módszerek az [[analitikai kémia]] elválasztástechnikai módszereinek egyik nagy csoportját alkotják. Elektroforetikus elválasztást leggyakrabban lapgélben, kapillárisban vagy mikrocsipben végeznek.
▲=== Az elektroforézis általános módszerei ===
▲A '''mozgó határfelületi elektroforézis''' (moving-boundary electrophoresis) az elektroforézis kezdetben alkalmazott módszere, ahol a vizsgálandó oldatot először egy U-cső aljába juttatják, és arra rétegzik a pufferelektrolitot a cső két ágában, majd a cső végeire feszültséget kapcsolnak.
▲Kísérletileg az elektroozmotikus mozgékonyságot a következő egyenlet alapján lehet meghatározni:<br /><br />
▲A '''zónaelektroforézis''' (zone electrophoresis) az elektroforézis leggyakrabban alkalmazott módszere, ahol a vizsgálandó minta komponensei diszkrét zónákba választódnak szét. A mintát egy pontban vagy sávban a közegre juttatják és az alkalmazott feszültség a kezdeti zónának komponens-zónákká való szétválasztódását eredményezi.
▲<math> \mu_{EOF}= \frac{v_{EOF}}{E}=\frac{L_{eff} L_{t}}{t_{EOF} U}</math>
▲A '''stacionárius (steady-state) elektroforézis''' (stationary (steady-state) electrophoresis) az elektroforézis egyik
==== Gélelektroforetikus módszerek ====
▲A '''gélelektroforézis''' (gel electrophoresis) géles (pl. poliakrilamid, agaróz) közegben végzett elektroforézis, elsősorban fehérjék, DNS és más biológiai makromolekulák elválasztására. Detektálás az elválasztást követően, festéses, színezéses, blottolásos eljárással történik.
▲A '''poliakrilamid-gél elektroforézis''' (polyacrylamide gel electrophoresis, PAGE) a leggyakrabban használatos gélelektroforézis, ahol az elektroforetikus elemzés hordozó közegeként poliakrilamid gélt használnak. A módszert fehérjék, illetve kis RNS és DNS fragmentek elválasztásához alkalmazzák.
▲A '''diszk-elektroforézis''' (disc-electrophoresis) olyan nagy felbontóképességű poliakrilamid-gél elektroforézis (PAGE) technika, mely két különböző koncentrációjú poliakrilamid gélt, és három különböző pufferrendszert alkalmaz. Az elválasztógél fölé egy ún. koncentráló gélt polimerizálnak, melynek akrilamid koncentrációja az elválasztógélénél jóval alacsonyabb, így itt a molekulaszűrő hatás még nem érvényesül, de a gélbe felvitt minta komponensei kisebb térfogatba koncentrálódva érik el az elválasztógélt.<br />
▲A '''nátrium dodecil szulfát -
▲'''Kohlrausch I. törvénye''' Az ionok független vándorlásának törvénye. Az ionmozgékonyság kizárólag a kérdéses ion tulajdonsága, független minden más, az oldatban megtalálható ion minőségétől. Ezért az anionok és kationok egymástól függetlenül járulnak hozzá az elektromos vezetéshez, vagyis a moláris fajlagos vezetőképesség a kationok és anionok ionos moláris fajlagos vezetőképességének összege.<br />
▲'''Kohlrausch II. törvénye''' Erős elektrolitok esetére megadja a moláris fajlagos vezetésnek az elektrolit koncentrációjától való függését:<br />
▲A '''[[kapilláris elektroforézis]]''' (capillary electrophoresis, CE) kapillárisban (tipikusan 0
▲A '''kapilláris zónaelektroforézis''' (capillary zone electrophoresis, CZE) a leggyakrabban alkalmazott kapilláris elektroforetikus módszer, ahol az elválasztás egy pufferelektrolittal töltött kapillárisban történik. Az elválasztás során a komponensek tömeg/töltés arányuknak megfelelően különböző sebességekkel vándorolnak és így elválasztódnak egymástól.
