„Hősök tere” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:7501:7C80:B9C8:5144:8894:FABB (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| (8 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
38. sor:
Az Andrássy út végén [[1894]]-ben még egy [[Ybl Miklós]] által tervezett ivókút állt. A [[termálvíz|hévizes]] kutat [[Zsigmondy Vilmos]] kezdte fúrni. A fúrás helyét a mai Hősök terén lévő, az Árpád fejedelem lovas szobra előtti területen jelölték ki. „''A munkához szükséges fúrház, gép és kazán felállítása után, melyet az akna mélyítése és iránycső beépítése követett, a tulajdonképpeni fúrás 1868. november 15-én kezdődött.''"<ref>{{Cite web |url=https://epiteszforum.hu/kalandos-kutfuras-a-hosok-teren |title=Kalandos kútfúrás a Hősök terén |accessdate=2022-02-02 |author=Juhász Réka |date=2016-12-29 |publisher=epiteszforum.hu}}</ref> Végül [[1877]]. [[június 4.|június 4-én]] talált rá a 74 fokos hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek. 1884-ben lebontották és helyette megint csak Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, [[balusztrád]]os korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel.
A kutat ma a [[Hősök emlékköve]] mögötti fémlap rejti, rajta a felirat „''E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971 méter mély fúrással 1878. I. 21‑én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését.''”<ref>{{Cite web |url=https://bparchiv.hu/hirek/budapesti-furdok-szechenyi-furdo |title=Budapesti fürdők - a Széchenyi fürdő |accessdate=2022-02-02 |publisher=bparchiv.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20220202104547/https://bparchiv.hu/hirek/budapesti-furdok-szechenyi-furdo |archivedate=2022-02-02 }}</ref> Az [[1880-as évek]] elején jött létre a fürdő. A mai fürdő épületét 1913. június 16-án adták át és az egyszerű Artézi-fürdőről [[Széchenyi gyógyfürdő|Széchenyi fürdőre]] nevezték át.<ref>{{Cite web |url=https://lechnerkozpont.hu/cikk/csak-tiszta-forrasbol |title=Régi idők vizein |accessdate=2022-02-07 |publisher=lechnerkozpont.hu}}</ref> A fürdő második kútját 1936-ban fúrták [[Pávai-Vajna Ferenc]] vezetésével. Ekkor az 1240 méter mély kútból Európa legmelegebb, 77 °C hőmérsékleteű hévízforrása tört fel.<ref>{{Cite web |url=https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-aSt5NlR2dUVNTU9IM04yRThMRTBadz09 |title=Épület - Budapest - A Szent István Forrás épülete |accessdate=2022-02-07 |publisher=archivum.mtva.hu}}</ref>
=== Millennium ===
71. sor:
|Fájl:Műcsarnok, Budapest 2006-11-04 038.jpg|A [[Műcsarnok]]
}}
A központi oszlop és szoborcsoport mögött két oszlopcsarnok (kolonnád) található. A bal oldali oszlopcsarnok szobrai (balról jobbra):
▲* középen: a [[Millenniumi emlékmű]], az oszlop tetején [[Gábriel arkangyal]]lal, a talapzaton [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]]mel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) [[Tétény vezér|Tétény]], [[Ond vezér|Ond]], [[Kond vezér|Kond]]. Mellette jobbra (hátulról előre) [[Tas vezér|Tas]], [[Huba vezér|Huba]], [[Előd vezér|Előd]].
* [[I. István magyar király|Szent István]] (alkotó: [[Senyei Károly]]),
A hatalmas tér három fő eleme az [[1896]]-ban épült [[Műcsarnok]], [[Magyarország]]on az utolsó, [[Eklektika|eklektikus stílusban]] épült, [[1906]] decemberében átadott [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)|Szépművészeti Múzeum]] és a kettőt vizuálisan összekötő [[Millenniumi emlékmű]] – mindhármat [[Schickedanz Albert]] tervezte, a múzeumokat [[Herzog Fülöp Ferenc]]cel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai [[Zala György (szobrász)|Zala György]] munkái).▼
* [[I. László magyar király|Szent László]] (alkotó: [[Telcs Ede]]),
* [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] (alkotó: [[Füredi Richárd]]),
* [[II. András magyar király|II. András]] (alkotó: Senyei Károly),
* [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] (alkotó: [[Köllő Miklós (szobrász)|Köllő Miklós]]),
* [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] (alkotó: [[Kiss György (szobrász, 1852–1919)|Kiss György]]),
* [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] (alkotó: Zala György).
A jobb oldali oszlopcsarnok szobrai (balról jobbra):
* [[Hunyadi János]] (alkotó: [[Margó Ede]]),
* [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] (alkotó: Zala György),
* [[Bocskai István]] (alkotó: [[Holló Barnabás]]),
* [[Bethlen Gábor]] (alkotó: [[Vastagh György (szobrász)|ifj. Vastagh György]]),
* [[Thököly Imre]] (alkotó: [[Grantner Jenő]]),
* [[II. Rákóczi Ferenc]] (alkotó: [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]]),
* [[Kossuth Lajos]] (alkotó: Kisfaludi Strobl Zsigmond).
A kolonnádok szobrai alatt egy-egy dombormű mutat be egy fontos eseményt az adott történelmi alak életéből.
Az oszlopcsarnokok tetején allegorikus figurák láthatók. A bal oldali kolonnád tetején az Andrássy út felé néz a ''Munka és Jólét'' szobra, a másik végén pedig a ''Háború'' lovas kocsija. A jobb oldali oszlopcsarnokon az Andrássy út felé a ''Tudás'' és a ''Dicsőség'' alakja, a másik végén, a ''Háború''val szemben pedig a ''Béke'' lovas kocsija áll. A bronzszobrok alkotója szintén Zala György.<ref name=":0" />
▲A hatalmas tér három fő eleme az [[1896]]-ban épült [[Műcsarnok]], [[Magyarország]]on az utolsó, [[Eklektika|eklektikus stílusban]] épült, [[1906]] decemberében átadott [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)|Szépművészeti Múzeum]] és a kettőt vizuálisan összekötő [[Millenniumi emlékmű]] – mindhármat [[Schickedanz Albert]] tervezte, a múzeumokat [[Herzog Fülöp Ferenc]]cel közösen.
=== A szobrok ===
| |||