„Arányos képviselet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Arányos képviseletet használó országok |
Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20230921sim)) #IABot (v2.0.9.5) (GreenC bot |
||
| (36 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{Választási rendszerek}}Az '''arányos képviselet'''
Az ilyen rendszerek lényege, hogy lehetőleg minden szavazat egyenlően járuljon az eredményhez — nem csak többség. Az arányos képviselet legelterjedtebb formái mind megkövetelik a [[többmandátumos választókerület]]ek alkalmazását, mivel csak egy képviselői helyet arányosan betölteni nem lehet. A legmagasabb arányossági szintet elérő PR-rendszerek általában olyan körzeteket foglalnak magukban, amelyek nagy számú mandátummal rendelkeznek, így lefednek egy egész tartományt vagy országot.<ref name="ideaEsd"/> Ezzel szemben számos modern rendszer alkalmaz földrajzilag arányos regionális képviseletet, viszont többségi választási rendszert, az ilyen választási rendszereket a [[többségi képviselet]] alá szokták sorolni.
Az arányos rendszerek választási rendszerek legelterjedtebb családjai a ''[[Pártlistás arányos választási rendszer|'''pártlistás arányos rendszerek''']] ('''list-PR''')'', az '''''[[Egyetlen átruházható szavazat|egyéni átruházható szavazat]]''''' ('''STV''') és a [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|'''''vegyes arányos választási rendszer''''']] ('''MMP''').<ref name="DouglasHowPrElecWork">{{Cite web |author=Amy |first=Douglas J |title=How Proportional Representation Elections Work |url=http://www.fairvote.org/how_proportional_representation_elections_work |publisher=[[FairVote]] |accessdate=26 October 2017}}</ref>
* A [[Pártlistás arányos választási rendszer|'''pártlistás arányos rendszer'''ben]] ('''party-list proportional''') a politikai pártok jelöltlistákat határoznak meg, a választók pedig egy listára szavaznak. Az egyes listákra leadott szavazatok határozza meg, hogy az azokról ténylegesen hány jelöltet választanak meg. Ha a választók ''n'' %-a támogat egy adott [[Párt|politikai pártot]] vagy jelöltcsoportot kedvencének, akkor ''a mandátumok nagyjából n'' %-a. az adott pártnak vagy jelölteknek.<ref name="ACEpr">{{Cite web |title=Proportional Representation (PR) |url=http://aceproject.org/ace-en/topics/es/esd/esd02/default |publisher=[[ACE Electoral Knowledge Network]] |accessdate=9 April 2014}}</ref> A listák lehetnek „[[Lezárt lista|zártak]] ” vagy „[[Nyílt lista|nyíltak]]”. A zárt listákat a választások előtt határozzák meg, általában a pártvezetők vagy párttagok, de időnként akár szélesebb közösség részt vehet [[előválasztás]]ok révén. A nyílt listák lehetővé teszik a választók számára, hogy a választások során jelezzék az listákon szerelő jelöltek között preferenciájukat is.
* Az [[Egyetlen átruházható szavazat|'''egyéni átruházható szavazat''']] ('''single transferable vote''') – ''egyetlen''/''egyszeri'' át''vihető'' szavazat néven is ismert választók egyéni jelölteket rangsorolhatnak, ahelyett, hogy csak egyetlen „kedvenc” jelöltre szavaznának. A számlálás során, amikor a jelölteket megválasztják vagy kiiktatják, az egyébként [[Elpazarolt szavazat|elveszett]] (beleértve a [[többletszavazat]]) preferencia szerinti sorrendben átadják a választó által alternatívaként megjelölt más jelölteknek. Az STV lehetővé teszi a szavazók számára, hogy több párton keresztül szavazzanak, hogy a párt jelöltjei közül a legelőnyösebbet válasszák, és független jelöltekre szavazzanak, tudva, hogy ha a jelöltet nem választják meg, szavazatuk valószínűleg nem veszik kárba.
* A [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|'''vegyes arányos rendszer''']] ('''mixed-member proportional'''), olyan kétszintű [[vegyes választási rendszer]], amelyben helyi szinten (általában egyéni választókerületekben) általában aránytalan, többségi rendszerrel választják a képviselők egy részét és az arányosságot regionális vagy országos pártlistás kompenzációs mandátumokkal biztosítják. A választóknak általában két szavazatuk van, egy az egyéni jelöltre és egy a pártlistára. A helyi választásokon alulreprezentált pártokat a listás ágok választott mandátumok kompenzálják úgy, hogy az egyes pártok összeredménye a pártlistás szavazatok eredményével végül arányos legyen.<ref name="ideaEsd"/><ref name="ersAMS">{{Cite web |title=Additional Member System |url=http://www.electoral-reform.org.uk/additional-member-system |publisher=[[Electoral Reform Society]] |accessdate=16 October 2015}}</ref>
A különböző lakosságszámú többmandátumos körzetek arányosság biztosításához is hasonló [[Arányos formula|formulákat]] használnak, mint amivel a pártlistás mandátumokat szokták megállapítani.
Az '''[[Európai Parlament]]''' esetében például minden tagállamnak a lakosságával (nagyjából) arányos mandátuma van, ami lehetővé teszi a földrajzilag is arányos képviseletet és minden tagállamban ezeket a mandátumokat arányos rendszerben osztják el, majdnem mindenhol '''pártlistás arányos''' rendszerben. Az '''STV'''-t csak kettő tagállamban használják: [[Írország]]ban az 1922-es függetlenség óta <ref name="ideaGallagher">{{Cite web |title=Ireland: The Archetypal Single Transferable Vote System |url=http://www.community.netidea.com/ccbc/Gallagher.pdf |accessdate=26 October 2014 |author=Gallagher |first=Michael |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171020142236/http://www.community.netidea.com/ccbc/Gallagher.pdf |archivedate=2017-10-20 }}</ref> és [[Málta|Máltán]] 1921 óta.<ref name="maltaStv">{{Cite web |title=Malta: STV in a two-party system |url=http://www.um.edu.mt/__data/assets/pdf_file/0011/179912/2pty.pdf |accessdate=24 July 2014 |author=Hirczy de Miño |first=Wolfgang, University of Houston |year=1999}}</ref>
'''[[Magyarország]]on''' arányos képviseleti rendszerben választják a megyei közgyűlések tagjait (D'Hondt módszer), azonban az Országgyűlést, a Fővárosi Közgyűlést és a települési önkormányzatok képviselői-testületeit nem: ezeket különböző [[vegyes választási rendszer]]ekben választják, amiknek azonban van arányos eleme is, így osztják ugyanis ki [[Kompenzációs lista|kompenzációs listákról]] (lásd: [[félarányos képviselet]]) szerezhető mandátumokat (kivéve a 10 000 fő alatt települések képviselő-testületeinél, azokat [[Többségi képviselet|többségi rendszerben]] – [[Többszörös nem-átruházható szavazat|blokkszavazással]] – választják).
== Előnyök és hátrányok ==
=== Méltányosság ===
[[Fájl:Canada-election-2015.jpg|bélyegkép|924x924px]]
Az arányos képviselet (PR) igyekszik feloldani a (relatív vagy abszolút) [[Többségi demokrácia|többségi]] rendszerek igazságtalanságát, ahol a legnagyobb pártok "tisztességtelen" "mandátumbónuszt" kapnak, a kisebb pártok pedig hátrányos helyzetbe kerülnek, és szinte mindig alulreprezentáltak, és esetenként egyáltalán nem nyernek képviseletet [[Duverger-törvény|(Duverger törvénye]] ).<ref>{{Cite journal|title=Optimal apportionment|url=https://archive.org/details/sim_journal-of-political-economy_2013-06_121_3/page/584|journal=Journal of Political Economy|volume=121|issue=3|pages=584–608|date=2013|first=Y.|author=Koriyama|doi=10.1086/670380}}</ref><ref name="AmyPR">{{Cite web |author=Amy |first=Douglas |title=Proportional Representation Voting Systems |url=http://www.fairvote.org/proportional_representation_voting_systems |work=Fairvote.org |accessdate=25 August 2017 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210614025313/https://www.fairvote.org/proportional_representation_voting_systems |archivedate=2021-06-14 }}</ref><ref name="Norris">{{Cite web |author=Norris |first=Pippa |title=Choosing Electoral Systems: Proportional, Majoritarian and Mixed Systems |url=http://www.hks.harvard.edu/fs/pnorris/Acrobat/Choosing%20Electoral%20Systems.pdf |publisher=[[Harvard University]] |accessdate=9 April 2014 |year=1997 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130120040112/http://www.hks.harvard.edu/fs/pnorris/Acrobat/Choosing%20Electoral%20Systems.pdf |archivedate=2013-01-20 }}</ref> Az Egyesült Királyságbeli választásokon egy bejáratott párt a akár csak szavazatok 35%-ával is megszerezheti a többségi irányítást az alsóházban ([[2005-ös általános választás az Egyesült Királyságban|2005-ös parlamenti választás az Egyesült Királyságban]]). Egyes kanadai választásokon parlamenti többséggel bíró kormányokat alakítottak a leadott szavazatok 40%-a alatti támogatással. Ha észvétel aránya 60% alatti, ez lehetővé teszi egy párt számára, hogy többségi kormányt alakítson úgy, hogy a választók mindössze egynegyedét meggyőzi a szavazásról. A [[2005-ös általános választás az Egyesült Királyságban|2005-ös brit választásokon]] például a [[Tony Blair|Tony Blair vezette]] [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|Munkáspárt]] kényelmes parlamenti többséget szerzett a teljes választópolgárok mindössze 21,6%-ának szavazatával.<ref>{{Cite web |author=Colin Rallings |title=The 2005 general election: analysis of the results |url=http://www.electoralcommission.org.uk/__data/assets/pdf_file/0005/167891/UK-Parliament-elections-2005-Electoral-data-Report.pdf |work=Electoral Commission, Research, Electoral data |publisher=[[Electoral Commission (United Kingdom)|Electoral Commission]] |accessdate=29 March 2015 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171020142823/http://www.electoralcommission.org.uk/__data/assets/pdf_file/0005/167891/UK-Parliament-elections-2005-Electoral-data-Report.pdf |archivedate=20 October 2017}}</ref> Az ilyen eredményeket nyújtó rendszert úgy bírálták, hogy „már nem a „méltányosság”, hanem a polgárok elemi jogainak kérdése”.<ref name="hansard1976">{{Cite web |title=Report of the Hansard Society Commission on Electoral Reform |url=https://books.google.com/books?id=ma0nvgAACAAJ |work=[[Hansard Society]] |date=1976 |author=Commission On Electoral Reform |first=Hansard Society for Parliamentary Government}}</ref> Igaz, bizonyos "arányos" rendszerek magas [[választási küszöb]]öt vagy más, az arányosságot csökkentő jellemzőket azonban nem feltétlenül sokkal igazságosabbak: a [[2002-es törökországi általános választás|2002-es törökországi választáson]] nyílt listás rendszerben, 10%-os küszöb mellett a szavazatok 46%-a veszett kárba.<ref name="ideaEsd"/>
