„Arányos képviselet” változatai közötti eltérés

{{Választási rendszerek}}Az '''arányos képviselet''' (angolul: ''proportional representation'', rövidítve: '''PR''') olyan [[választási rendszer]]rel válaasztottválasztott képviseletet jelent, amelyben a választók megosztottsága arányosan tükröződik a választott testületben.<ref name="JSM7">{{Hivatkozás/Könyv |last=Mill |first=John Stuart |authorlink=John Stuart Mill |title=Considerations on Representative Government |year=1861 |publisher=Parker, Son, & Bourn |location=London |chapter=Chapter VII, Of True and False Democracy; Representation of All, and Representation of the Majority only |chapterurl=http://www.gutenberg.org/files/5669/5669-h/5669-h.htm#link2HCH0007}}</ref> A fogalmat általában főként a választók földrajzi (azaz egyes régiók lakosságarányos képviseletére) vagy politikai megosztottságára (pártok támogatottsának arányos leképezésére) használják. A földrajzi és politikai arányos képviseletet sokféleképpen alkalmazzák egyszerre, azonban az arányos választási rendszerek alatt olyan szavazási módszereket értenek, amiben a '''politikai''' arányos képviseletre a leadott szavazatok alapján érvényesül.

* Az [[Egyetlen átruházható szavazat|'''egyéni átruházható szavazat''']] ('''single transferable vote''') – ''egyetlen''/''egyszeri'' át''vihető'' szavazat néven is ismert választók egyéni jelölteket rangsorolhatnak, ahelyett, hogy csak egyetlen „kedvenc” jelöltre szavaznának. A számlálás során, amikor a jelölteket megválasztják vagy kiiktatják, az egyébként [[Elpazarolt szavazat|elveszett]] (beleértve a [[többletszavazat]]) preferencia szerinti sorrendben átadják a választó által alternatívaként megjelelöltmegjelölt más jelölteknek. Az STV lehetővé teszi a szavazók számára, hogy több párton keresztül szavazzanak, hogy a párt jelöltjei közül a legelőnyösebbet válasszák, és független jelöltekre szavazzanak, tudva, hogy ha a jelöltet nem választják meg, szavazatuk valószínűleg nem veszik kárba.

* A [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|'''vegyes arányos rendszer''']] ('''mixed-member proportional'''), olyan kétszintű [[vegyes választási rendszer]], amelyben helyi szinten (általában egyéni választókerületekben) általában aránytalan, többségi rendszerrel választják a képviselők egy részét és az arányosságot regionális vagy országos pártlistás kompenzációs mandátumokkal biztosítják. A választóknak általában két szavazatuk van, egy az egyéni jelöltre és egy a pártlistára. A helyi választásokon alulreprezentált pártokat a listás ágok választott mandátumok kompenzálják úgy, hogy az egyes pártok összeredménye a pártlistás szavazatok eredményével végül arányos legyen.<ref name="ideaEsd"/><ref name="ersAMS">{{Cite web |title=Additional Member System |url=http://www.electoral-reform.org.uk/additional-member-system |publisher=[[Electoral Reform Society]] |accessdate=16 October 2015}}</ref>

