„Szeged-Csanádi egyházmegye” változatai közötti eltérés

| főegyházmegye = <!-- Főegyházmegye, [[ ]] nélkül. Példa: Kalocsa-Kecskeméti -->

| plébániák = <!-- Az egyházmegye plébániáinak száma. Példa: 96 -->111

| parókiák = <!-- Például görög katolikusgörögkatolikus egyháznál a plébániák megfelelője. -->

| iskolák = <!-- Egyházi iskolák száma. Példa: 64 -->34

| alapításpapok = [[1030]]kb. 50

| segédpüspök =nincs

| általános helynök =Dr. Kovács József

| püspöki helynök =Kondé Lajos, Kovács Péter és Dr. Serfőző Levente

| nyugalmazott = <!--[[Gyulay Nyugalmazott püspök vagy érsek neve -->Endre]]

A '''Szeged-Csanádi egyházmegye''' ({{latinul|Dioecesis Szegediensis-Csanadiensis}}) a Kalocsa-Kecskeméti érseki tartományhoz tartozó 10,&nbsp;851&nbsp;km²² nagyságú [[Római katolikus egyház|római katolikus]] egyházi közigazgatási terület, melynek központja [[Szeged]]en található. Az egyházmegye főtemploma[[Székesegyház|Katedrálisa]] a [[Fogadalmi templom (Szeged)|Szegedi dóm]]. Az egyházmegyében a papképzés a Szent Gellért Szemináriumban folyik, amelyet az egyházmegye első püspökéről neveztek el.

=== A kezdetekElőzmények ===

A püspökség csaknem 1000 éves történetét -– alapításától kezdve -– meghatározta földrajzi fekvése. Mondhatjuk, hogy azAz egyházmegye a legkorábbi alapításúak közé tartozik, mert néhány ezt megelőzően létrehozottal együtt még [[I. István magyar király|Szent István]] uralkodása alatt jött létre. Amikor első királyunk államalapító tevékenységének részeként az egyes területek urait sikerült legyőzni és ott a királyi-állami közigazgatást megteremteni, ezt követően kerülhetett sor az egyházi közigazgatás kialakítására is. Valamikor, 1027-10281027–1028 körül történt meg e terület nagy hatalmú urának, [[Ajtony vezér]]nek a legyőzése a király hadvezére, [[Csanád (nemzetségős)|Csanád vezér]] által. A Marosvár székhellyel működő hatalmas területen létrehozták Csanád vármegyét, székhelye Marosvár lett, amely nem sokkal később Csanád vezér nevét vette föl.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu">http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm {{Wayback|url=http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm |date=20130801050746 }} A Szeged-Csanádi egyházmegye története Dr. Zombori István összeállításában</ref>

=== AlapításaAlapítás ===

1030 körül került sor a Csanádi püspökség létrehozására, amely feladattal [[I. István magyar király|Szent István]] a már hosszú évek óta [[Magyarország]]on élő, [[Velence (Olaszország)|velencei]] származású [[Bencések|bencés szerzetest]], [[Szent Imre|Imre herceg]] korábbi nevelőjét, [[Szent Gellért|Gellértet]] bízta meg. A kiváló fölkészültségű egyházi férfi szerzetes társaival érkezett ide és nagy lelkesedéssel vetette bele magát az egyházszervezés munkálataiba. Az új püspökség székhelye szintén Marosvár lett. Korábban, [[Ajtony vezér]] idején, már voltak itt keresztény templomok és papok, de ezek a bizánci egyház szertartásrendjét követték. [[Szent Gellért|Gellért püspök]] kinevezésével és egyházszervezésével ily módon a nyugati típusú egyházszervezet jelent meg. Feladatának tartotta az itt élők megkeresztelését, és ebben támaszkodott az egyházmegyei papság mellett a saját szerzetes társaira, akiket az ország más részeiből hívott ide. Nevéhez fűződik a [[Szűz Mária|Mária]] -kultusz meghonosítása, illetve a [[Szent György]] -tisztelet, akinek nagy templomot építtetett Marosváron. Az előbb említett kettős névből eredően gyakran még a 12. században is marosvári püspökségként emlegették ezt a területet, és csak a 13. századtól válik általánossá a Csanádi püspökség elnevezés. [[Szent Gellért|Gellért püspök]] a templom- és kolostorépítéshez itáliai építészmestereket hivatott, és az így emelt épületek a korszak legmagasabb színvonalán álló építmények lettek. Tisztában volt azzal, hogy a térítéshez újabb és újabb egyházi emberekre van szükség, ezért -– a korabeli följegyzések szerint, -– harminc fiatal magyar oktatását szolgáló papi [[Szeminárium (papnevelő intézetteológia)|szeminárium]]ot is alapított.