A többségi rendszerek olyan regionális pártok számára is előnyösek, amelyek sok mandátumot szereznek abban a régióban, ahol erős követőik vannak, de országosan csekély támogatottságuk van. Ezzel szemben olyan pártok, amelyek nemzeti támogatottsága nem koncentrálódik meghatározott körzetekre, mint például a [[Zöldpolitika|Zöldek]], kevés képviseletet kapnak, vagy egyáltalán nem szereznek mandátumot. Példa erre a kanadai [[Bloc Québécois]], amely 52 mandátumot szerzett az [[1993-as kanadai szövetségi választás|1993-as szövetségi választásokon]], mind [[Québec (tartomány)|Québecben]], a nemzeti szavazatok 13,5%-ával, míg a [[Kanadai Progresszív Konzervatív Párt|Progresszív Konzervatívok]] két mandátumra zuhantak össze 16%-os országos arány mellett. Hasonlóképpen, a [[2015-ös brit parlamenti választás]]on a [[Skót Nemzeti Párt]] 56 mandátumot szerzett [[Skócia|Skóciában]], a nemzeti szavazatok 4,7%-os részesedésével, míg az [[Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja|Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja]] 12,6%-kal csak egyetlen mandátumot szerzett.<ref>{{Cite web |title=Election 2015 - BBC News |url=https://www.bbc.com/news/election/2015/results |work=BBC |accessdate=11 May 2015}}</ref>
=== Kisebb pártok képviselethez jutása ===
A többmandátumos választókerületek alkalmazása lehetővé teszi a jelöltek megválasztásának szélesebb körét. Minél több képviselő van kerületenként, és minél alacsonyabb az effektív bejutási küszöb, annál több kisebb párt juthat képviselethez. Van olyan érvelés, miszerint a feltörekvő demokráciákban a kisebbségek törvényhozásba való bevonása elengedhetetlen lehet a társadalmi stabilitás és a demokratikus folyamat megszilárdítása szempontjából.<ref name="ideaEsd"/>
Az arányos rendszerek kritikusai viszont azt állítják, hogy ez a szélsőséges pártok bejutását hozhatjaa parlamentben, amelyet néha [[Weimari köztársaság|a weimari]] kormány összeomlásának okaként említenek. Nagyon alacsony küszöbök mellett akár nagyon kicsi pártok (vagy akár egy-két képviselő) „királycsinálóként” léphetnek fel,<ref>{{Cite news|author=Ana Nicolaci da Costa|title=New Zealand's ruling party ahead after poll but kingmaker in no rush to decide|url=https://www.reuters.com/article/us-newzealand-election-tally/new-zealands-ruling-party-ahead-after-poll-but-kingmaker-in-no-rush-to-decide-idUSKCN1BY0LZ|work=[[Reuters]]|date=September 23, 2017}}</ref> [[Koalíciós kormány|a koalíciós]] megbeszélések során "váltságdíjat" kérve a nagyobb pártoktól. [[Izrael]] példáját gyakran idézik,<ref name="ideaEsd"/> de ezek a problémák korlátozhatók, mint a modern német [[Bundestag]]ban, ha magasabb küszöbértékeket vezetnek be a pártok parlamenti képviseletének megszerzéséhez (ez viszont növeli az elveszett szavazatok számát).
Egy másik kritika az, hogy a többségi rendszerek domináns pártjai, amelyeket gyakran vagy "nagy sátraknak"/"ernyőknek" <ref>{{Cite web |author=Roberts |first=Iain |title=People in broad church parties should think twice before attacking coalitions |url=http://www.libdemvoice.org/people-in-broad-church-parties-should-think-twice-before-attacking-coalitions-20101.html |publisher=[[Liberal Democrat Voice]] |accessdate=29 July 2014 |date=29 June 2010 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210306023233/https://www.libdemvoice.org/people-in-broad-church-parties-should-think-twice-before-attacking-coalitions-20101.html |archivedate=2021-03-06 }}</ref> is neveznek (és választási szövetségi és koalíciós jelleget is viselnke) az arányos képviselet alatt széttöredezhetnek, amint lehetővé válik jelöltek megválasztása kisebb csoportokból. Példa erre ismét Izrael, Brazília és Olaszország.<ref name="ideaEsd"/> Egyes kutatások azonban azt mutatják, hogy általában csak kismértékben nő a pártok száma a parlamentben (bár a kis pártok nagyobb képviselettel rendelkeznek) az arányos rendszerek alatt.<ref name="FairvoteCanadaWPR">{{Cite web |url=https://www.fairvote.ca/a-look-at-the-evidence/ |title=A look at the evidence |publisher=Fair Vote Canada |accessdate=2 January 2019}}</ref>
Egyes [[Nyílt lista|nyílt listás]] rendszerek, valamint az STV, amely a legjelentősebb olyan arányos endszer, amelyhez nincs szükség politikai pártokra <ref>{{Cite web |author=Amy |first=Douglas J |title=Single Transferable Vote Or Choice Voting |url=http://www.fairvote.org/proportional_representation_voting_systems |publisher=[[FairVote]] |accessdate=9 April 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210614025313/https://www.fairvote.org/proportional_representation_voting_systems |archivedate=2021-06-14 }}</ref> lehetővé teszik [[Független politikus|független]] jelöltek megválasztását is. Írországban átlagosan körülbelül hat független jelöltet választottak meg ciklusonként.<ref>{{Cite web |title=Electoral Reform Society's evidence to the Joint Committee on the Draft Bill for House of Lords Reform |url=http://www.electoral-reform.org.uk/reforming-the-house-of-lords |publisher=[[Electoral Reform Society]] |date=21 October 2011 |accessdate=10 May 2015}}</ref> Ez olyan helyzethez vezethet, hogy a parlamenti többség kialakításához e független képviselők közül is szüksége lehet a pártoknak támogatásra. Egyes esetekben ezek a függetlenek olyan pozíciókkal is rendelkeznek, amelyek szorosan illeszkednek a kormánypárthoz, és ez aligha számít. A 2016-os választások után megalakult ír kormányban még a kisebbségi kormány kabinetjében is szerepeltek független képviselők. Más esetekben a választási platform teljes mértékben helyi jellegű, és ennek megoldását tűzik ki a támogatás árának.
=== Koalíciók ===
A kisebb pártok megválasztása felveti az egyik fő kifogást az arányos rendszerekkel szemben, miszerint ezek szinte mindig [[koalíciós kormány]]t eredményeznek.<ref name="ideaEsd"/><ref name="forder"/>
Az arányos rendszerek támogatói előnynek tekintik a koalíciókat, amelyek kompromisszumot kényszerítenek a pártok között, hogy a [[politikai spektrum]] középpontjában koalíciót alkossanak, és így folytonossághoz és stabilitáshoz vezetnek. Az ellenzők azt állítják, hogy sok ügyben nem lehet kompromisszumot kötni. Sok irányelvet nem lehet könnyen elhelyezni a bal-jobb spektrumban (például a környezet). Így háttéralkuk során kerül kialakításra a koalíciós kormány programja, aminek az a következménye, hogy a szavazók nem tudhatják, pontoan milyen programra szavaznak. Másrészt, a koalíciók nem feltétlenül a spektrum közepén jönnek létre, és a kis pártok túlzott befolyást gyakorolhatnak, és csak akkor biztosítanak többséget a koalíciónak, ha kevés szavazó által kedvelt politikát vagy politikákat fogadnak el. A PR rendszerek korlátozzák a választók azon képességét, hogy egy nem kedvező pártot szavazzanak ki a hatalomból.<ref name="forder"/>
Mindezeket a hátrányokat – állítják a PR-ellenzők – a kétpárti többségi rendszerek elkerülik. A koalíciók ritkák; a két domináns párt szükségszerűen verseng a középpontban a szavazatokért, így a kormányok megbízhatóbban mérsékeltebbek; a kormány megfelelő ellenőrzéséhez szükséges erős ellenállás biztosított; és a kormányok továbbra is érzékenyek a közhangulatra, mert rendszeresen ki lehet szavazni a hatalomból, és ki is szavazzák őket.<ref name="forder">{{Hivatkozás/Könyv |last=Forder |first=James |authorlink=James Forder |title=The case against voting reform |date=2011 |publisher=[[Oneworld Publications]] |location=Oxford |isbn=978-1-85168-825-8}}</ref> Ez azonban nem feltétlenül így van; a kétpártrendszer a „szélsőségek felé sodródását”, a középpont kiüresedését,<ref>{{Cite news|author=Harris|first=Paul|title='America is better than this': paralysis at the top leaves voters desperate for change|url=https://www.theguardian.com/world/2011/nov/20/paralysis-in-us-politics-extremism|accessdate=17 November 2014|work=The Guardian|date=20 November 2011}}</ref> vagy legalábbis azt, hogy az egyik párt szélsőségbe sodródhat.<ref>{{Cite web |author=Krugman |first=Paul |title=Going To Extreme |url=https://krugman.blogs.nytimes.com/2012/05/19/going-to-extreme/ |work=The Conscience of a Liberal, Paul Krugman Blog |publisher=[[The New York Times Co.]] |accessdate=24 Nov 2014 |date=19 May 2012}}</ref> A PR ellenzői azt is állítják, hogy a PR alatt létrejött koalíciós kormányok kevésbé stabilak, és gyakoribbak a választások. Olaszország egy gyakran emlegetett példa, ahol sok kormányzat több különböző koalíciós partnerből áll. Olaszország azonban szokatlan abban, hogy mindkét parlamenti kamara megbuktathatja a kormányt, míg más arányos parlamenteknél vagy csak egy ház van, vagy a két ház közül az egyik a kormányt támogató központi szerv. Az többségi rendszer és az arányos képviselet olaszországi keveréke 1993 óta szintén bonyolult felépítést tesz lehetővé, így Olaszország nem megfelelő jelölt az arányos rendszer stabilitásának mérésére.
