„Mike Sándor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a belső hivatkozás jav.
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján
 
(41 közbenső módosítás, amit 17 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor:
{{Személy infobox
al-torjai '''Mike Sándor''' ([[Szentmihály (Mihai Viteazu)|Szentmihály]], [[1795]]. [[január 22]]. - [[Kolozsvár]], [[1867]]. [[május 24]].), magyar történész
|név=Mike Sándor
|kép=Mike Sándor.jpg
Édesapját korán elvesztette, ezért nagybátyja, Mike József nevelte. Tanulmányait a tordai unitárius algimnáziumban kezdte; majd a bölcseleti tudományokat 1817-ben végezte Kolozsváron, majd a jogiakat ugyanott 1819-ben. Ebben az évben írnok lett a királyi fõkormányszéknél és tiszteletbõl szolgált tíz évet; 1830-ban napidíjassá, 1832-ben rendes irnokká, 1837. febr. 3. fõkormányszéki lajstromozóvá neveztetett ki. 1833-tól ugyanott a levéltárba dolgozott, hová régi szenvedélye vonzotta, mert ifjú korától fogva kedvenc tanulmánya volt a haza története. 1837-ben a kir. fõkormányszék a szebeni országgyűlésre õt küldte ki a levéltárnak azon részével, melyre az országgyűlésnek netalán szüksége lesz. Ekkor a fõkormányszéknek 1790-ben, Erdély alkotmánya visszaállításakor, Kolozsvárra költözése alkalmával jeles irományok maradtak ottan egy nedves pinczében; ezek rendezéséhez fogott, a mi megrongálta egészségét; erõs fõ- és fülfájást kapott, minek következtében hallása annyira elveszett, hogy halló-csövet kellett használnia. De a rendezést és átszállítást mégis végrehajtá. 1843. máj. 24. kineveztetett levéltári aligazgatóvá. A levéltárban a közigazgatási szabályok, törvények, országgyűlési iratok, productios perügyek, királyi könyvek, a «Cista Diplomatica»-ban õrzött közokmányokból való dolgozás, törvényes, történeti és diplomatikai kérdésekre kért feleletadás nagyrészt reá bizattak. Az összes levéltári osztályokat rendezte. Hallása megnehezülése miatt kerülte a társaságot és családja körén kívül csak a levéltárban érezte magát jól. A szabadságharcz után 1849. decz. 18. rendeletet kapott Urbántól, hogy nyilatkozzék ha akar-e továbbra is alkalmaztatni? Válaszában kérte, hogy kevés hátralevõ napjaiban addigi szolgálatában meghagyja. Ennek daczára a levéltárt lepecsételve katonai õrizet alatt tartották és Mikét félfizetéssel nyugdíjazták. 1861. ápr. 11. aligazgatói állásába visszaálíttatott, 1863-ban pedig levéltári igazgatóvá neveztetett ki; 1864-ben egész fizetéssel nyugalmaztatott, de nyugalma napjait csak 1867. máj. 24.-ig élvezhette, mikor meghalt. Tudományos szenvedélyével a gyümölcsészet és virágkedvelés is egyesült; gyümölcsösöket plántált, külföldi jeles gyümölcsöket honosított, új fajokat állított elõ. E téren tekintély volt Kolozsvárt. Egyetlen leánya, Róza, [[Jakab Elek]] író és országos levéltárnok neje volt. Az erdélyi múzeum-egyesület nagygyűlésén 1868. február 17. Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
|képméret=
|képaláírás=1867-ben készült metszet
|születési név=
|születési hely= [[Szentmihály (Kolozs megye)|Szentmihály]]
|születési dátum=[[1795]]. [[január 22.]]
|halál helye=[[Kolozsvár]]
|halál dátuma= [[1867]]. [[május 24.]] {{életkor-holt|1795|01|22|1867|05|24}}
|nemzetiség=
|házastárs=
|szakma=történész
|aláírás=
}}
[[Fájl:Mike Sándor's grave.jpg|bélyegkép|240px|Sírja a [[Házsongárdi temető]]ben ]]
alAl-torjai<ref>De életében írták ''altorjai''ként is.</ref> '''Mike Sándor''' ([[Szentmihály (MihaiKolozs Viteazumegye)|Szentmihály]], [[1795]]. [[január 22.]]. - [[Kolozsvár]], [[1867]]. [[május 24.]].), magyar történész.
 