A [[püspök]] feladata egyáltalán nem volt könnyű. A pogány harcokban edzett, nehéz földrajzi körülmények között létrejött települések lakosait kellett megtéríteni, a hajdani szilaj, lovas magyar nemzet tagjaiból engedelmes keresztényeket formálni. Ez a misszió a hitetlenek elleni harc, a hit terjesztése, a magyarság védelmezése és hitében, műveltségében való megerősítése a püspökség sok száz évesszázéves történetét szinte mindvégig szükségszerű feladatként kísérte. A magyarok térítése mellett ellenségekkel is szembe kellett nézni, de kiváltképp az egyházat megsemmisíteni akaró pogánylázadásokkal volt sok probléma. Az alapító püspök életét is az 1046-ban kitört, a feudális államrend és az egyház ellen fölkelő tömeg okozta. [[Buda (történelmi település)|Budán]], a ma az ő nevét viselő hegyről taszították le, ily módon vált vértanúvá [[Szent Gellért|Gellért püspök]] 1046-ban. Testét ott földelték el, és csak 1053-ban szállították ünnepélyesen haza Csanádra, a püspökség székhelyére, ahol méltó módon temették el. Emlékét és püspökség alapítópüspökségalapító tettét koronázta meg az 1083-as szentté avatás.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu"/>

Az bizonyos, hogy a térítés továbbra is fő feladatot jelentett. A már kereszténnyé lett magyarok mellett a [[besenyők]] jelentették a misszió fő feladatát. [[Csanád vára|Csanád]] városa, mint állami és egyházi székhely, jelentős település volt, ahol a történelem folyamán számos király megfordult. Így pl. 1043-ban [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] király járt Csanádon.

1091-ben viszont az ország ellen támadó [[kunkunok]]ok dúlták föl a várost és az itt lévő templomokat. A kunok elleni harc a 12. században is végigkíséri a püspökség történetét, majd az 1241-42-es tatárjárás idején a tatár csapatok veszik be a nagyobb várfallal nem rendelkező várost. A szépen kiépült templomokat, kolostorokat és egyéb épületeket fölégetik, kifosztják, az elmenekülni nem tudókat megölik. A [[Tatárok (mongol törzs)|tatár]]ok kivonulása után a [[püspök]] dolga az építkezés újrakezdése, de a templomok és kolostorok mellett a megriadt, megzavarodott emberek hitének a megerősítése és, a lelkekbe új remény öntése szintén az egyháziak feladata volt. A tatárjárás utáni újraépülő Csanád székhelyű püspökség folytatja a térítő munkát, az ekkor már ezen a területen letelepedett kunok között. A Kun László névvel is illetett [[IV. László magyar király|IV. László]] gyakran tartózkodott ezen a területen és többször megfordult Csanád városában, 1278-ban, majd az ezt követő években is. 1290-ben bekövetkezett halála után itt, Csanádon temették el az uralkodót.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu"/>

A 16. század elejének nevezetes eseménye az 1514-es [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|Dózsa-féle parasztháború]], amelynek szomorú mementója a püspökség számára a Csáki püspök elleni támadás, akit [[Dózsa György|Dózsa]] parasztjai elfognak és karóba húznak. Az őt követő püspök sajnos, szintén erőszakos halállal halt meg. Csaholi Ferenc 1526-ban sok más kiváló magyarral, köztük számos főpappal együtt a mohácsi csatában vesztette életét. Ezt követően a török a várost földúlja, de ekkor még magyar kézen marad. Sajnos, a terület elhelyezkedéséből következően állandó harc tárgyát képezte a [[Habsburg-ház|Habsburg]]ok és [[I. János magyar király|Szapolyai János]] király között. 1526 és 1530 között többször is gazdát cserélt, hol Szapolyai, hol Ferdinánd király csapatai tartózkodtak itt. Az 1551-es nagy török támadás során [[Fráter György]] parancsára a várost kiürítették és így nagyobb ostrom, vagy harc nélkül került a török kezére. [[Temesvári csata|Temesvár]] 1552-es ostrommal történt elfoglalása után végképp török fennhatóság alá került.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu"/>