Általánosan elfogadott, hogy [[Egyszerű többségi szavazás|az egyszerű többségi]] választási rendszereinek vagy az abszolút többségi választási rendszereknek, mint például az [[Azonnali lefutású szavazás|alternatív szavazás]], a földrajzi kapcsolat jelentős a képviselők és választóik között.<ref name="ideaEsd"/><ref name="hansard1976"/><ref name="Law Commission of Canada">{{Cite web |title=Voting Counts: Electoral Reform for Canada |url=http://publications.gc.ca/collections/Collection/J31-61-2004E.pdf |publisher=Law Commission of Canada |year=2004}}</ref> Az arányos képviselet említésre méltó hátránya, hogy a többmandátumos körzetek bővülésével ez a kapcsolat gyengül.<ref name="ideaEsd" /> A körzetek nélküli pártlistás rendszerekben, például Hollandiában és Izraelben, a képviselők és választóik közötti földrajzi kapcsolat gyengének tekinthető, de bizonyos pártok számára azonban jelentős szerepet játszik. Mégis a viszonylag kisméretű többmandátumos körzeteknél, különösen az STV rendszernél vannak ellenérvek is: a választók körülbelül 90%-a konzultálhat azzal a képviselővel, akire szavazott, akit esetleg szimpatikusabbnak tart a problémájában. Ilyen esetekben néha azzal érvelnek, hogy a választópolgárok és a képviselők valójában szorosabb kapcsolatban állnak egymással arányos rendszer alatt;<ref name="DMstvPdf">{{Cite web |author=Mollison |first=Denis |title=Fair votes in practice STV for Westminster |url=http://www.macs.hw.ac.uk/~denis/signif.pdf |publisher=[[Heriot Watt University]] |accessdate=3 June 2014}}</ref><ref name="amyRCNV"/> sőt, a a több képviselőjük közül szakértelmük alapján is választhatnak, nem csak földrajzi alapon.<ref name="amyRCNV" /><ref name="ersSTV">{{Cite web |title=Single Transferable Vote |url=https://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems/types-of-voting-system/single-transferable-vote/ |publisher=[[Electoral Reform Society]] |accessdate=28 July 2014}}</ref> A többmandátumos körzetekkel a prominens jelölteknek több lehetőségük mandátumot szerezni saját választókerületükben, amit ismernek és hitelesen tudnak képviselni. Kevésbé valószínű, hogy erős ösztönzés lenne arra, hogy "ejtőernyővel ejtsék őket" olyan választókerületekbe, ahol idegenek, és így kevésbé ideális képviselők legyen (amit többségi rendszerekben pártok biztosan nyerhető körzetekben megtehetnek).<ref name="humphreys">{{Hivatkozás/Könyv |last=Humphreys |first=John H |title=Proportional Representation, A Study in Methods of Election |url=https://archive.org/details/proportionalrepr00humpuoft |date=1911 |publisher=Methuen & Co.Ltd |location=London}}</ref> A vegyes arányos rendszerek egyéni körzeteket is foglalnak magukban, hogy megőrizzék a kapcsolatot a választópolgárok és a képviselők között.<ref name="ideaEsd" /> Mivel azonban a mandátumok akár fele listás is lehet, a körzetek szükségszerűen akár kétszer akkorák, mint egy tisztán többségi rendszerben, ahol minden képviselő egymandátumos körzeteket képvisel.<ref name="hansard1976" />

A formális küszöb általában megköveteli, hogy a pártok a szavazatok bizonyos százalékát megszerezzék ahhoz, hogy mandátumot szerezzenek a pártlistákról. Németországban és Új-Zélandon (mindketttőmindkettő [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|vegyes arányos rendszer]]) a küszöb a nemzeti szavazatok 5%-a, de a küszöb nem vonatkozik azokra a pártokra, amelyek minimális számú választókerületi mandátumot szereznek (Németországban hármat, Új-Zélandon egyet). Törökország 10%-os, Hollandia 0,67%-os küszöböt határoz meg.<ref name="ideaEsd"/> Izrael 1%-ról (1992 előtt) 1,5%-ra (2004-ben), 2%-ra (2006-ban), majd 2014-ben 3,25%-ra <ref>{{Cite news|author=Lubell|first=Maayan|title=Israel ups threshold for Knesset seats despite opposition boycott|url=https://www.reuters.com/article/us-israel-knesset-idUSBREA2A0MX20140311|accessdate=10 July 2014|publisher=[[Thomson Reuters]]|date=March 11, 2014}}</ref> emelte a küszöböt.

Az [[elnöki rendszer]]ben az elnököt a parlamenttől függetlenül választják meg. Következésképpen lehetséges egy [[Megosztott kormányzás|kohabitáció,]] amikor a parlament és az elnök ellentétes nézeteket vall, és egyensúlyba kívánja hozni egymás befolyását. Az arányos rendszer azonban sok kisebb párt koalícióinak kormányzását részesíti előnyben, amelyek kompromisszumos és tárgyalási témákat igényelnek.  Következésképpen ezeknek a koalícióknak nehézségeik adódhatnak az elnöki befolyás elleni egységes front fellépésében, ami egyensúlyhiányhoz vezet e két hatalom között. Arányosan megválasztott képviselőház esetén az elnök felkarolhat bizonyos politikai kérdéseket. 

