„Sámsonháza” változatai közötti eltérés

[[1715]]-ben készült összeírásból név szerint ismerjük az itt élő hat jobbágyot: Kiss Péter, Kovács András, Ábelovszky Márton, Karlik Jakab, Pálik János, Bartos Ádám. 1716-ban 14 jobbágy van levéve a jegyzékbe és [[1728]]-ban is szintén 14 jobbágy szerepel, de nem azok, akik az [[1716]]-ban fel lettek jegyezve. Összevetve a két jegyzéket láthatjuk, hogy csak két név azonos – Pálik Péter és Ábelovszki Márton. Az [[1728]]. évi összeíráson új nevek tűnnek fel: Majercsik, Serfőző, Dolyan, Markó, Kucsera, Szpisák, Csordás, Styesznik. (Foglalkozásnév, lehet hogy nem a jobbágy eredeti neve.) Az [[1715]]-ös, [[1716]]-os, [[1728]]-as jegyzékek alapján megállapítható, hogy [[1715]]-től [[1728]]-ig csak Ábelovszki Márton élt Sámsonházán. [[1715]]-ben sámsonházaSámsonháza magyar őslakói közül Karlik és Ábelovszki név utal szlovák eredetre.[[1716]]-ban telepedtek le a következő családok: Kukely, Majoros, Baran, Matzák, Juhász, Lovász, Baranyai, Nyedelicska, Cserni, Dániel, Maczácska. [[1717]]–[[1728]] közötti években: Dolyan, Marko, Kucsera, Szpisák, Majercsik, Porubszki, Csordás, Sztyesznik, Serfőző nevű családok telepedtek le.

Ezekből az adatokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy az [[1700-as évek]]ben nagy mértékű volt a jobbágyok vándorlása. Ahogyan azt Aa magyarországi szlovákok mtörténetitörténeti áttekintésébnáttekintésében megtalálhatjuk a szlovákok első nagy levándorlási hulláma három szakaszra bontható. Az első [[1690]]–[[1770]] között, főleg szökött jobbágyok a töröktől visszafoglalt területekre, a második szakasz [[1711]]–[[1740]] között zajlott, [[1720]]-ig a földesúri letelepítések zöme megtörtént, ekkor az északi birtokokról a déli birtokaikra telepítettek alattvalókat. A sámsonházi szlovákság őseinek letelepedését alapvetően e második szakaszra tehetjük.

Így ez a gyülekezet a nógrádi gyülekezetek legidősebbjei közé tartozik. 133 éven át folytatódottfolytatódtak a betelepítések egészen [[1817]]-ig.

[[1778]]-ban Michaleczky Ádám lelkész alatt toronnyal állított templom épült. Az egyház akkori felügyelője [[Kubinyi Gáspár]] volt. Az új templomot a katolikusok el akarták venni és plébánusuk által, felszentelni indultak. Kubinyi Gáspár a templom előtt állva várta őket, a templom kulcsát maga elé dobta, kihúzta kardját, és így szólt: <blockquote>''„Aki a kulcsot közületek felvenni merészkedik, annak levágom a karját!”.'' – Kubinyi Gáspár</blockquote>A templomrablók erre megszégyenülten távoztak.'''[[Vályi András]]: Magyar országnak leírása. 1796–1799.'''

* 2019-től2019–2024: Bajnokné Képes Gyöngyi (független)<ref name="”19önkvál”">{{cite web |url=https://wwwvaltor.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019valtort/jsp/teljkv.jsp?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltIdEA=68740&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKodMAZ=13&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKodTAZ=105&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlementW=s%C3%A1m4 |title=Sámsonháza települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=20202024-0106-3009 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>