„Szeged-Csanádi egyházmegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a rendezés |
a link kékítés AWB |
||
| (12 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
2. sor:
| képaláírás = <!-- A kép leírása -->
<!-- Elhelyezkedés -->
| fennhatóság = [[Csongrád-Csanád
| felettes kormányzat = <!-- Ha nem egy főegyházmegye áll rangban az adott terület felett. Például maga a Szentszék. -->
| főegyházmegye = Kalocsa-Kecskeméti
15. sor:
| iskolák = 34
| rítus = [[Latin rítusú katolikus egyház|latin]]
| papok = kb.
| püspök = [[Kiss-Rigó László]]
| koadjutor =
21. sor:
| apostoli kormányzó =
| általános helynök =Dr. Kovács József
| püspöki helynök =Kondé Lajos, Kovács Péter és Dr. Serfőző Levente
| főesperesek =
| nyugalmazott = [[Gyulay Endre]]
30. sor:
== Történelem ==
=== Előzmények ===
A püspökség csaknem 1000 éves történetét – alapításától kezdve – meghatározta földrajzi fekvése. Az egyházmegye a legkorábbi alapításúak közé tartozik, mert néhány ezt megelőzően létrehozottal együtt még [[I. István magyar király|Szent István]] uralkodása alatt jött létre. Amikor első királyunk államalapító tevékenységének részeként az egyes területek urait sikerült legyőzni és ott a királyi-állami közigazgatást megteremteni, ezt követően kerülhetett sor az egyházi közigazgatás kialakítására is. 1027–1028 körül történt meg e terület nagy hatalmú urának, [[Ajtony vezér]]nek a legyőzése a király hadvezére, [[Csanád (nemzetségős)|Csanád vezér]] által. A Marosvár székhellyel működő hatalmas területen létrehozták Csanád vármegyét, székhelye Marosvár lett, amely nem sokkal később Csanád vezér nevét vette föl.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu">http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm {{Wayback|url=http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm |date=20130801050746 }} A Szeged-Csanádi egyházmegye története Dr. Zombori István összeállításában</ref>
=== Alapítás ===
1030 körül került sor a Csanádi püspökség létrehozására, amely feladattal [[I. István magyar király|Szent István]] a már hosszú évek óta [[Magyarország]]on élő, [[Velence (Olaszország)|velencei]] származású [[Bencések|bencés szerzetest]], [[Szent Imre|Imre herceg]] korábbi nevelőjét, [[Szent Gellért|Gellértet]] bízta meg. A kiváló fölkészültségű egyházi férfi szerzetes társaival érkezett ide és nagy lelkesedéssel vetette bele magát az egyházszervezés munkálataiba. Az új püspökség székhelye szintén Marosvár lett. Korábban, [[Ajtony vezér]] idején, már voltak itt keresztény templomok és papok, de ezek a bizánci egyház szertartásrendjét követték. Gellért püspök kinevezésével és egyházszervezésével ily módon a nyugati típusú egyházszervezet jelent meg. Feladatának tartotta az itt élők megkeresztelését, és ebben támaszkodott az egyházmegyei papság mellett a saját szerzetes társaira, akiket az ország más részeiből hívott ide. Nevéhez fűződik a [[Szűz Mária|Mária]]-kultusz meghonosítása, illetve a [[Szent György]]-tisztelet, akinek nagy templomot építtetett Marosváron. Az előbb említett kettős névből eredően gyakran még a 12. században is marosvári püspökségként emlegették ezt a területet, és csak a 13. századtól válik általánossá a Csanádi püspökség elnevezés. Gellért püspök a templom- és kolostorépítéshez itáliai építészmestereket hivatott, és az így emelt épületek a korszak legmagasabb színvonalán álló építmények lettek. Tisztában volt azzal, hogy a térítéshez újabb és újabb egyházi emberekre van szükség, ezért – a korabeli följegyzések szerint – harminc fiatal magyar oktatását szolgáló papi [[Szeminárium (
