„Freyja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(7 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
4. sor:
}}
 
'''Freyja''', (Freja, Fröja, jelentése "úrnő") a [[Szerelem (érzelem)|szerelem]], [[szexualitás]], [[szépség]], [[termékenység]], [[arany (kémiai elem)|arany]], [[háború]], [[halál]] és [[Seidr]] (varázslat) Ván istennője a skandináv mitológiában.
 
A Ván tengeristen, [[Njörd]] leánya, fivérével, a hasonló szerepkörrel bíró Frey istennel együtt azok köztközé a Ván istenek közé tartozik, akik az Áz-Ván háború lezárásával vendég-túszként ÁzgárdbaAsgardba költöztek. Számos egyéb néven is ismert, többek közt, mint ''Gefn, Hörn, Mardöll, Skjálf, Sýr, Thröng, Thrungva Nafnaþulur, Valfreyja és Vanadís''. Alakja gyakran felbukkan az [[Edda-énekek]]<nowiki/>ben. Házastársa Odr, akinek hosszú távollétében egyszer aranykönnyeket sír, és akivel közösen két lányuk van, [[Hnoss]] (Drágakő) és Gersemi (Kincs). A [[Edda-énekek|Verses Edda]] csupán Hnosst említi, [[Gersemi]] a ''Heimskringla'' költeményben bukkan fel. Fivéréhez hasonlóan maga is birtokol egy aranysertéjű vadkant, Hildisvínt, amely bizonytalan azonosságot mutat Frey vadkanjával, [[Gullinbursti]]<nowiki/>val. Tulajdonát képezi továbbá a törpék által kovácsolt (munkájukért cserébe Freyja mindegyikükkel eltöltött egy éjszakát) [[Brisingamen|Brísing-nyakék]] (Brísingamen) amelynek ellopása és megtalálása több történet tárgya, és amely egy alkalommal elpattan a nyakán, mivel Freyja feldühödik. Tartozékai közé tartozik a sólyomálca, valamint két macska (Trófnir és Högni, más változatban Brundr és Kælinn) húzta szekér. Csarnokának neve [[a Fólkvang]] (Tágasterű),mezején itt találhatóálló Sessrúmnir terme(Tágasterű), ahol Freyja elszállásolja a csatában elesett harcosok felét. A csaták után ugyanis Freyja és [[Odin]] megosztoznak a hősökön, a holtak fele [[Fólkvang]]<nowiki/>ba, másik fele a [[Valhalla|Valhallá]]<nowiki/>ba kerül. Egyes források szerint Freyját illeti a jog, hogy elsőként válassza ki a maga felét.
 
A Verses Edda erről így beszél:<poem>
Folkvang a kilencedik,
itt Freyja kegye határoz,
ki hol ül, ő mondja meg,
15 ⟶ 14 sor:
maga választja nap mint nap,
másik felét Ódin.
</poem>
</poem>Szépsége révén Frejya gyakran a istenekkel hadakozó óriások ([[jötunn]]<nowiki/>ok) követelésének tárgya. Az Ázgárdot felépítő óriás fizetségeként Frejyát, a [[Nap]]<nowiki/>ot (egy másik istennő, [[Sól]]) és a [[Hold]]<nowiki/>at (Máni, Sól fivére) nevezi meg, a [[Thor (isten)|Thor]] isten [[Mjölnir|pörölyét]] ellopó [[Trym]]r a fegyverért cserébe Freyját kívánja feleségének, az Ázgárdba betérő [[Hrungnir]] pedig azzal henceg, hogy [[Sif]] istennő mellett Freyját is magával viszi [[Óriáshon]]<nowiki/>ba, miután felégette az istenek hajlékát.
 
</poem>Szépsége révén Frejya gyakran a istenekkel hadakozó óriások ([[jötunn]]<nowiki/>ok) követelésének tárgya. Az Ázgárdot felépítő óriás fizetségeként Frejyát, a [[Nap]]<nowiki/>ot (egy másik istennő, [[Sól]]) és a [[Hold]]<nowiki/>at (Máni, Sól fivére) nevezi meg, a [[Thor (isten)|Thor]] isten [[Mjölnir|pörölyét]] ellopó [[Trym]]r a fegyverért cserébe Freyját kívánja feleségének, az Ázgárdba betérő [[Hrungnir]] pedig azzal henceg, hogy [[Sif]] istennő mellett Freyját is magával viszi [[Óriáshon]]<nowiki/>ba, miután felégette az istenek hajlékát.
 
A Ragnarököt, az istenek alkonyát követően Freyja életben marad, átmentve a szerelmet és a szépséget a kedvesség és szeretet istene, [[Baldr|Baldur]] által kormányzott új világba.
 
== Személye körüli elméletek ==
Egyes nézetek szerint azonos Gullveiggel (Gullveig nevének jelentése ''Aranymámor, Aranyvágy,'' újászületéseújjászületése után Heid, azaz ''Ragyogó'' néven szerepel), a Ván varázslónővel, aki Ázgárdba érkezik, és akit az Ázok háromszor ölnek meg és égetnek el, ám mindahányszor újból feltámad. Mivel Freyja a varázslat istennője is, nem lehetetlen, hogy a kivételes képességű [[völva]] (északi varázslónő, sámánasszony) tulajdonképpen Freyja. Mivel a varázslat mellett az istennő hatásköre az aranyra is kiterjed, Gullveig neve kapcsolatot sejtet a két mitikus alak közt.
 
A Freyja szekerét húzó macskák feltehetően nem házi macskák, hanem [[Norvég erdei macska|erdei macskák]], esetleg [[hiúz]]ok.
32 ⟶ 33 sor:
* [http://www.lovagok.hu/kultura_es_szokasok/istenek_a_skandinav_mitologiaban.html Istenek a skandináv mitológiában]
* Nordisk familjebok (2:a upplagan, 1908)
* [https://web.archive.org/web/20130927185632/http://hem.passagen.se/the6ywoman/gudarna.html Asatro - Gudarna]
* [http://mek.oszk.hu/00300/00377/html/ Edda Mitologikus énekek] (Tandori Dezső fordítása)
* [[A Pallas nagy lexikona]]
* Bernáth István: Skandináv mitológia
 
== Fordítás ==