1685-ben Csanád visszakerült a töröktől a keresztények kezére, azonban az ezt követő háborús években gondolni sem lehetett arra, hogy a Csanádicsanádi püspök visszatérjen székvárosába. 1699-ben a háborút a karlócai béke zárja le, amelynek értelmében a [[Maros]] képezi a törökök és Magyarország között a határvonalat. A Marostól délre eső területek, így Csanád és a püspökség javarésze a török kezén maradt. Az ott lévő osztrák katonák 1701-1702 folyamán, mielőtt Csanádról kivonultak, végképp elpusztították a várost, hogy ne jusson a török kezére.

A török Csanádról való kivonulása után és [[Buda (történelmi település)|Buda]] fölszabadulása után a török ellenes hadjáratok Magyarország déli részén folytatódtak. Az egész terület hadszíntér volt, így szó sem lehetett arról, hogy a Csanádi püspökök visszatérjenek egykori püspökségük területére és megkezdhessék békés, helyreállító tevékenységüket. Így a 17. század utolsó évtizedének Csanádi püspökei csak névleges kinevezést kaptak. Csak 1699-ben Dolny István püspöki kinevezése után, kerülhetett sor arra, hogy a Csanádi püspök címének és tisztének tényleges tartalmat szerezzenek. István püspök 1701-ben Szegeden a bécsi udvar által létrehozott hivatalhoz nyújtotta be kérelmét, amelyben a török hódítás előtti állapotnak megfelelően visszakérte a püspökség régi birtokait. 1702-ben az udvar által kibocsátott irat ezen nagy mennyiségű területeknek csak egy részét biztosítja a püspök számára. Ezzel egy időben, tekintettel a hajdani Csanádi püspökség jelentős részének török megszállás alatti voltára, Szegedet jelölte ki a püspök lakhelyéül. A városában a császári-katonai fennhatóság központjául szolgáló váron kívül, a mai [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]]en lévő egykori Dömötör templomot, amely elég rossz állapotban volt, adták püspöki templomul és ettől nem messze biztosítottak egy szerény épületet a püspök székhelyéül. A püspök további lehetőségeit egyházmegyéjének helyreállítására alapvetően lehetetlenné tette az 1703-ban kitört [[Rákóczi -szabadságharc]].

Ez konkrétan a Csanádi püspökség számára azt jelentette, hogy területének több mint háromnegyed része Magyarországon kívülre került. Az így kialakult helyzetet az 1920. június 4-én [[Trianon-kastélyokTrianoni békeszerződés|Trianon]]banTrianonban megkötött békeszerződés]] hivatalos, nemzetközi szintre emelte. Ennek értelmében a püspökség nagyobb része [[Románia|RomániáRomániához]]hoz került, a kisebbik része Jugoszláviához, egy egészen kis hányad Magyarország számára maradt. A fönnálló ideiglenes helyzetet a [[Vatikán]] is tudomásul vette, és 1923. február 10-én a Belgrádi Apostoli Nunciatúra az oda került 62 Csanádi egyházmegyei plébániát apostoli kormányzósággá nyilvánította, [[Nagybecskerek]] (Zrenjanin, [[Jugoszlávia]], ma [[Szerbia]])) székhellyel (ez lett a későbbi [[Nagybecskereki egyházmegye]] alapja). 1923. február 17-én pedig a Bukaresti Apostoli Nunciatúra a 153 plébániát a korábbi Csanád egyházmegyéből [[Temesvár]] székhellyel szintén apostoli kormányzósággá nyilvánította (a későbbi [[Temesvári egyházmegye]]).

Így vált 1923-ban -– mintegy 200 év után -– [[Szeged]] ismét püspöki székhellyé. Glattfelder püspök akkor még nem tudhatta, hogy végérvényesen. Ezzel együtt a püspök hatalmas energiával látott neki, hogy Szeged város adottságait is figyelembe véve a mindössze 33 megmaradt plébániáját is újjászervezve, a püspökségbe új erőt leheljen. Ez találkozott Szeged város vezetőinek akaratával és így nagyszabású építkezések és a hívek támogatása révén épült Szeged azzá az egyházi központtá, amely a két háború közti időszak magyar katolikus egyházi életének meghatározó színhelyévé emelte. Az építkezés egyrészt a püspöki székesegyház, a mai [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]] elkészítését jelentette, mely 1930-ra készült el. Azonban a püspök a jeles kultúrpolitikus, [[Klebelsberg Kuno|Klebelsberg Kúno]] együttműködésével és [[Somogyi Szilveszter (polgármester)|Somogyi Szilveszter]] polgármester tevékeny támogatásával létrehozta a [[Dóm tér (Szeged)|Dóm teret]], amely Közép-Európa egyik legszebb ilyen építészeti alkotása.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu"/>