A [[püspök]] feladata egyáltalán nem volt könnyű. A pogány harcokban edzett, nehéz földrajzi körülmények között létrejött települések lakosait kellett megtéríteni, a hajdani szilaj, lovas magyar nemzet tagjaiból keresztényeket formálni. Ez a misszió a hitetlenek elleni harc, a hit terjesztése, a magyarság védelmezése és hitében, műveltségében való megerősítése a püspökség sok százéves történetét szinte mindvégig szükségszerű feladatként kísérte. A magyarok térítése mellett ellenségekkel is szembe kellett nézni, de kiváltképp az egyházat megsemmisíteni akaró pogánylázadásokkal volt sok probléma. Az alapító püspök életét is az 1046-ban kitört, a feudális államrend és az egyház ellen fölkelő tömeg okozta. [[Buda (történelmi település)|Budán]], a ma az ő nevét viselő hegyről taszították le, ily módon vált vértanúvá [[Szent Gellért|Gellért püspök]] 1046-ban. Testét ott földelték el, és csak 1053-ban szállították ünnepélyesen haza Csanádra, a püspökség székhelyére, ahol méltó módon temették el. Emlékét és püspökségalapító tettét koronázta meg az 1083-as szentté avatás.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu"/>
73. sor:
Ez konkrétan a Csanádi püspökség számára azt jelentette, hogy területének több mint háromnegyed része Magyarországon kívülre került. Az így kialakult helyzetet az 1920. június 4-én [[Trianoni békeszerződés|Trianonban megkötött békeszerződés]] hivatalos, nemzetközi szintre emelte. Ennek értelmében a püspökség nagyobb része [[Románia|Romániához]] került, a kisebbik része Jugoszláviához, egy egészen kis hányad Magyarország számára maradt. A fönnálló ideiglenes helyzetet a [[Vatikán]] is tudomásul vette, és 1923. február 10-én a Belgrádi Apostoli Nunciatúra az oda került 62 Csanádi egyházmegyei plébániát apostoli kormányzósággá nyilvánította, [[Nagybecskerek]] (Zrenjanin, [[Jugoszlávia]], ma [[Szerbia]])) székhellyel (ez lett a későbbi [[Nagybecskereki egyházmegye]] alapja). 1923. február 17-én pedig a Bukaresti Apostoli Nunciatúra a 153 plébániát a korábbi Csanád egyházmegyéből [[Temesvár]] székhellyel szintén apostoli kormányzósággá nyilvánította (a későbbi [[Temesvári egyházmegye]]).
Így vált 1923-ban
=== A Szeged-Csanádi egyházmegye ===
A [[Második világháború|II. világháború]] során az egyház elvesztette befolyását és értékeinek java részét. Nem történt ez másképp a Szeged-Csanádi egyházmegyével sem. A [[Kommunizmus|kommunista]], szocialista hatalom nem támogatta a hitéletet és bármilyen nagyobb
[[Fájl:Map of Diocese of Szeged-Csanad.png|bélyegkép|400px|A Szeged-Csanádi egyházmegye területe Magyarország térképén]]
Ezek az adottságok megszűntek az 1989-es rendszerváltozás után. Az új lehetőségek változást hoztak az egyházmegye életében is. Szeged ismét jelentős egyházi központ lett, ahova 1989-től kezdve sorra tértek vissza a régi szerzetesrendek. Elsők között a [[Ferences rend|ferencesek]] és a [[Jézus Társasága|jezsuiták]], őket követték a [[piaristák]] és a Miasszonyunk nővérek, végül visszatértek a [[minoriták]] is. Ily módon Szegeden ismét megindulhatott a Miasszonyunk nővérek által vezetett óvoda, általános iskola és középiskola (Karolina), illetve a piaristák által 1721 óta a városban folytatott oktatási tevékenység, amely a [[Dugonics András Gimnázium]] megnyitását jelentette. A ferencesek és jezsuiták novíciusaikat képezik Szegeden, hasonlóképpen az utánpótlás nevelését kívánják megoldani Szegeden a minoriták is.
