„Emir Kusturica” változatai közötti eltérés

}}

 

==Pályafutása==

===A kezdetek===

 

===Az első sikerek===

Kusturica nevét mindjárt első mozifilmje, az ''[[Emlékszel Dolly Bellre?]]'' ([[1981 a filmművészetben|1981]]) nemzetközileg ismertté tette. A [[Magyarország]]on a „szerb ''[[Megáll az idő]]''”-ként is emlegetett dráma főhőse, Dino az [[1960-as évek]] Szarajevójában él egy szükséglakásban szüleivel és testvéreivel. Az apa vakbuzgó kommunista, fiait is ennek szellemében próbálja nevelni, ám Dinót az eszméknél sokkal jobban érdekli egyik haverja szépséges barátnője, Dolly Bell… Kusturica a [[szatíra]] eszközeivel ábrázolja a kommunista Jugoszlávia hétköznapjait a ’60-as években, képei ugyanakkor szinte [[neorealizmus|neorealista]] jellegűek. A filmet a [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál|Velencei filmfesztivál]] nagydíjával tüntették ki: az akkor éppen katonai szolgálatát teljesítő Kusturica különleges engedéllyel utazhatott el a díj átvételére.

 

A rendező következő munkája, ''[[A papa szolgálati útra ment]]'' ([[1985 a filmművészetben|1985]]) már [[Cannes]]-ban diadalmaskodott. Kusturica egy kisfiú szemszögén keresztül mutatja be a [[személyi kultusz]] világát, ahol a rendszer kiszolgálójából hamar a rendszer ellensége válik, akit kényszermunkára küldenek. Felesége azt mondja a fiuknak, hogy „a papa szolgálati útra ment”. A hasonló sztálinista törvénysértéseket feltáró magyar alkotások drámai hangvétele helyett Kusturica inkább a [[groteszk]] eszközeivel él, a [[szocializmus]]t idiotisztikus rendszernek ábrázolja, amely ugyan „megbolondította” az embereket, de nem volt képes mélyen, tömegméretekben átformálni őket. Az [[1980-as évek]] közepének Jugoszláviáját azonban mindinkább szétfeszítették az ellentmondások, érlelődött a [[délszláv háború]]. Kusturica következő filmje, a ''[[Cigányok ideje]]'' ([[1988 a filmművészetben|1988]]) úgy kötődik a valósághoz, hogy közben el is szakad tőle: gyerekkereskedelemmel foglalkozó cigány szereplői mese és valóság határán állnak. Történetüket a művész hol szinte már bűnügyi, hol pedig melodramatikus hangvétellel adja elő, melyhez a zenei hátteret Goran Bregović autentikus szerzeményei és eredeti roma dalok szolgáltatják. A szereplők egyformán kiválóak, mind a hivatásos, mind az amatőr közreműködők. A ''Cigányok ideje'' egyáltalán nem azt a „vadromantikus” stílust követi, mint [[Aleksandar Petrović]] akkortájt bő 20 esztendős világsikere, a ''[[Találkoztam boldog cigányokkal is]]'' ([[1967 a filmművészetben|1967]]). A gyerekkereskedelem témája egy friss jugoszláv filmből, Goran Paskaljević ''Őrangyal'' ([[1987 a filmművészetben|1987]]) című drámájából származik.

 

===Útkeresés===

 

A ''Cigányok ideje'' után a rendező egy újabb Ivo Andrić-mű, a ''Híd a Drinán'' megfilmesítésére készült, ám félbehagyta a nagyszabású vállalkozást. Ajánlatot kapott ugyanis az [[Amerikai Egyesült Államok]]ból, ahol 1988-tól kezdve két évig a [[Columbia Egyetem]]en tartott előadásokat. Ezután megpróbált visszatérni hazájába, ahonnan a háború kitörése miatt [[Párizs]]ba emigrált. [[1991]]-ben francia–amerikai koprodukcióban fogott hozzá az ''[[Arizonai álmodozók]]'' című filmjéhez, melynek extravagáns főszereplőit olyan sztárok formálták meg, mint [[Johnny Depp]], [[Faye Dunaway]], [[Jerry Lewis]] és az akkoriban még kevésbé ismert [[Lili Taylor]] és [[Vincent Gallo]]. Az „[[Az amerikai álom|amerikai álom]]”-ról szóló alkotásban Kusturica alaposan szabadjára engedte fantáziáját, [[szürrealizmus|szürrealisztikus]] meséjét azonban a kritikusok többnyire elutasítóan fogadták. Az [[1993]]-as bemutató idején ugyanis már dúlt a délszláv háború, és az ítészek nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy egy bosnyák művész látványosan elkerüli az állásfoglalást egy, az aktuális valóságtól elrugaszkodó, tetszetősen előadott, részleteiben erős, egészében azonban felejthető filmmel.

 

 

===Macskajaj és macskazaj===

 

 

 

 

==Magánélete==

Kusturica felesége Maja Kusturica. A házaspárnak két gyermeke van, Stribor és Dunja.

==Rendezései==

 

* [[2008]] [[Maradona]] by Kusturica (dokumentumfilm)

* [[2005]] Láthatatlan gyerekek / Isten bárányai (All the Invisible Children) (a ''Blue Gypsy'' című epizód)

* [[2004]] [[Az élet egy csoda]] (Život je čudo)

* [[1995]] Volt egyszer egy ország (Bila jednom jedna zemlja) (az ''Underground'' tévésorozat-változata)

* [[1993]] [[Arizonai álmodozók]] (Arizona Dream)

* [[1985]] [[A papa szolgálati útra ment]] (Otac na službenom putu)

* [[1981]] [[Emlékszel Dolly Bellre?]] (Sjećaš li se Dolly Bell)

 

==Fontosabb díjak és jelölések==

===[[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál|Berlini filmfesztivál]]===

 

* [[1989]] jelölés ''[[Cigányok ideje]]'' (Arany Pálma)

* [[1995]] díj ''[[Underground (film)|Underground]]'' (Arany Pálma)

* [[2004]] jelölés ''[[Az élet egy csoda]]'' (Arany Pálma)

 

===[[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál|Velencei filmfesztivál]]===

* [[1998]] díj ''[[Macska-jaj]]'' (Laterna Magica-díj, Kis Arany Oroszlán, Ezüst Oroszlán)

* [[1998]] jelölés ''[[Macska-jaj]]'' (Arany Oroszlán)

 

===[[César-díj]]===

* [[1996]] jelölés ''[[Underground (film)|Underground]]'' (legjobb külföldi film)

 

 

===Kinema Junpo-díj===

* [[1997]] díj ''[[Underground (film)|Underground]]'' (legjobb külföldi filmrendező)

 

 

==További információk==

* [[IMDBname: 0001437|Emir Kusturica]] az [[Internet Movie Database]] oldalain

* {{PORT.hu-person|405|Emir Kusturica}}

{{Nemzetközi katalógusok}}

 

{{DEFAULTSORT:Kusturica Emir}}

[[Kategória:1954-ben született személyek]]

[[Kategória:Élő személyek]]