=== Választási részvétel ===
A többségi rendszerek általában egypárti többségű kormányzást eredményeznek, mivel általában kevesebb pártot választanak meg nagy számban egyszerű többségi rendszer alatt, mint az arányos képviselet alatt, és az egyszerű többségi szavazás a politikát kétpárti megmérettetésre sűríti. Mi több, egyszerű többségi rendszer alatt viszonylag kevés szavazaton szokott múlni, hogy végül melyik oldal nyeri a választást, ezek pedig a legszorosabb versenyben levő körzetben leadott szavazatok (ezeket a választókerületeket nevezik "[[billegő körzet]]eknek"). A kevésbé egyenletesen megosztott körzetekben a mandátumot jelenleg betöltő jelöltek általában nem kell, hogy tartsanak a politikai hangulat enyhe ingadozásaitól, az ő mandátumaik általában "biztosak". Az Egyesült Királyságban például a választókerületek fele mindig ugyanazt a pártot választotta 1945 óta;<ref name="DMstvPdf"/> a 2012-es [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|amerikai képviselőházi]] választásokon 45 körzetben (az összes körzet 10%-ában) nem indult a két domináns párt egyike.<ref>{{Cite web |title=Democrats' Edge in House Popular Vote Would Have Increased if All Seats Had Been Contested |url=http://www.fairvote.org/research-and-analysis/blog/democrats-edge-in-house-popular-vote-would-have-increased-if-all-seats-had-been-contested/ |publisher=[[FairVote]] |accessdate=7 July 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150928184320/http://www.fairvote.org/research-and-analysis/blog/democrats-edge-in-house-popular-vote-would-have-increased-if-all-seats-had-been-contested/ |archivedate=2015-09-28 }}</ref> Azok a választópolgárok, akik tudják, hogy preferált jelöltjük úgysem fog nyerni, csekély ösztönzést kapnak a szavazásra, és ha a szavazatuknak nincs is hatása, az „[[Elpazarolt szavazat|elpazarolt]]”, pedig a országszerte összessített szavazásba (arányos rendszerben) beszámítanák őket.<ref name="ideaEsd"/>
Arányos rendszer alatt nincsenek [[Szélső ülés|billegő]] körzetek, minden szavazat hozzájárul a jelöltek megválasztásához, így a pártoknak minden körzetben kampányolniuk kell, nem csak azokban, ahol a legerősebb a támogatottságuk, vagy ahol a legtöbb előnyt látják. Ez a tény pedig arra ösztönzi a pártokat, hogy jobban reagáljanak a választókra, „reprezentatívabb” listákat produkálva több nő és kisebbségi jelölt állítása révén.<ref name="Norris"/> Átlagosan körülbelül 8%-kal több nőt választanak meg.<ref name="FairvoteCanadaWPR"/>
Mivel a legtöbb szavazatnak van befolyása a mandátumelosztásnál, kevesebb az "[[elpazarolt szavazat]]", így a választók, akik tudatában vannak annak, hogy szavazatuk változást hozhat, nagyobb valószínűséggel tesznek erőfeszítéseket a szavazásra, és kevésbé valószínű, hogy [[Taktikai szavazás|taktikailag]] szavaznak. A többségi választási rendszerrel rendelkező országokhoz képest [[A szavazók részvétele|javul a választási részvétel,]] és a lakosság jobban részt vesz a politikai folyamatokban.<ref name="ideaEsd"/><ref name="Norris"/><ref name="FairvoteCanadaWPR"/> Egyes szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a többségi rendszerről a arányosra való áttérés csak azokon a földrajzi területeken növeli a szavazók részvételét, amelyek a többségi rendszerben biztos mandátumokhoz kapcsolódtak; a részvételi arány csökkenhet is azokon a területeken, amelyek korábban [[Szélső ülés|billegő körzetek]] voltak.<ref name="CoxContEffect">{{Cite journal|author=Cox|first=Gary W.|title=The Contraction Effect: How Proportional Representation Affects Mobilization and Turnout|url=http://www.jon.fiva.no/docs/Cox-Fiva-Smith-JoP-Final_Main.pdf|journal=[[The Journal of Politics]]|date=2016|volume=78|pages=1249–1263|doi=10.1086/686804}}</ref>
=== Választókerületek manipulációja (gerrymandering) ===
A megközelítőleg egyenlő képviselet biztosítása érdekében a többségi rendszerek az [[egyéni választókerület]]ek határainak meghúzásától függenek, ez a folyamat ki van téve a politikai célú manipulációnak ([[Választókerület-manipuláció|gerrymandering]]). A problémát súlyosbítja, hogy időnként újra meg kell húzni a határokat, hogy alkalmazkodjanak a népességváltozásokhoz. Még az apolitikusan meghúzott határok is akaratlanul is kiválthatják a gerrymandering hatását, ami a természetes eloszlást tükrözi.<ref name="amyRCNV">{{Hivatkozás/Könyv |last=Amy |first=Douglas J |title=Real Choices / New Voices, How Proportional Representation Elections Could Revitalize American Democracy |date=2002 |publisher=[[Columbia University Press]] |isbn=9780231125499}}</ref>
Az arányos rendszerek a többmandátumos körzeteikkel kevésbé hajlamosak erre – kutatások szerint az ötszékes vagy annál nagyobb kerületek immunisak az efféle manipulációra.<ref name="amyRCNV"/>
A többmandátumos körzetek méretének egyenlősége nem fontos tényező (a mandátumok száma is ennek megfelelően változhat), így a körzeteket különböző méretű történelmi területekhez lehet igazítani, például városokhoz, megyékhez, államokhoz vagy tartományokhoz. A későbbi népességváltozásokat a mandátumok számának egyszerű módosításával lehet kezelni. Például Mollison professzor az Egyesült Királyság STV-re vonatkozó 2010-es tervében az országot 143 körzetre osztotta fel, majd minden egyes körzetnek különböző számú képviselői helyet osztott ki (a jelenlegi összesített 650-nek megfelelően), attól függően, hogy az egyes körzetekben hány szavazó van, bár nagy ingadozással (ötfős körzetei közé tartozik az egyik 327 000, a másik pedig 382 000 szavazóval). Körzeti határai követik a történelmi [[Megye (közigazgatási egység)|megye-]] és [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzati]] határokat, mégis egységesebb képviseletet ért el, mint a Boundary Commission, amely az Egyesült Királyság egyéni választókerületeinek méreteinek kiegyensúlyozásáért felelős testület.<ref name="DMstvPdf"/><ref name="DMstvSite">{{Cite web |author=Mollison |first=Denis |title=Fair votes in practice: STV for Westminster |url=http://www.macs.hw.ac.uk/~denis/stv4uk/ |publisher=[[Heriot-Watt University]] |accessdate=3 June 2014 |date=2010}}</ref>
A vegyes rendszerek ki vannak téve a gerrymanderingnek a helyi üléseknél, amelyek továbbra is az ilyen rendszerek részét képezik. Az olyan vegyes rendszerek, amik arányos elemet is használnak, maguk azonban nem arányosak (lásd: [[Félarányos képviselet|félarányos rendszer]]), mint az [[Árokrendszer (választási rendszerek)|árokrendszer]] esetén nincs kompenzáció a gerrymandering következményeiért. Az vegyes arányos rendszerekben (MMP) a kompenzációs listás helyek használata csökkenti teszi a gerrymandering problémát. Ennek eredményessége azonban e tekintetben a kompenzációs rendszer sajátosságaitól függ (vannak eleve nem arányosságra törekedő kompenzáció rendszerek), így a regionális körzetek méretétől, a listás mandátumok relatív arányától az összesítésben, valamint az esetleges [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|összejátszási lehetőségektől.]] A kompenzációs mechanizmusok aláaknázhatóságának ékes példája a [[2014-es magyarországi országgyűlési választás|2014-es magyar országgyűlési választás]], ahol a vezető párt, a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] egyesítette a gerrymanderinget és a csalilistákat, ami 45 százalékos szavazattal kétharmados parlamenti többséget eredményezett.<ref>{{Cite web |author=Scheppele |first=Kim Lane |title=Legal But Not Fair (Hungary) |url=https://krugman.blogs.nytimes.com/2014/04/13/legal-but-not-fair-hungary/ |work=The Conscience of a Liberal, Paul Krugman Blog |publisher=[[The New York Times Co.]] |accessdate=12 July 2014 |date=April 13, 2014}}</ref><ref>{{Cite web |author=Office for Democratic Institutions and Human Rights |title=Hungary, Parliamentary Elections, 6 April 2014: Final Report |url=http://www.osce.org/odihr/elections/hungary/121098 |work=[[OSCE]] |date=11 July 2014}}</ref> Ez azt szemlélteti, hogy a [[Vegyes választási rendszer|vegyes rendszerek]] bizonyos megvalósításai (ha nem kompenzálóak vagy nem kellően kompenzálóak) hogyan hozhatnak mérsékelten arányos eredményeket, hasonlóan az árokrendszerhez.