A [[Második világháború|II. világháború]] során az egyház elvesztette befolyását és értékeinek java részét. Nem történt ez másképp a Szeged-Csanádi egyházmegyével sem. A [[Kommunizmus|kommunista]], szocialista hatalom nem támogatta a hitéletet és bármilyen nagyobb hitéletikeresztény megmozdulást rossz szemmel nézett. A II. világháború után a [[kommunista]], szocialista hatalom szintén nem támogatta a hitéletet, mert ez ellenkezett [[Materializmus|materialista]] nézeteivel. Az 1945-1989 közti időszak nehéz megpróbáltatások elé állította az egyház vezetőit. Lehetőségeik a templom falai közé szorítva nagyon szűken, csak a hitélet minimális szervezésére korlátozódhattak. Az egyház szociális, oktatási és egyéb tevékenysége a korábbiakhoz képest szinte a nullára csökkent. A Szegeden működő papi szeminárium a váci püspökség és a kalocsai érsekség számára is képezte az egyházi utánpótlást. Új templomok építésére nem kerülhetett sor. A hitoktatás gyakorlatilag a templom falai közé szorítva, minimális létszámra korlátozódott.

Ezek az adottságok megszűntek az 1989-es rendszerváltozás után. Az új lehetőségek változást hoztak az egyházmegye életében is. Szeged ismét jelentős egyházi központ lett, ahova 1989-től kezdve sorra tértek vissza a régi szerzetesrendek. Elsők között a [[Ferences rend|ferencesek]] és a [[Jézus Társasága|jezsuiták]], őket követték a [[piaristák]] és a Miasszonyunk nővérek, végül visszatértek a [[minoriták]] is. Ily módon Szegeden ismét megindulhatott a Miasszonyunk nővérek által vezetett óvoda, általános iskola és középiskola (Karolina), illetve a piaristák által 1721 óta a városban folytatott oktatási tevékenység, amely a [[Dugonics András Gimnázium]] megnyitását jelentette. A ferencesek és jezsuiták novíciusaikat képezik Szegeden, hasonlóképpen az utánpótlás nevelését kívánják megoldani Szegeden a minoriták is.

Gyulay Endre 1987 júniusában kapta meg püspöki kinevezését és júliusban vette át az egyházmegye kormányzását. Országosan megbízatást kapott a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia|Magyar Katolikus Püspöki Konferenciá]]tól az egyházi ingatlanok visszaadásának tárgyalásaira. Kezdeményezésére került sor aza [[harmadik Szeged-Csanádi egyházmegyei zsinat megszervezésére]]ra (1995) és megindultak az új templomépítések is. Lehetősége nyílt az egykori Csanádi püspökségegyházmegye határon túlra került részeivel a kapcsolatok tartására, így a temesvári[[Temesvári egyházmegye|Temesvári]] és nagybecskereki[[Nagybecskereki egyházmegye|Nagybecskereki egyházmegyékkel]] is.<ref name="szeged-csanad.egyhazmegye.hu"/>

| [[Fájl:KissRigoLaszloFotoThalerTamas.JPG|100px]] |
| '''[[Kiss-Rigó László]]''' Szeged-csanádi püspök|
| [[Budapest]], {{életkor-élő-dátummal|1955|4|6}}|
| esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24..<br>Megyés püspök: 2006. június 20.

|--

* [http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm Az egyházmegye honlapján olvasható a történet részletesebb változata] {{Wayback|url=http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/tort.htm |date=20130801050746 }}

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Csan%C3%A1di_p%C3%BCsp%C3%B6k%C3%B6k_list%C3%A1ja[Csanádi püspökök listája|A Csanád püspökeinek teljes listája olvasható itt]]

* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged-Csan%C3%A1d_egyh%C3%A1zmegye_templomai_%C3%A9s_k%C3%A1poln%C3%A1i[A Szeged-Csanádi egyházmegye templomai és kápolnái]]