== Élete ==
Édesapját korán elvesztette, ezért nagybátyja, Mike József nevelte.
Édesapját korán elvesztette, ezért nagybátyja, Mike József nevelte. Tanulmányait a tordai[[torda]]i unitárius algimnáziumban kezdte; majd a bölcseleti tudományokat [[1817]]-ben végezte Kolozsváron, majd a jogiakat ugyanott [[1819]]-ben. Ebben az évben írnok lett a királyi fõkormányszéknélfőkormányszéknél és tiszteletbõltiszteletből szolgált tíz évet; [[1830]]-ban napidíjassá, [[1832]]-ben rendes irnokkáírnokká, [[1837]]. febr.február 3.-án fõkormányszékifőkormányszéki lajstromozóvá neveztetett kinevezték. [[1833]]-tól ugyanott a levéltárbalevéltárban dolgozott, hová régi szenvedélye vonzotta, mert ifjú korától fogva kedvenc tanulmánya volt a haza története. [[1837]]-ben a kir.királyi fõkormányszékfőkormányszék a szebeni [[erdélyi országgyűlés|országgyűlésre]] õtőt küldte ki a levéltárnak azon részével, melyre az országgyűlésnek netalán szüksége lesz. Ekkor a fõkormányszéknekfőkormányszéknek [[1790]]-ben, Erdély alkotmánya visszaállításakor, Kolozsvárra költözése alkalmával jeles irományok maradtak ottanott egy nedves pinczébenpincében; ezek rendezéséhez fogott, a miami megrongálta egészségét; erõserős fej- és fülfájást kapott, minek következtében hallása annyira elveszett, hogy halló-csövethallócsövet kellett használnia. De a rendezést és átszállítást mégis végrehajtávégrehajtotta. [[1843]]. máj.május 24.-én kineveztetettkinevezték levéltári aligazgatóvá. A levéltárban a közigazgatási szabályok, törvények, országgyűlési iratok, productios perügyek, királyi könyvek, a «''Cista Diplomatica»''-ban õrzöttőrzött közokmányokból való dolgozás, törvényes, történeti és diplomatikai kérdésekre kért feleletadás nagyrészt reá bizattakbízták. Az összes levéltári osztályokat rendezte. Hallása megnehezülése miatt kerülte a társaságot és családja körén kívül csak a levéltárban érezte magát jól. A szabadságharcz után 1849. decz. 18. rendeletet kapott Urbántól, hogy nyilatkozzék ha akar-e továbbra is alkalmaztatni? Válaszában kérte, hogy kevés hátralevõ napjaiban addigi szolgálatában meghagyja. Ennek daczára a levéltárt lepecsételve katonai õrizet alatt tartották és Mikét félfizetéssel nyugdíjazták. 1861. ápr. 11. aligazgatói állásába visszaálíttatott, 1863-ban pedig levéltári igazgatóvá neveztetett ki; 1864-ben egész fizetéssel nyugalmaztatott, de nyugalma napjait csak 1867. máj. 24.-ig élvezhette, mikor meghalt. Tudományos szenvedélyével a gyümölcsészet és virágkedvelés is egyesült; gyümölcsösöket plántált, külföldi jeles gyümölcsöket honosított, új fajokat állított elõ. E téren tekintély volt Kolozsvárt. Egyetlen leánya, Róza, [[Jakab Elek]] író és országos levéltárnok neje volt. Az erdélyi múzeum-egyesület nagygyűlésén 1868. február 17. Szabó Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
 
A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] után [[1849]]. december 18-án Urbán megkérdezte, hogy akar-e továbbra is alkalmazott lenni? Válaszában kérte, hogy kevés hátralevő napjaiban addigi szolgálatában meghagyja. Ennek dacára a levéltárt lepecsételve katonai őrizet alatt tartották és Mikét félfizetéssel nyugdíjazták. [[1861]]. április 11-én aligazgatói állásába visszaállították, [[1863]]-ban pedig levéltári igazgatóvá nevezték ki; [[1864]]-ben egész fizetéssel nyugalmaztatott, de nyugalma napjait csak [[1867]]. május 24-éig élvezhette, amikor meghalt.
 