=== Kapcsolat az képviselt és a képviselő között ===
Általánosan elfogadott, hogy [[Egyszerű többségi szavazás|az egyszerű többségi]] választási rendszereinek vagy az abszolút többségi választási rendszereknek, mint például az [[Azonnali lefutású szavazás|alternatív szavazás]], a földrajzi kapcsolat jelentős a képviselők és választóik között.<ref name="ideaEsd"/><ref name="hansard1976"/><ref name="Law Commission of Canada">{{Cite web |title=Voting Counts: Electoral Reform for Canada |url=http://publications.gc.ca/collections/Collection/J31-61-2004E.pdf |publisher=Law Commission of Canada |year=2004}}</ref> Az arányos képviselet említésre méltó hátránya, hogy a többmandátumos körzetek bővülésével ez a kapcsolat gyengül.<ref name="ideaEsd" /> A körzetek nélküli pártlistás rendszerekben, például Hollandiában és Izraelben, a képviselők és választóik közötti földrajzi kapcsolat gyengének tekinthető, de bizonyos pártok számára azonban jelentős szerepet játszik. Mégis a viszonylag kisméretű többmandátumos körzeteknél, különösen az STV rendszernél vannak ellenérvek is: a választók körülbelül 90%-a konzultálhat azzal a képviselővel, akire szavazott, akit esetleg szimpatikusabbnak tart a problémájában. Ilyen esetekben néha azzal érvelnek, hogy a választópolgárok és a képviselők valójában szorosabb kapcsolatban állnak egymással arányos rendszer alatt;<ref name="DMstvPdf">{{Cite web |author=Mollison |first=Denis |title=Fair votes in practice STV for Westminster |url=http://www.macs.hw.ac.uk/~denis/signif.pdf |publisher=[[Heriot Watt University]] |accessdate=3 June 2014}}</ref><ref name="amyRCNV"/> sőt, a a több képviselőjük közül szakértelmük alapján is választhatnak, nem csak földrajzi alapon.<ref name="amyRCNV" /><ref name="ersSTV">{{Cite web |title=Single Transferable Vote |url=https://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems/types-of-voting-system/single-transferable-vote/ |publisher=[[Electoral Reform Society]] |accessdate=28 July 2014}}</ref> A többmandátumos körzetekkel a prominens jelölteknek több lehetőségük mandátumot szerezni saját választókerületükben, amit ismernek és hitelesen tudnak képviselni. Kevésbé valószínű, hogy erős ösztönzés lenne arra, hogy "ejtőernyővel ejtsék őket" olyan választókerületekbe, ahol idegenek, és így kevésbé ideális képviselők legyen (amit többségi rendszerekben pártok biztosan nyerhető körzetekben megtehetnek).<ref name="humphreys">{{Hivatkozás/Könyv |last=Humphreys |first=John H |title=Proportional Representation, A Study in Methods of Election |url=https://archive.org/details/proportionalrepr00humpuoft |date=1911 |publisher=Methuen & Co.Ltd |location=London}}</ref> A vegyes arányos rendszerek egyéni körzeteket is foglalnak magukban, hogy megőrizzék a kapcsolatot a választópolgárok és a képviselők között.<ref name="ideaEsd" /> Mivel azonban a mandátumok akár fele listás is lehet, a körzetek szükségszerűen akár kétszer akkorák, mint egy tisztán többségi rendszerben, ahol minden képviselő egymandátumos körzeteket képvisel.<ref name="hansard1976" />
Érdekes eset történt Hollandiában, amikor az 1994-es választásokon a hirtelen egy idősek pártja, a General Elderly Alliance hat mandátumot szerzett. A többi párt előtte nem figyelt rá, de ez a sikert tudatosította őket. A következő választással az Idősek Pártja megszűnt, mert a bevett pártok elkezdtek hallgatni az idősekre. Mára az idősebbeknek szóló párt, az [[50PLUS]] szilárdan megállja a helyét Hollandiában. Ez példának tekinthető arra, hogy a földrajz önmagában nem lehet elég jó ok arra, hogy csak erre építsék a szavazási rendszer, és hanyagolják a szavazó népesség minden más dimenzióját. Bizonyos értelemben a körzetekben történő szavazás egy adott földrajzi területre korlátozza a választókat. Az arányos szavazás az összes szavazás pontos eredményt követi.<ref>{{Cite web |url=https://www.parlement.com/id/vh8lnhrp1x0a/evenredige_vertegenwoordiging (Dutch) |title=Evenredige vertegenwoordiging |work=www.parlement.com |language=nl |accessdate=2020-01-28}}</ref>
== Az arányos rendszerek tulajdonságai ==
=== Választókerületek nagyságrendje ===
Az akadémikusok egyetértenek abban, hogy az arányosságot leginkább a választókerület [[választókerület|nagysága]], a körzetből megválasztott képviselők száma befolyásolja. Az arányosság a nagyságrend növekedésével javul.<ref name="ideaEsd"/> Egyes tudósok nagyjából négy-nyolc képviselői körből álló szavazóköreket javasolnak, amelyek az arányos rendszerekhez képest általában kicsinek számítanak.<ref name="CareyElecSweetSpot">{{Cite journal|author=Carey|first=John M.|title=The Electoral Sweet Spot: Low-Magnitude Proportional Electoral Systems|journal=[[American Journal of Political Science]]|date=2011|volume=55|issue=2|pages=383–397|doi=10.1111/j.1540-5907.2010.00495.x|url=http://eprints.lse.ac.uk/25125/1/PSPE_WP1_09_%28LSERO%29.pdf}}</ref>
Az egyik véglet, a [[Chile|Chilében]] 1989 és 2013 között alkalmazott [[Binomiális szavazás|binomiális választási rendszer]]<ref>{{Cite news|url=https://www.economist.com/news/americas/21643216-new-voting-system-should-liven-up-politics-tie-breaker|title=Electoral reform in Chile: Tie breaker|work=The Economist|date=14 February 2015|accessdate=11 April 2018}}</ref> egy névlegesen arányos nyílt listás rendszer, kétmandátumos körzeteket tartalmaz. Mivel ez a rendszer várhatóan a legtöbb kerületben a két legnagyon politikai blokk egy-egy jelöltjének megválasztását eredményezi, általában nem tekintik arányosnak.<ref name="ideaEsd"/>
A másik véglet, ahol a körzet az egész országot átfogja (és alacsony választási küszöb mellett a politikai pártok igen arányos képviselete lehetségek), a pártok több kisebbségi és női jelölt jelölésével (listára állításával) vonzerejüket szélesítik.<ref name="ideaEsd"/>
Az STV 1921-es írországi bevezetése után a körzetek nagysága lassan csökkent, ahogy egyre több hárommandátumos választókerületet határoztak meg, ami a domináns [[Fianna Fáil]] javára vált, egészen 1979-ig, amikor a tendenciát megfordítva független határbizottság jött létre.<ref name="laver">{{Cite web |author=Laver |first=Michael |title=A new electoral system for Ireland? |url=http://www.tcd.ie/policy-institute/assets/pdf/BP2_Laver_Electoral_System.pdf |publisher=The Policy Institute, [[Trinity College (Dublin)]] |year=1998}}</ref> 2010-ben a parlament alkotmányügyi bizottsága minimum négyes nagyságrendet javasolt.<ref>{{Cite web |title=Joint Committee on the Constitution |url=http://www.oireachtas.ie/viewdoc.asp?fn=/documents/Committees30thDail/J-Constitution/Report_2008/20100722.pdf |publisher=Houses of the [[Oireachtas]] |date=July 2010}}</ref> Mindazonáltal a viszonylag alacsony nagyságrend ellenére Írország általában véve nagyon arányos eredményeket ért el.<ref name="ideaEsd"/> {{Rp|73}}
A FairVote STV-tervében az [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|Egyesült Államok Képviselőháza számára]] három-öt tagú szuperkörzeteket javasolnak.<ref>{{Cite web |title=National projections |url=http://www.fairvote.org/assets/UnitedStates2014.pdf |work=Monopoly Politics 2014 and the Fair Voting Solution |publisher=[[FairVote]] |accessdate=9 July 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150924010019/http://www.fairvote.org/assets/UnitedStates2014.pdf |archivedate=2015-09-24 }}</ref>
Mollison professzornak az Egyesült Királyságban alkalmazandó STV tervében többnyire négy- és öttagú körzeteket használnak, három és hat székhelyű körzetet használnak, ha szükséges, hogy illeszkedjenek a meglévő határokhoz, és még két- és egytagú körzeteket is alkalmaznak, ahol a földrajzi helyzet úgy kívánja.<ref name="DMstvPdf"/>
=== Választási küszöb ===
A [[választási küszöb]] a mandátum elnyeréséhez szükséges minimális szavazatarány. Minél alacsonyabb a küszöb, annál nagyobb arányban járulnak hozzá a képviselők megválasztásához a szavazatok, és annál kisebb az elveszett szavazatok aránya.<ref name="ideaEsd"/>
Minden választási rendszernek vannak küszöbei, vagy formálisan meghatározottak, vagy a választás paramétereinek matematikai következményeként.<ref name="ideaEsd"/>
A formális küszöb általában megköveteli, hogy a pártok a szavazatok bizonyos százalékát megszerezzék ahhoz, hogy mandátumot szerezzenek a pártlistákról. Németországban és Új-Zélandon (mindkettő [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|vegyes arányos rendszer]]) a küszöb a nemzeti szavazatok 5%-a, de a küszöb nem vonatkozik azokra a pártokra, amelyek minimális számú választókerületi mandátumot szereznek (Németországban hármat, Új-Zélandon egyet). Törökország 10%-os, Hollandia 0,67%-os küszöböt határoz meg.<ref name="ideaEsd"/> Izrael 1%-ról (1992 előtt) 1,5%-ra (2004-ben), 2%-ra (2006-ban), majd 2014-ben 3,25%-ra <ref>{{Cite news|author=Lubell|first=Maayan|title=Israel ups threshold for Knesset seats despite opposition boycott|url=https://www.reuters.com/article/us-israel-knesset-idUSBREA2A0MX20140311|accessdate=10 July 2014|publisher=[[Thomson Reuters]]|date=March 11, 2014}}</ref> emelte a küszöböt.