Valójában a módszer egyforma méretű választói csoportokat hoz létre, amelyek tükrözik a választók sokszínűségét, és mindegyik csoportnak van egy képviselője, akire a csoport szavazott. A választók mintegy 90%-ának van olyan képviselője, akit elsőként preferált. A választók tetszőleges szempontok alapján választhatnak jelölteket, az arányosság implicit.<ref name="DMstvPdf"/> Politikai pártok nem szükségesek; minden más prominens PR választási rendszer azt feltételezi, hogy a pártok a választók kívánságait tükrözik, ami sokak szerint hatalmat ad a pártoknak.<ref name="tidemanSTV"/> Az STV megfelel a ''[[Arányosság a szilárd koalíciók számára|szilárd koalíciókra vonatkozó]]'' [[A választási rendszerek összehasonlítása|választási rendszer arányossági kritériumának]] – a jelöltek csoportjának szilárd koalíciója a szavazók azon csoportja, amely az összes jelöltet a többiek fölé helyezi – és ezért az arányos képviselet rendszerének tekintik.<ref name="tidemanSTV" /> Az STV-választásokon alkalmazott kiskörzeti nagyságrendet azonban bírálták, mint az arányosságot, különösen akkor, ha több párt versenyez, mint ahány mandátum van,<ref name="forder"/> és az STV-t emiatt néha „kvázi arányos” címkével látták el.<ref name="AusOVC">{{Hivatkozás/Könyv |last=David M. Farrell |title=The Australian Electoral System: Origins, Variations, and Consequences |date=2006 |publisher=[[UNSW Press]] |location=Sydney |isbn=978-0868408583}}</ref> {{Rp|83}}Bár ez igaz lehet, ha a körzeteket elszigetelten vizsgáljuk, az eredmények overall arányosak. Írországban a különösen kis nagyságrendű eredmények „nagyon arányosak”.<ref name="ideaEsd"/><ref name="ideaGallagher"/> 1997- ben az átlagos nagyságrend 4,0 volt, de nyolc párt kapott képviseletet, közülük négy az országos elsőbbségi szavazatok kevesebb mint 3%-ával. Hat független jelölt is megnyerte a választást.<ref name="laver"/> STV is leírták, mint a most arányos rendszerben.<ref name="AusOVC" /> {{Rp|83}}A rendszer hajlamos hátráltatni a szélsőséges jelölteket, mert a preferenciák megszerzéséhez és választási esélyeik javításához a jelölteknek saját támogatói körükön túl kell szavazniuk, és így moderálniuk kell nézeteiket.<ref>{{Cite news|title=Referendum 2011: A look at the STV system|url=http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=10762976|publisher=The New Zealand Herald|date=1 Nov 2011|accessdate=21 Nov 2014|work=[[The New Zealand Herald]]}}</ref> Ezzel szemben a széles körben elismert jelöltek viszonylag kevés első preferenciával nyerhetnek választást, ha erős alárendelt preferencia támogatást élveznek.<ref name="DMstvPdf" />