Tudományos szenvedélyével a gyümölcsészet és virágkedvelés is egyesült; gyümölcsösöket plántált, külföldi jeles gyümölcsöket honosított, új fajokat állított elő. E téren tekintély volt Kolozsvárt. Egyetlen leánya, Róza, [[Jakab Elek (történész)|Jakab Elek]] író és országos levéltárnok neje lett. Az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] nagygyűlésén [[1868]]. február 17-én [[Szabó Károly (történész)|Szabó Károly]] tartott fölötte emlékbeszédet.
Az irodalmiIrodalmi téren nyilvánosan nem működött; de olyolyan rengeteg anyagot gyűjtött, különösen az erdélyi családok történetét illetõlegilletőleg, hogy az már életében gazdag kincstára volt történetiróinknaktörténetíróinknak; ezen 200 többnyire ívrétű kötetet az erdélyi múzeumnak hagyta, tartalma a következõkövetkező:
* XIV–XVII. századbeli levelek, 5 ívrétű kötet;
* Az erdélyi országgyűléseken hozott törvényczikkektörvénycikkek 1540–1744-ig, 4 ívrétű kötet;
* Az erdélyi országgyűléseken készült rendszeres bizottsági munkálatok 1728-tól 1843–1844-ig 25 kötet;
* Erdély külön köz- és magánjogát illetõillető irományok, 9 ívrétű kötet; * Erdély hivatali személyzete, rendszeresen kidolgozva, 1692-tõltől 1848-ig, egy ívrétű kötet;
* Erdélyi nemzetségek és családok leszármazási táblái, 23 ívrétű kötet;
* Egyveleg címen nagyobb művek gyűjteménye: a Hóravilág, Visszakapcsolt részek, Székely nemzetrõlnemzetről, [[Apor Péter (történetíró)|Apor Péter]] minden munkái, Rákóczi FerenczFerenc idõkoraidőkora, Kolozsvár történetét illetõkilletők, Erdélyi országos alapok, Katholikus alapítványok, 15 ívrétű kötet;
* Egyveleg címen kisebb gyűjtemény: Észrevételek [[Szász Károly (politikus, 1798–1853)|Szász Károly]] syllogájára, Szebeni szász plébánosok, Census cathedraticus, Vízaknai[[Vízakna]]i gerébség, [[Gheorghe Șincai|Sinkai]] oláh krónikája, Huszti ó és új Dáciája, gróf Kemény erdélyi levelei, 5 kötet;
* A leleszi és monostori convent, fejérvári káptalan, a szebeni fiscalis és városi, a lutheránus püspöki, udvari erdélyi cacnelláriai, anspachi, magyar királyi udvari kamarai és dévai uradalmi levéltárak, úgy az Apafi, Barcsai, Bánfi, Kemény, Kendefi, Andrási, Prinyi, nemzetségek és jezsuita atyák levéltárainak kisebb-nagyobb lajstrom-kivonatai, 4 kötet;
* Erdély helységeinek ismertetésére tartozó A-Z betűk alatt, 23 ívrétű kötet, nagy résztnagyrészt saját kézírása, melynek tárgya Erdély statisztikája, földirata, diplomatikája, egyházi és köztörténete.
 
==Forrás Jegyzetek ==
{{szinnyeiJegyzetek}}
 
==Források==
*{{Szinnyei|8||toc/m.htm}}
 
== További információk==
* [http://mek.oszk.hu/07800/07860/ Gróf Kemény József és Mike Sándor levelezése]
* [http://epa.oszk.hu/01500/01579/00005/pdf/ Szabó Károly: Emlékbeszéd Mike Sándor felett]
 
{{portál|Kolozsvár|-|Erdély|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Mike Sandor}}
 
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[Kategória:Magyar történészek]]
[[Kategória:Kolozsváriak]]
[[Kategória:1795-ben született személyek]]
[[Kategória:1867-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek]]