▲'''Elektroforetikus hatás'''on azt értjük, hogy az elektroforézis során a mozgó ion súrlódik az oldószer molekulákon, de ha az ellentétes töltésű ionatmoszféra is jelen van, akkor a súrlódás mértéke tovább növekszik, mert az ellentétes töltésű ionfelhő éppen ellenkező irányba mozog, mint az ion.<br />
▲A '''micelláris elektrokinetikus
▲'''Relaxációs hatás'''on azt értjük, hogy elektroforézis során az ionatmoszférát kialakító ionok nem tudnak pillatszerűen igazodni a mozgó ionhoz, így a töltésfelhő nem tud kialakulni teljes mértékben az ion előtt és nem bomlik el teljesen az ion mögött. Emiatt a töltésfelhő elektromos középpontja nem a mozgó ion helyén lesz, hanem kevéssé mögötte. Mivel az ion és a töltésfelhő középpontjának töltése éppen ellentétes, ez lassítja az ion vándorlását.<br />
▲A '''kapilláris gélelektroforézis''' (capillary gel electrophoresis, CGE) olyan kapilláris elektrofororetikus módszer, melynél az elválasztás géllel vagy molekulaszűrő sajátságú mátrixszal töltött kapillárisban történik, így nagyfeszültség és a kapillárison (on-capillary) való detektálás alkalmazható.
▲'''Merev/diffúz kettős réteg, zéta potenciál'''. A kvarc kapilláris felülete és az elektrolitoldat határfelülete között kettős ionos réteg (így elektromos potenciál) alakul ki. A merev rétegen belül a potenciál lineárisan, a diffúz kettősréteg potenciálja pedig exponenciálisan csökken a felülettől távolodva. A merev kettősréteg d vastagsága, az adszorbeálódott ellenionok monomolekuláris rétegét feltételezve, molekuláris tartományúnak vehető. A diffúz kettősréteg β vastagsága megegyezik az ionatmoszféra sugarával és a következőképpen adható meg:<br />
▲A '''kapilláris izoelektromos fókuszálás''' (capillary isoelectric focusing, CIEF) olyan
▲'''Elektrodiszperzió''' jelensége akkor lép fel, ha a puffer és a mintazónák vezetése között nagy a különbség, és emiatt az elektromos térerősség lokális megváltozása a zónák torzulásához, és ezen keresztül az elválasztási hatékonyság romlásához vezet. Ha a mintarészecskék mozgékonysága nagyobb a puffer mozgékonyságánál, akkor a mintazóna eleje diffúzzá, míg hátulsó része élessé válik. Ellenkező esetben, amikor a mintazóna a puffernél kisebb mozgékonyságú, a mintazóna elülső széle lesz élesebb.<br />
▲A '''kapilláris izotachoforézis''' (capillary isotachophoresis, CITP) olyan kapilláris elektroforetikus módszer, ahol az elválasztás a komponensek különböző mozgékonyságán alapszik. Az alkalmazott nem-folytonos pufferrendszer miatt (a mintát a komponenseinél kisebb, illetve nagyobb ionmozgékonyságú pufferelektrolit közé helyezzük) az elváló komponensek egyforma sebességgel vándorolnak a detektor felé. A módszert elsősorban komponensek dúsítására használják.
▲'''Túlterhelési jelenségek''' (overburdening effect) akkor figyelhetők meg, ha túlságosan nagy mennyiségű mintát injektálunk az elválasztó rendszerbe. Mivel a kapilláris elektroforézisnél nincs igazi állófázis és az elválasztásnál injektált mintamennyiség csak legfeljebb néhány μL lehet, túlterhelési jelenségek könnyen előfordulhatnak.<br />
▲A '''kapilláris elektrokromatográfia''' (capillary electrochromatography, CEC) olyan a kapilláris elektroforézis készülékben alkalmazható elválasztástechnikai
▲Az [[elektrolízis]] elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat. Egyenáram hatására a kationok az elektronfelesleggel rendelkező, negatív töltésű katód felé vándorolnak, és ott redukálódnak, míg az anionok az elektronhiányos, pozitív töltésű anód felé vándorolnak, és ott oxidálódnak.