Gyulay Endre 1987 júniusában kapta meg püspöki kinevezését és júliusban vette át az egyházmegye kormányzását. Országosan megbízatást kapott a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia|Magyar Katolikus Püspöki Konferenciá]]tól az egyházi ingatlanok visszaadásának tárgyalásaira. Kezdeményezésére került sor
A [[2010-es évek]]től jelentős vagyon került az egyházmegyéhez, a [[HVG]] szerint nem függetlenül [[Kiss-Rigó László]] és [[Orbán Viktor]] miniszterelnök barátságától. Az egyházmegyéhez tartozó ''Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány'' [[2017]]-ben ajándékként kapta meg az államtól a [[zánka]]i [[Zánkai Erzsébet-tábor|gyermektábor]] 17 milliárd forint értékű területét, melyhez 26 milliárd forint felújítási és évi 4–5 milliárd forint működési támogatást is kap. [[2020]] szeptemberében az egyházmegye átvette a [[lakitelek]]i [[Hungarikum Liget]]et (benne négycsillagos szállodával, golfpályával, lovardával, wellness-szel) egy folyamatban lévő, 30 milliárd forint értékű beruházással együtt a [[Lezsák Sándor]] által alapított ''Népfőiskolai Alapítvány''tól. [[2019]]-ben épült fel 14 milliárd forint állami támogatásból a [[szeged]]i [[Szent Gellért Fórum]], mely 10 hektáros területén stadiont, edzőpályákat, teniszpályákat, hotelt és rendezvényközpontot is magába foglal.<ref>{{cite web |url=https://hvg.hu/kkv/20201028_szeged_csanadi_egyhazmegye_stadion_lakitelek_zanka |title=Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb |accessdate=20221027 |author=Szlavkovits Rita |date=20201028 |publisher=[[HVG]] |language=magyar }}</ref><ref>{{cite web |url=https://hvg.hu/ingatlan/20171025_A_zankai_tabort_unios_milliardokkal_is_tamogatjak_Meszaros_a_szomszedban_terjeszkedik |title=Mészáros a szomszédban terjeszkedik, a zánkai tábor is milliárdokat kap |accessdate=20221027 |author= |date=20171025 |publisher=[[HVG]] |language=magyar }}</ref> [[2023]]-ban a kormány 6 hektár, a sportközpont mögött fekvő erdőt ajándékozott az egyházmegyének iskola és gimnázium létesítése céljából.<ref>{{cite web |url=https://telex.hu/belfold/2023/10/26/szeged-erdoirtas-egyhazi-iskola-epitese |title=Hat hektár erdőt vágnának ki Szegeden egy egyházi iskola építése miatt |accessdate=20231027 |author=Móra Ferenc Sándor |date=20231026 |publisher=[[Telex.hu]] |language=magyar }}</ref>
== Szervezet ==
92 ⟶ 94 sor:
! Születési helye, ideje
! Kinevezés dátuma
|- bgcolor=#E6E6FA
| [[Fájl:KissRigoLaszloFotoThalerTamas.JPG|100px]]
| '''[[Kiss-Rigó László]]''' Szeged-csanádi püspök | [[Budapest]], {{életkor-élő-dátummal|1955|4|6}} | esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24..<br>Megyés püspök: 2006. június 20. |-
| [[Fájl:Gyulay Endre mpp.jpg|100px]]
| [[Battonya]], {{életkor-élő-dátummal|1930|9|17}} | Püspöknek kinevezve: 1987. június 5.<br> Nyugállományban: 2006. június 20. |}
111 ⟶ 115 sor:
== További információk ==
* [http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm Az egyházmegye honlapján olvasható a történet részletesebb változata] {{Wayback|url=http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm |date=20130801050746 }}
*[[Csanádi püspökök listája|A Csanád püspökeinek teljes listája]]
*[[A Szeged-Csanádi egyházmegye templomai és kápolnái]]
*A Szeged-Csanádi Egyházmegye névtára; Szeged-Csanádi Egyházmegye, Szeged, 1996-
*Zombori István: ''A Szeged-csanádi Püspökség. Egyházmegyei Múzeum és Kincstár''; Szeged-csanádi Püspökség, Szeged, 2005
*''A Csanádi Püspökség története, 1699–1730''; Lotz Antal alapján összeáll., kieg. Ábrahám István; Szeged-Csanádi Székeskáptalan, Szeged, 2005
*''"A jelen kor vészes napjaiban". Dokumentumok a Csanádi Püspökség 1848/49-es történetéhez''; sajtó alá rend., bev., jegyz. Miklós Péter, közrem. Csicsely Ildikó; Szeged-csanádi Püspöki Levéltár, Szeged, 2006
*Pál József: ''Csanád egyházmegye püspökei a zsidóságért''; Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, Szeged, 2014
*''Zsinatok a Csanádi egyházmegyében a 19-20. században''; összeáll., tan., jegyz. Zakar Péter; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2016 (''Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források'')
*Zakar Péter: ''A Csanádi Egyházmegye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában''; Gondolat, Bp., 2021
== Kapcsolódó szócikkek ==
122 ⟶ 133 sor:
{{Portál|Katolicizmus||Vallás}}
{{DEFAULTSORT:Szegedcsanadiegyhazmegye}}
[[Kategória:Szeged-Csanádi egyházmegye| ]]
| |||