A legjelentősebb vegyes kompenzációs rendszer a '''[[vegyes arányos képviseleti rendszer]]''' (MMP). Egyesíti az egykörzeti szavazást, általában az [[Egyszerű többségi szavazás|első helyen végzett]] szavazást, a kompenzáló regionális vagy országos pártlistás szavazattal. Tegyük fel például, hogy egy párt 10 egyéni választókerületben mandátumot relatív többségi rendszerben, de összesen 15 mandátumra van szüksége ahhoz, hogy megszerezze a választott testület arányos részét. Egy teljesen arányos vegyes kompenzációs rendszer 5 kompenzációs (PR) mandátummal járna ennek a pártnak, 10-ről 15-re emelve a párt mandátumát. Az MMP képes arányos vagy mérsékelten arányos választási eredményeket produkálni, számos tényezőtől függően, például az FPTP-helyek és a PR-helyek arányától, a [[Kinyúló ülés|többletmandátumok]] pótlására szolgáló extra kompenzációs helyek meglététől vagy hiányától és a választási küszöböktől.<ref name="IfesElecSys">{{Cite web |title=Electoral Systems and the Delimitation of Constituencies |url=http://www.ifes.org/publications/electoral-systems-and-delimitation-constituencies |date=2 Jul 2009 |publisher=[[International Foundation for Electoral Systems]]}}</ref><ref name="MoserMixedElec">{{Cite journal|title=Mixed electoral systems and electoral system effects: controlled comparison and cross-national analysis|url=https://archive.org/details/sim_electoral-studies_2004-12_23_4/page/575|date=December 2004|volume=23|issue=4|pages=575–599|author=Moser|first=Robert G.|doi=10.1016/S0261-3794(03)00056-8|journal=Electoral Studies}}</ref><ref name="MassicotteMixedElecSys">{{Cite journal|title=Mixed electoral systems: a conceptual and empirical survey|url=https://archive.org/details/sim_electoral-studies_1999-09_18_3/page/341|date=September 1999|volume=18|issue=3|pages=341–366|author=Massicotte|first=Louis|doi=10.1016/S0261-3794(98)00063-8|journal=Electoral Studies}}</ref> A német [[Bundestag]] számára találták ki a második világháború után, és átterjedt [[Lesotho|Lesotho-ra]], [[Bolívia|Bolíviára]] és [[Új-Zéland]]ra . A rendszert a [[Wales Parlamentje|walesi]] és [[Skót Közgyűlés|skót]] választásokon is használják, ahol kiegészítő tagrendszernek (additional member system) nevezik.<ref name="DouglasHowPrElecWork"/><ref name="ersAMS"/>

A PR-t a világ 33 legerősebb, legalább kétmilliós lakosságú demokráciájának többsége használja; csak hat használ többségi rendszert ([[kétfordulós választási rendszer|kétfordulós]] vagy [[Azonnali lefutású szavazás|azonnali többfordulós választás]] ) a törvényhozó gyűlésre, négyen [[Árokrendszer (választási rendszerek)|párhuzamos rendszert]], 23 pedig PR-t.<ref>{{Cite web |title=Proportional Representation in Most Robust Democracies |url=http://www.fairvote.org/proportional_representation_in_most_robust_democracies |work=Fair Vote: The Center for Voting And Democracy |accessdate=9 October 2017}}</ref> A PR uralja Európát, beleértve Németországot, valamint Észak- és Kelet-Európa nagy részét; [[Európai Parlament|európai parlamenti]] választásokon is használják. Franciaország a második világháború végén átvette a PR-t, de 1958-ban elvetette; 1986-ban parlamenti választásokon használták. [[Svájc]]ban alkalmazzák a legelterjedtebben az arányos képviseletet, amely nem csak a nemzeti törvényhozók és helyi tanácsok, hanem az összes helyi végrehajtó testület megválasztásának rendszere. A PR kevésbé elterjedt az angol nyelvterületen; [[Málta]] és [[Ír-sziget|Írország]] az STV-t használja a törvényhozók megválasztására. [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] a szenátusi választásokhoz használja. [[Új-Zéland]] 1993-ban fogadta el az MMP-t. Az Egyesült Királyság, Kanada és India azonban pluralitási (First Past the Post) rendszert használ a törvényhozási választásokhoz. [[Kanada|Kanadában az]] STV-t használták a tartományi törvényhozók megválasztására [[Alberta (tartomány)|Albertában]] 1926 és 1955 között, valamint [[Manitoba|Manitobában]] 1920 és 1953 között. Mindkét tartományban az alternatív szavazást (AV) alkalmazták a vidéki területeken. [[Egyszerű többségi szavazás|Albertában a domináns párt politikai előnyök miatt fogadta újra az első múltat]], Manitobában pedig Winnipeg alulreprezentáltsága volt a tartományi törvényhozásban.<ref>{{Cite web |author=Jansen |first=Harold John |title=The Single Transferable Vote in Alberta and Manitoba |url=http://www.collectionscanada.gc.ca/obj/s4/f2/dsk2/tape15/PQDD_0004/NQ29051.pdf |work=[[Library and Archives Canada]] |publisher=University of Alberta |accessdate=23 March 2015 |date=1998}}</ref>

|Kétszintű pártlistás arányos rendszer, 4% nemzeti küszöb, 12% körzetekben