==== Eljárások, technikai jellegű fogalmak ====
Az '''effektív hossz''' az elválasztó kapillárisnak a detektor ablakig terjedő szakasza (kb.
'''
'''
A '''hidrodinamikus injektálás''' a kapilláris elektroforézisnél legáltalánosabban használt mintabeviteli módszer, melynél a kapilláris injektálási végénél nyomást, vagy a kapilláris másik végénél vákuumot alkalmaznak.
A '''hidrosztatikus injektálás''' egyszerű technikai megvalósítást igénylő mintabeviteli eljárás: a mintát tartalmazó edénykét megemeljük a kapilláris másik végének a szintjéhez képest.
Az '''elektrokinetikus''' (vagy más néven elektromigrációs) '''injektálás''' esetén a kapilláris bemeneti végét a mintatartó edénykébe helyezik és feszültséget kapcsolnak rá, ekkor a minta részecskéi elektroforetikus vándorlással, illetve (ha van elektroozmózis) az elektroozmózis szívó hatása hozzájárulásával jutnak be a kapillárisba.
Az '''„on-
A '''buborékcellás''' kapilláris (bubble-cell capillary) olyan speciális kapilláris, melyek átmérőjét csupán az optikai fényút helyén növelik meg. A mintazóna elérve a buborékcellát sugárirányban terjedve tölti ki a megnövekedett térfogatot, hosszanti irányban összehúzódik. Így a minta koncentrációja állandó marad, míg a fényúthossz növekszik. Az ilyen kapillárisokkal 3-4-szeres jelnagyság növekedés is elérhető mérhető sávszélesedés nélkül.
'''Indirekt UV detektálás'''sal
'''Lézerrel indukált fluoreszcencia detektálás''' (laser-induced fluorescence detection, LIF) olyan nagy érzékenységű fluoreszcenciás spektrometriás detektálási módszer, ahol a mintát egy adott
==== Egyéb kapcsolódó fogalmak, eljárások ====
'''Blottolási eljárások'''
A '''[[Southern blot]]'''
A '''[[Northern blot]]'''
A '''[[Western blot]]''' eljárás segítségével a gélelektroforézist követően az adott mintából a fehérjéket a gélből nitrocellulóz membránra viszik át. (Ez az eljárás elvében hasonló a Southern és Northern blot eljárásokhoz, de ezt a gélben levő fehérjéknek átviteléhez fejlesztették ki. A membránnak fehérje kötő részei vannak, melyek nem specifikusak, minden fehérjét azonos valószínűséggel kötnek.)
== Források ==
* D.N.Heiger: High Performance Capillary Electrophoresis, Hewlett-Packard GmbH, Waldbronn, 1992, Publication number: 12-5091-6199
* H.Engelhardt, W.Beck, T.Schmitt: Capillary electrophoresis, Friedr.Vieweg & Sohn Verlagsgesellschaft mbH, Braunschweig/Wiesbaden, 1996 ({{ISBN|3-528-06668-7}})
* J.P.Landers: Handbook of Capillary And Microchip Electrophoresis And Associated Microtechniques, CRC Press, 2008 ({{ISBN|0849333296}})
* A.Rathore, A.Guttman: Electrokinetic Phenomena: Principles and Applications in Analytical Chemistry and Microchip Technology. New York, Marcel Dekker, 2003 ({{ISBN|0824743067}})
* R.Westermeier: Electrophoresis in practice, WILEY-VCH Verlag GmbH & Co.KGaA, Weinheim, 2005 ({{ISBN|3-527-31181-5}})
* Gáspár A.: Kapilláris zónaelektroforézis (egyetemi jegyzet), Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000
[[Kategória:Analitikai kémia]]
|