Az STV választásokon az első preferenciás szavazatok között a kvóta (pl. szavazatok/(mandátumok+1)) megszerzése biztosítja a választást. Azonban azok a jelöltek, akik elég második (és harmadik, stb.) preferenciálist magukénak tudhatnak is reménykedhetnek abban, hogy az akár bejutnak akár az első preferencia szavazatok között a kvótának csak felével is. Így egy hatfős körzetben az elsőbbségi szavazatok 7,14%-a lenne az effektív küszöb (100/(6+1)/2).<ref name="DMstvPdf"/> A második preferenciák vonzásának szükségessége hajlamos a konszenzusra és a hátrányos szélsőségekre.
=== A pártok mérete ===
A pártnagyság az egy körzetben egy pártból megválasztott jelöltek száma. A pártok nagyságrendjének növekedésével valószínűbb, hogy arra ösztönzi a pártokat, hogy nőket és kisebbségi jelölteket is állítsanak a választásra.<ref>{{Cite web |title=Party Magnitude and Candidate Selection |url=http://aceproject.org/ace-en/topics/pc/pcc/pcc04/pcc04b |publisher=[[ACE Electoral Knowledge Network]]}}</ref>
Az STV-ben azonban a túl sok jelölt állítása kontraproduktív lehet, megosztva az első preferenciás szavazatokat, és lehetővé teszi a jelöltek kiesését, mielőtt más kieső jelöltek szavazatait megkapnák. A 2007-es skót helyhatósági választások egyik egyházközségében erre találtak példát, ahol a [[Munkáspárt (Egyesült Királyság)|Munkáspárt]] három jelöltet állítva csak egy mandátumot szerzett, míg esetleg kettőt is nyerhettek volna.<ref name="DMstvPdf"/> Ugyanez a hatás járulhatott hozzá [[Fianna Fáil]] összeomlásához a 2011-es ír választásokon .<ref>{{Cite web |author=O'Kelly |first=Michael |title=The fall of Fianna Fáil in the 2011 Irish general election |url=http://www.significancemagazine.org/details/webexclusive/1048883/The-fall-of-Fianna-Fail-in-the-2011-Irish-general-election.html |work=[[Significance (magazine)|Significance]] |publisher=[[Royal Statistical Society]], [[American Statistical Association]] |archiveurl=https://archive.today/20140806103006/http://www.significancemagazine.org/details/webexclusive/1048883/The-fall-of-Fianna-Fail-in-the-2011-Irish-general-election.html |archivedate=2014-08-06}}</ref>
=== Elnöki rendszerekben ===
Az [[elnöki rendszer]]ben az elnököt a parlamenttől függetlenül választják meg. Következésképpen lehetséges egy [[Megosztott kormányzás|kohabitáció,]] amikor a parlament és az elnök ellentétes nézeteket vall, és egyensúlyba kívánja hozni egymás befolyását. Az arányos rendszer azonban sok kisebb párt koalícióinak kormányzását részesíti előnyben, amelyek kompromisszumos és tárgyalási témákat igényelnek. Következésképpen ezeknek a koalícióknak nehézségeik adódhatnak az elnöki befolyás elleni egységes front fellépésében, ami egyensúlyhiányhoz vezet e két hatalom között. Arányosan megválasztott képviselőház esetén az elnök felkarolhat bizonyos politikai kérdéseket.
Ez a kérdés nem fordul elő [[parlamentáris rendszer]]ben, ahol a miniszterelnököt közvetetten, azaz parlamenten keresztül választják meg. Következésképpen a kohabitáció áll elő. Még ha a politikai nézetek idővel változnak is, és a miniszterelnök elveszíti a parlamenti támogatást, ez [[Bizalmatlansági indítvány|bizalmatlansági indítvánnyal]] helyettesíthető. Valójában mindkét intézkedés lehetetlenné teszi a [[Megosztott kormányzás|megosztott kormány]] létrehozását.
=== Egyéb ===
A arányos rendszerek különböző tulajdonságai befolyásolhatják az arányosságot, mint például a megválasztott testület mérete, a nyílt vagy zárt listák alkalmazása, a szavazólapok kialakítása és a szavazatszámlálási módszerek.
== Az aránytalanság mérése ==
A pontos arányosságnak egyetlen egyértelmű meghatározása van: a mandátumaránynak pontosan meg kell egyeznie a szavazati arányokkal. Ha ez a feltétel sérül, érdekes lehet aránytalanság ''mértékét'' megmérni, ami a tökéletesen arányos eredménytől való eltérést méri. Ennek a nincs egyetlen egyértelmű meghatározása. Néhány gyakori aránytalansági index:<ref name="karpov2008">{{Cite journal|author=Karpov|first=Alexander|date=2008|title=Measurement of disproportionality in proportional representation systems|journal=Mathematical and Computer Modelling|volume=48|issue=9–10|pages=1421–1438|doi=10.1016/j.mcm.2008.05.027}}</ref>
* A [[Loosemore–Hanby index]] – úgy számítható ki, hogy az egyes pártok szavazati arányát levonják a mandátumarányból, az abszolút értékeket összeadják (a negatív előjeleket figyelmen kívül hagyva), és elosztják kettővel.<ref name="DunleavyHowProportional">{{Cite journal|author=Dunleavy|first=Patrick|date=2004|title=How proportional are the 'British AMS' systems?|url=http://eprints.lse.ac.uk/709/|journal=[[Representation (journal)|Representation]]|volume=40|issue=4|pages=317–329|doi=10.1080/00344890408523280|accessdate=25 November 2014}}</ref>
** Ehhez kapcsolódik a [[Rae index]] . Az átlagos eltérést méri, míg a Loosemore–Hanby index a teljes eltérést méri
* A [[Gallagher index|Gallagher-index]] – az egyes pártok szavazati aránya és mandátumaránya közötti különbség négyzetesítését és az összeg négyzetgyökének megvonását jelenti.
** Ehhez kapcsolódik a [[Sainte-Laguë Index]] – ahol egy párt szavazati aránya és mandátumaránya közötti eltérést a szavazati arányhoz viszonyítva mérik.
A különböző indexek az aránytalanság különböző fogalmait mérik. Néhány aránytalansági fogalmat a szociális jóléti funkciókhoz rendeltek hozzá.<ref name="wada2016">
{{Cite journal|author=Wada|first=Junichiro|title=Apportionment behind the veil of uncertainty|journal=The Japanese Economic Review|date=2016|volume=67|issue=3|pages=348–360|doi=10.1111/jere.12093}}</ref>
Az aránytalansági indexeket néha a meglévő és javasolt választási rendszerek értékelésére használják. Például a [[Kanadai Parlament|kanadai parlament]] 2016-os Választási Reform Különbizottsága egy olyan rendszer kialakítását javasolta, amely „5 vagy annál kevesebb Gallagher-pontszámot” ér el. Ez az aránytalanság jóval alacsonyabb fokát jelezte, mint a [[2015-ös kanadai szövetségi választás|2015-ös kanadai választáson]] [[Egyszerű többségi szavazás|megfigyelt elsőbbségi szavazás során]], amikor a Gallagher-index 12 volt.<ref name="CanadaErreFinalReport">{{Cite web |author=Canadian House of Commons Special Committee on Electoral Reform |title=Strengthening Democracy in Canada: Principles, Process and Public Engagement for Electoral Reform |url=http://www.ourcommons.ca/DocumentViewer/en/42-1/ERRE/report-3 |date=December 2016 |authorlink=Canadian House of Commons Special Committee on Electoral Reform}}</ref>
Számos egyéb arányossági mérőszám is létezik, ezeknek egy része szoftveres implementációval is rendelkezik.<ref>{{Cite web |title=polrep: Calculate Political Representation Scores version 0.32.7 from R-Forge |url=https://rdrr.io/rforge/polrep/ |accessdate=2021-04-18 |work=rdrr.io |language=en}}</ref>
A gyakran használt indexek (Loosemore-Hanby, Gallagher, Sainte-Laguë) nem támogatják a [[Preferenciális szavazás|rangsorolt szavazást]] .<ref name="KestelmanQuanRep">{{Cite journal|author=Kestelman|first=Philip|date=March 1999|title=Quantifying Representativity|url=http://www.votingmatters.org.uk/ISSUE10/P6.HTM|journal=Voting Matters|issue=10|accessdate=10 August 2013}}</ref><ref name="HillMeasProp">{{Cite journal|author=Hill|first=I D|date=May 1997|title=Measuring proportionality|url=http://www.mcdougall.org.uk/VM/ISSUE8/P5.HTM|journal=Voting Matters|issue=8}}</ref> Egy alternatíva, amely azonban támogatja, a [[Leesés arányossági kritériuma|Droop arányossági kritérium]] (DPC). Ez megköveteli, hogy ha az ''M'' jelöltek egy csoportjában több mint ''k'' [[Csökkenő kvóta|Droop-kvóta]] létezik a szavazók közül, akik az élen helyezik el őket | ''M'' | pozíciókra, akkor ''M-'' ből ''legalább k'' jelöltet választanak. Abban a speciális esetben, amikor a választók kizárólag pártonként szavaznak, a DPC arányosságra utal.
== PR választási rendszerek ==
=== Pártlista PR ===
A [[Pártlistás arányos választási rendszer|pártlistás arányos képviselet]] egy olyan választási rendszer, amelyben először a szavazatok aránya alapján osztják ki a mandátumokat a pártok között, majd a pártok [[választási lista|választási listáján szereplő]] pártokhoz kötődő jelölteknek osztják ki ezeket a mandátumokat. Ezt a rendszert számos országban használják, köztük [[Finnország]]ban (nyílt lista), [[Lettország]]ban (nyílt lista), [[Svédország]]ban (nyílt lista), [[Izrael]]ben (nemzeti zárt lista), [[Brazília|Brazíliában]] (nyílt lista), [[Nepál]]ban (zárt lista), ahogy azt 2008-ban fogadták el. első CA-választás, [[Hollandia]] (nyílt lista), [[Oroszország]] (zárt lista), [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]] (zárt lista), [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] (nyílt lista) és [[Ukrajna]] (nyílt lista). [[Európai Parlament|Az európai parlamenti]] választásokon a legtöbb [[Az Európai Unió tagállamai|tagállam]] nyílt listát használ; de a legtöbb nagy EU-ország zárt listát használ, így az EP-helyek többségét ezek osztják el.<ref>As counted from the table in http://www.wahlrecht.de/ausland/europa.htm [in German]; "Vorzugsstimme(n)" means "open list".</ref> A 20. század második felében helyi listákon választották meg az [[Szenátus (Olaszország)|olasz szenátust.]] A választási listák néhány gyakori típusa:
* '''[[Zárt lista|Zárt listás]]''' rendszerek, ahol minden párt a párt jelöltválasztási folyamata szerint listázza a jelöltjeit. Ez határozza meg a jelöltek sorrendjét a listán, és így gyakorlatilag a megválasztásuk valószínűségét. Például egy listán az első jelölt kapja meg az első helyet, amelyet a párt nyer. Minden választópolgár egy jelöltlistára ad voksot. A választópolgároknak ezért nincs lehetőségük arra, hogy a szavazás során kifejezzék preferenciájukat, hogy egy párt jelöltjei közül melyiket választják meg hivatalba.<ref>{{Cite web |title=Party List PR |url=http://www.electoral-reform.org.uk/party-list |publisher=Electoral Reform Society |accessdate=23 May 2016}}</ref><ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Gordon Gibson |title=Fixing Canadian Democracy |url=https://books.google.com/books?id=y7hFz5GawkcC&q=closed+list+PR&pg=PA58 |date=2003 |publisher=The Fraser Institute |isbn=9780889752016 |page=76}}</ref> Egy párt a kapott szavazatok számának arányában kap mandátumot.<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Gallagher |first=Michael |title=The Politics of Electoral Systems |date=2005 |publisher=Oxford University Press |location=Oxford, New York |isbn=978-0-19-925756-0 |page=11}}</ref>
* '''[[Ley de Lemas]]''' – Uruguayban használt köztes rendszer, ahol minden párt több zárt listát mutat be, mindegyik egy-egy frakciót képvisel. A mandátumok a szavazatok számának megfelelően oszlanak meg a pártok között, majd az egyes pártokon belüli frakciók között.
* '''[[Nyílt lista|Nyílt listás]]''' rendszerek, ahol a választópolgárok modelltől függően egy főre vagy kettőre szavazhatnak, illetve a listán belül jelezhetik preferencia sorrendjét. Ezek a szavazások időnként átrendezik a névsort a párt listáján, és ezáltal azt, hogy melyik jelöltet választják meg. Ennek ellenére a listáról megválasztott jelöltek számát a lista által kapott szavazatok száma határozza meg.
* '''[[Lokalizált lista]]rendszerek''', ahol a pártok egytagú választókerületekbe osztják jelöltjeit, amelyek százalékos arányuk függvényében rangsorolnak az egyes általános pártlistákon belül. Ez a módszer lehetővé teszi a választók számára, hogy minden egyes jelöltet úgy ítéljenek meg, mint egy [[Egyszerű többségi szavazás|FPTP]] rendszerben.
* '''Kétszintű pártlistarendszerek''' – mint Dániában, Norvégiában és Svédországban. [[Folketing|Dániában]] például az ország tíz többtagú szavazókörre van felosztva, amelyek három régióban vannak elhelyezve, és 135 képviselőt választanak. Ezenkívül 40 kompenzációs helyet választanak. A választópolgároknak egy szavazata van, amelyet a körzeti szavazáson egyéni jelöltre vagy pártlistára lehet leadni. A körzeti győztesek meghatározásához a jelöltek pártjuk körzeti listás szavazataiból és egyéni szavazataikkal arányosan osztják el őket. A kompenzációs mandátumokat az országosan összesített pártszavazatok szerint osztják szét a régiók között, majd a pótlólagos képviselőket meghatározó körzetekben. A 2007-es általános választásokon a körzetek nagysága, beleértve a kompenzációs képviselőket is, 14 és 28 között változott. A rendszer alapterve változatlan maradt 1920-as bevezetése óta.<ref name="denmark">{{Cite web |title=The Parliamentary Electoral System in Denmark |url=http://www.thedanishparliament.dk/Publications/The%20Parliamentary%20Electoral%20System%20in%20DK.aspx |publisher=Ministry of the Interior and Health |accessdate=1 Sep 2014 |date=2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171123004726/http://www.thedanishparliament.dk/Publications/The%20Parliamentary%20Electoral%20System%20in%20DK.aspx |archivedate=2017-11-23 }}</ref><ref>{{Cite web |title=The main features of the Norwegian electoral system |url=http://www.regjeringen.no/en/dep/kmd/information-campaigns/election_portal/the-electoral-system/the-norwegian-electoral-system.html?id=456636 |publisher=Ministry of Local Government and Modernisation |accessdate=1 Sep 2014 |date=2017-07-06}}</ref><ref>{{Cite web |title=The Swedish electoral system |url=http://www.val.se/sprak/engelska/general_information/index.html |publisher=Election Authority |accessdate=1 Sep 2014 |date=2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140818233057/http://www.val.se/sprak/engelska/general_information/index.html |archivedate=18 August 2014}}</ref>
=== Egyetlen átruházható szavazat ===
Az egyetlen (vagy egyéni) átruházható szavazat (STV), amelyet néha rangsorolásos választási szavazásnak is neveznek,<ref name="fairVoteFairRep">{{Cite web |title=Fair Voting/Proportional Representation |url=http://www.fairvote.org/reforms/fair-representation-voting/ |publisher=[[FairVote]] |accessdate=9 April 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151208110830/http://www.fairvote.org/reforms/fair-representation-voting/ |archivedate=2015-12-08 }}</ref><ref name="amyHist">{{Cite web |author=Amy |first=Douglas J |title=A Brief History of Proportional Representation in the United States |url=http://archive.fairvote.org/?page=647 |publisher=[[FairVote]] |accessdate=16 October 2015}}</ref> egy [[Preferenciális szavazás|rangsorolt rendszer]]: a választók preferencia szerint rangsorolják a jelölteket. A választókerületek általában három-hét képviselőt választanak. A számlálás ciklikus, a jelöltek megválasztásával vagy kizárásával, valamint a szavazatok átadásával mindaddig, amíg az összes mandátum be nem töltődik. Azt a jelöltet választják meg, aki eléri a [[Csökkenő kvóta|kvótát]], vagyis azt a minimális szavazatot, amely garantálja mandátumot. A jelölt többletszavazatait (a kvótán felülieket) a szavazók preferenciája szerint értékük töredékéért adják át más jelölteknek. Ha egyetlen jelölt sem éri el a kvótát, a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik, a szavazatok teljes értékben átkerülnek a következő preferenciájába, és a számlálás folytatódik. Számos módszer létezik a szavazatok átadására. Egyes korai, manuális módszerek a többletszavazatokat véletlenszerűen kiválasztott minta alapján vitték át, vagy a többletnek csak egy részét, más újabb módszerek az összes szavazatot értékük töredékéért (a többlet osztva a jelölt eredményével) adták át, de szükség lehet számítógép használatára. Előfordulhat, hogy egyes módszerek nem pontosan ugyanazt az eredményt adják a számlálás megismétlésekor. A már megválasztott vagy kiesett jelölteknek történő áthelyezések kezelésének különböző módjai is vannak, ezekhez is szükség lehet számítógépre.<ref name="tidemanSTV">{{Cite journal|author=Tideman|first=Nicolaus|authorlink=Nicolaus Tideman|date=1995|title=The Single Transferable Vote|journal=Journal of Economic Perspectives|volume=9|issue=1|doi=10.1257/jep.9.1.27|pages=27–38|url=http://www.aeaweb.org/articles.php?doi=10.1257/jep.9.1.27}}</ref><ref>{{Cite journal|author=O’Neill|first=Jeffrey C.|date=July 2006|title=Comments on the STV Rules Proposed by British Columbia|journal=Voting Matters|issue=22|url=http://www.votingmatters.org.uk/ISSUE22/INDEX.HTM|accessdate=10 August 2013}}</ref>
Valójában a módszer egyforma méretű választói csoportokat hoz létre, amelyek tükrözik a választók sokszínűségét, és mindegyik csoportnak van egy képviselője, akire a csoport szavazott. A választók mintegy 90%-ának van olyan képviselője, akit elsőként preferált. A választók tetszőleges szempontok alapján választhatnak jelölteket, az arányosság implicit.<ref name="DMstvPdf"/> Politikai pártok nem szükségesek; minden más prominens PR választási rendszer azt feltételezi, hogy a pártok a választók kívánságait tükrözik, ami sokak szerint hatalmat ad a pártoknak.<ref name="tidemanSTV"/> Az STV megfelel a ''[[Arányosság a szilárd koalíciók számára|szilárd koalíciókra vonatkozó]]'' [[A választási rendszerek összehasonlítása|választási rendszer arányossági kritériumának]] – a jelöltek csoportjának szilárd koalíciója a szavazók azon csoportja, amely az összes jelöltet a többiek fölé helyezi – és ezért az arányos képviselet rendszerének tekintik.<ref name="tidemanSTV" /> Az STV-választásokon alkalmazott kiskörzeti nagyságrendet azonban bírálták, mint az arányosságot, különösen akkor, ha több párt versenyez, mint ahány mandátum van,<ref name="forder"/> és az STV-t emiatt néha „kvázi arányos” címkével látták el.<ref name="AusOVC">{{Hivatkozás/Könyv |last=David M. Farrell |title=The Australian Electoral System: Origins, Variations, and Consequences |date=2006 |publisher=[[UNSW Press]] |location=Sydney |isbn=978-0868408583}}</ref> {{Rp|83}}Bár ez igaz lehet, ha a körzeteket elszigetelten vizsgáljuk, az eredmények overall arányosak. Írországban a különösen kis nagyságrendű eredmények „nagyon arányosak”.<ref name="ideaEsd"/><ref name="ideaGallagher"/> 1997- ben az átlagos nagyságrend 4,0 volt, de nyolc párt kapott képviseletet, közülük négy az országos elsőbbségi szavazatok kevesebb mint 3%-ával. Hat független jelölt is megnyerte a választást.<ref name="laver"/> STV is leírták, mint a most arányos rendszerben.<ref name="AusOVC" /> {{Rp|83}}A rendszer hajlamos hátráltatni a szélsőséges jelölteket, mert a preferenciák megszerzéséhez és választási esélyeik javításához a jelölteknek saját támogatói körükön túl kell szavazniuk, és így moderálniuk kell nézeteiket.<ref>{{Cite news|title=Referendum 2011: A look at the STV system|url=http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=10762976|publisher=The New Zealand Herald|date=1 Nov 2011|accessdate=21 Nov 2014|work=[[The New Zealand Herald]]}}</ref> Ezzel szemben a széles körben elismert jelöltek viszonylag kevés első preferenciával nyerhetnek választást, ha erős alárendelt preferencia támogatást élveznek.<ref name="DMstvPdf" />
=== Vegyes rendszerek ===
Léteznek olyan [[Vegyes választási rendszer|vegyes választási rendszerek,]] amelyek többségi rendszert és arányos képletet <ref name="ACEMixSys">{{Cite web |author=ACE Project Electoral Knowledge Network |title=Mixed Systems |url=https://aceproject.org/ace-en/topics/es/esd/esd03/default |accessdate=29 June 2016}}</ref> kombinálnak, vagy az arányos komponenst használják a többség/többség összetevő által okozott aránytalanság kompenzálására.<ref name="BochslerTerritory">{{Hivatkozás/Könyv |last=Bochsler |first=Daniel |title=Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies |date=May 13, 2010 |publisher=Palgrave Macmillan |isbn=9780230281424 |chapter=Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems |chapterurl=https://books.google.com/books?id=qkCBDAAAQBAJ}}</ref>
A legjelentősebb vegyes kompenzációs rendszer a '''[[vegyes arányos képviseleti rendszer]]''' (MMP). Egyesíti az egykörzeti szavazást, általában az [[Egyszerű többségi szavazás|első helyen végzett]] szavazást, a kompenzáló regionális vagy országos pártlistás szavazattal. Tegyük fel például, hogy egy párt 10 egyéni választókerületben mandátumot relatív többségi rendszerben, de összesen 15 mandátumra van szüksége ahhoz, hogy megszerezze a választott testület arányos részét. Egy teljesen arányos vegyes kompenzációs rendszer 5 kompenzációs (PR) mandátummal járna ennek a pártnak, 10-ről 15-re emelve a párt mandátumát. Az MMP képes arányos vagy mérsékelten arányos választási eredményeket produkálni, számos tényezőtől függően, például az FPTP-helyek és a PR-helyek arányától, a [[Kinyúló ülés|többletmandátumok]] pótlására szolgáló extra kompenzációs helyek meglététől vagy hiányától és a választási küszöböktől.<ref name="IfesElecSys">{{Cite web |title=Electoral Systems and the Delimitation of Constituencies |url=http://www.ifes.org/publications/electoral-systems-and-delimitation-constituencies |date=2 Jul 2009 |publisher=[[International Foundation for Electoral Systems]]}}</ref><ref name="MoserMixedElec">{{Cite journal|title=Mixed electoral systems and electoral system effects: controlled comparison and cross-national analysis|url=https://archive.org/details/sim_electoral-studies_2004-12_23_4/page/575|date=December 2004|volume=23|issue=4|pages=575–599|author=Moser|first=Robert G.|doi=10.1016/S0261-3794(03)00056-8|journal=Electoral Studies}}</ref><ref name="MassicotteMixedElecSys">{{Cite journal|title=Mixed electoral systems: a conceptual and empirical survey|url=https://archive.org/details/sim_electoral-studies_1999-09_18_3/page/341|date=September 1999|volume=18|issue=3|pages=341–366|author=Massicotte|first=Louis|doi=10.1016/S0261-3794(98)00063-8|journal=Electoral Studies}}</ref> A német [[Bundestag]] számára találták ki a második világháború után, és átterjedt [[Lesotho|Lesotho-ra]], [[Bolívia|Bolíviára]] és [[Új-Zéland]]ra . A rendszert a [[Wales Parlamentje|walesi]] és [[Skót Közgyűlés|skót]] választásokon is használják, ahol kiegészítő tagrendszernek (additional member system) nevezik.<ref name="DouglasHowPrElecWork"/><ref name="ersAMS"/>
A választóknak általában két szavazata van, egy helyi képviselőjelöltre, egy pedig a pártlistára. A listás szavazás általában meghatározza, hogy az egyes pártok hány mandátumot kapnak a parlamentben. A körzeti győztesek megállapítása után minden pártlistáról annyi jelöltet választanak, hogy a pártok összesített listás szavazatának megfelelően minden pártot „feltöltsenek” az őt megillető összes parlamenti mandátumra. A listás mandátumok felosztása előtt a küszöböt el nem érő pártok összes listás szavazatát el kell vetni. Ha a kieső pártok így veszítenek mandátumot, akkor a küszöböt elérő pártok mandátumszáma javul. Ezenkívül a független jelöltek által közvetlenül megszerzett mandátumokat levonják a listás helyek elosztásához használt parlamenti összesítésből.<ref>{{Cite web |title=MMP Voting System |url=http://www.elections.org.nz/voting-system/mmp-voting-system |publisher=[[Electoral Commission (New Zealand)|Electoral Commission New Zealand]] |accessdate=10 Aug 2014 |date=2011}}</ref>
Az MMP arányossága sérülhet, ha a listás mandátumok aránya túl alacsony, így előfordulhat, hogy a járási székhelyek aránytalanságát nem lehet teljes mértékben kompenzálni. Egy másik tényező lehet a [[Kinyúló ülés|többletmandátumok]] kezelése, azok a kerületi mandátumok, amelyeket egy párt a listás szavazáson neki járó szám felett szerez meg. Az arányosság eléréséhez más pártoknak „kiegyensúlyozó mandátumokra” van szükségük, a parlament méretét a túlnyúló mandátumok számának kétszeresével növelve, de ez nem mindig valósul meg. Egészen a közelmúltig Németország megnövelte a parlament méretét a túlnyúló mandátumok számával, de nem használta fel a megnövelt méretet a listás helyek felosztására. Ez a 2013-as országos választásra módosult, miután az alkotmánybíróság elutasította a korábbi törvényt, a túlnyúló mandátumok kompenzációjának elmulasztása [[Negatív szavazatok súlya|negatív szavazatsúly-]]<nowiki/>hatást eredményezett.<ref>{{Cite news|title=Deutschland hat ein neues Wahlrecht|url=http://www.zeit.de/politik/deutschland/2013-02/bundestag-wahlrecht-beschluss|publisher=[[Zeit Online]]|language=de|date=22 February 2013}}</ref> Lesotho, Skócia és Wales egyáltalán nem növeli a parlament létszámát, és 2012-ben egy új-zélandi parlamenti bizottság is javasolta a túlnyúló helyek kompenzációjának elhagyását, és így a parlament méretének rögzítését. Ugyanakkor eltörölné az együléses küszöböt – az ilyen helyek akkor túlnyúló ülések lennének, és különben tovább növelték volna a parlament méretét – és 5%-ról 4%-ra csökkenti a választási küszöböt. Az arányosság nem csorbulna.<ref name="ideaEsd">{{Cite web |title=Electoral System Design: the New International IDEA Handbook |url=https://www.idea.int/publications/catalogue/electoral-system-design-new-international-idea-handbook |publisher=[[International Institute for Democracy and Electoral Assistance]] |accessdate=9 April 2014 |year=2005}}</ref><ref name="NZ2012EC">{{Cite web |title=Report of the Electoral Commission on the Review of the MMP Voting System |url=http://www.elections.org.nz/events/past-events-0/2012-mmp-review/results-mmp-review |publisher=[[Electoral Commission (New Zealand)|Electoral Commission New Zealand]] |accessdate=10 Aug 2014 |date=2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140707151142/http://www.elections.org.nz/events/past-events-0/2012-mmp-review/results-mmp-review |archivedate=7 July 2014}}</ref>
Az MMP-hez hasonlóan a [[Egyszavazatos vegyes rendszer|'''vegyes egyszavazatos rendszerek''']] (MSV) is arányos képletet használnak a mandátumok kiosztására a kompenzációs szinten, de a szavazóknak csak egy szavazata van, amelyet aztán mindkét szinten felhasználhatnak. Az MSV alkalmazhat pozitív szavazatátviteli rendszert, ahol a fel nem használt szavazatokat az alsó szintről a felső, kompenzációs szintre helyezik át, ahol csak ezeket használják fel az arányos képletben. Alternatív megoldásként az MMP (seat linkage) algoritmus használható vegyes egyetlen szavazattal az arányos eredmény "feltöltéséhez". Az MSV esetében az MMP-hez hasonló követelmények vonatkoznak az összességében arányos eredmény garantálására.
[[Árokrendszer (választási rendszerek)|'''Az árokrendszerek''']], más néven vegyes többségi képviseleti rendszerek (MMM) arányos képleteket használnak az arányos szinten lévő mandátumok elosztására a többi szinttől elkülönítve. Egyes rendszerek, mint például a [[Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek|scorporo]], arányos képletet használnak, miután egy párhuzamos listás szavazás eredményeit egyesítik az alacsonyabb szintekről átvitt szavazatokkal (negatív vagy pozitív [[töredékszavazat]]<nowiki/>okkal).
Egy másik vegyes rendszer a '''[[Kéttagú arányos képviselet|kéttagú arányos reprezentáció]]''' (DMP). Ez egy egyszavazatos rendszer, amely minden körzetben két képviselőt választ.<ref>{{Cite web |author=Sean Graham |title=Dual-Member Mixed Proportional: A New Electoral System for Canada |url=https://era.library.ualberta.ca/items/e3ab993a-d264-4d30-b819-290ab5fd6b62 |date=April 4, 2016}}</ref> Minden körzetben az első helyet az a jelölt kapja, aki több szavazatot nyer, hasonlóan az [[Egyszerű többségi szavazás|relatív többségi szavazáshoz]]. A fennmaradó mandátumokat kompenzációs módon ítélik oda a nagyobb régióra kiterjedő arányosság elérése érdekében. A DMP a németországi [[Baden-Württemberg|Baden-Württemberg tartományban]] [[Vegyes arányos képviseleti rendszer|használt MMP]] "legjobb majdnem-győztes" változatához hasonló formulát alkalmaz.<ref>{{Cite news|author=Antony Hodgson|title=Why a referendum on electoral reform would be undemocratic|url=https://thetyee.ca/Opinion/2016/01/21/Why-Referendum-on-Electoral-Reform-Undemocratic/|work=[[The Tyee]]|date=Jan 21, 2016}}</ref> Baden-Württembergben kompenzációs mandátumokat adnak azoknak a jelölteknek, akik kerületi szinten magas szintű támogatásban részesülnek ugyanazon párt más jelöltjeivel összehasonlítva. A DMP abban különbözik, hogy körzetenként legfeljebb egy jelölt szerezhet kompenzációs helyet. Ha ugyanabban a körzetben több jelölt is megkapja a pártjaik kompenzációs mandátumát, a legtöbb szavazattal rendelkező jelöltet választják meg, a többiek pedig kiesnek. A DMP abban hasonlít az [[Egyszeri átruházható szavazat|STV-hez]], hogy minden választott képviselő, beleértve azokat is, akik kompenzációs mandátumot kapnak, a helyi körzetüket szolgálják. A 2013-ban, a kanadai [[Alberta (tartomány)|Alberta]] [[Prince Edward-sziget|tartományban feltalált DMP a Prince Edward-szigeten]] kapott figyelmet, ahol egy 2016-os népszavazáson [[Egyszerű többségi szavazás|az FPTP]] lehetséges helyettesítőjeként jelent meg <ref>{{Cite news|author=Kerry Campbell|title=P.E.I. electoral reform committee proposes ranked ballot|url=http://www.cbc.ca/news/canada/prince-edward-island/pei-electoral-reform-1.3537355|work=[[CBC News]]|date=April 15, 2016}}</ref> de a harmadik körben kiesett.<ref>{{Cite web |author=Elections PEI |title=Plebiscite Results |url=http://www.electionspei.ca/plebisciteresults |date=November 7, 2016 |accessdate=October 26, 2017 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161108134958/http://www.electionspei.ca/plebisciteresults |archivedate=November 8, 2016}}</ref><ref>{{Cite news|author=Susan Bradley|title=P.E.I. plebiscite favours mixed member proportional representation|url=http://www.cbc.ca/news/canada/prince-edward-island/mixed-member-proportional-representation-in-plebiscite-1.3840172|work=[[CBC News]]|date=November 7, 2016}}</ref> Egyike volt a három arányos szavazási rendszernek a 2018-as [[Brit Columbia|brit columbiai]] népszavazáson.<ref>{{Cite web |first=David |author=Eby |title=How We Vote: 2018 Electoral Reform Referendum Report and Recommendations of the Attorney General |url=https://engage.gov.bc.ca/app/uploads/sites/271/2018/05/How-We-Vote-2018-Electoral-Reform-Referendum-Report-and-Recommendations-of-the-Attorney-General.pdf |date=May 30, 2018 |accessdate=June 9, 2018 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180831060310/https://engage.gov.bc.ca/app/uploads/sites/271/2018/05/How-We-Vote-2018-Electoral-Reform-Referendum-Report-and-Recommendations-of-the-Attorney-General.pdf |archivedate=August 31, 2018}}</ref><ref>{{Cite news|first=Justin|author=McElroy|title=Know your voting systems: three types of electoral reform on B.C.'s ballot|url=http://www.cbc.ca/news/canada/british-columbia/pr-electoral-reform-questions-1.4688604?cmp=rss|work=[[CBC News]]|date=June 2, 2018}}</ref><ref>{{Cite web |publisher=[[Elections BC]] |title=2018 Referendum on Electoral Reform: Voting Results Available |url=https://elections.bc.ca/news/2018-referendum-on-electoral-reform-voting-results-available/ |accessdate=November 1, 2020}}</ref>
=== Biproporcionális rendszerek ===
A duplán arányos mandátumelosztás célja az arányosság elérése két dimenzióban, például: régiónkénti arányosság és pártonkénti arányosság. Számos matematikai módszer létezik a biproporcionalitás elérésére.
Az egyik módszert '''[[iteratív arányos illesztés]]nek''' (IPF) nevezik. [[Michel Balinski]] matematikus javasolta választásra 1989-ben, és először [[Zürich]] városa használta a 2006. februári tanácsi választásokon, módosított formában, az úgynevezett "új zürichi felosztás" ( ''Neue Zürcher Zuteilungsverfahren'' ). Zürichnek módosítania kellett a pártlistás PR-rendszerét, miután a [[Svájc|svájci szövetségi bíróság]] kimondta, hogy a legkisebb egyházközségek a sok éven át tartó népességváltozások következtében alkotmányellenesen hátrányos helyzetbe hozták a kisebb politikai pártokat. A biproporcionális felosztással a nyílt pártlisták használata nem változott, de a nyertes jelöltek meghatározásának módja igen. Az egyes pártoknak járó mandátumarányt a teljes városi szavazatuk alapján számítják ki, majd ezekhez az arányokhoz igazítják a kerületi győzteseket. Ez azt jelenti, hogy egyes jelöltektől, akik egyébként sikeresek lettek volna, megtagadhatják a mandátumot az eredetileg sikertelen jelöltek javára, hogy javítsák pártjaik relatív arányait. Ezt a sajátosságot a zürichi választók elfogadják, mert az így létrejövő városi tanács arányos, és a körzet nagyságától függetlenül minden szavazat egyenlő súlyú. A rendszert azóta más svájci városok és [[Svájc kantonjainak listája|kantonok]] is átvették.<ref name="pukZna">{{Cite journal|author=Pukelsheim|first=Friedrich|date=September 2009|title=Zurich's New Apportionment|journal=German Research|volume=31|issue=2|pages=10–12|doi=10.1002/germ.200990024|url=http://www.uni-augsburg.de/pukelsheim/2008e-en.pdf|accessdate=10 August 2014}}</ref><ref name="balinskiFMV">{{Cite journal|author=Balinski|first=Michel|authorlink=Michel Balinski|date=February 2008|title=Fair Majority Voting (or How to Eliminate Gerrymandering)|journal=The American Mathematical Monthly|volume=115|issue=2|pages=97–113|doi=10.1080/00029890.2008.11920503|url=http://www.maa.org/programs/maa-awards/writing-awards/fair-majority-voting-or-how-to-eliminate-gerrymandering|accessdate=10 August 2014}}</ref>
Balinski egy másik változatot javasolt, a '''[[Biproporcionális mandátumelosztás|tisztességes többségi szavazást]]''' (FMV) az egygyőztes többségi választási rendszerek, különösen az [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|Egyesült Államok Képviselőházánál]] használt rendszer felváltására. Az FMV úgy vezeti be az arányosságot, hogy nem változtat a szavazás módján, a mandátumok számán vagy a – esetleg gerrymandered – kerület határait. [[Az Amerikai Egyesült Államok államai|A mandátumokat állami]] szinten arányosan osztanák el a pártok között.<ref name="balinskiFMV"/> [[Az Egyesült Királyság parlamentje|Az Egyesült Királyság parlamentjére]] vonatkozó javaslatban, amelynek megválasztását több párt is megtámadja, a szerzők megjegyzik, hogy a paramétereket a választók számára elfogadhatónak tartott arányosság tetszőleges mértékére lehet hangolni. A kisebb pártok megválasztása érdekében számos választókerületben részesülnének a választókerületben negyedik vagy akár ötödik helyezett jelöltek. – Valószínűleg nem elfogadható a választók számára, vallják be a szerzők – de ez a hatás jelentősen csökkenthető egy harmadik, regionális felosztási szint beépítésével vagy minimális küszöbértékek meghatározásával.<ref>{{Cite journal|author=Akartunali|first=Kerem|date=January 2014|title=Network Models and Biproportional Apportionment for Fair Seat Allocations in the UK Elections|url=http://personal.strath.ac.uk/kerem.akartunali/research/Voting_preprint.pdf|publisher=[[University of Strathclyde]]|accessdate=10 August 2014}}</ref>
=== Egyéb arányos rendszerek ===
Általában ezek különböznek a [[Preferenciális szavazás|preferenciális rendszerektől]], mivel a szavazók rangorolás helyett pontszámot adnak az egyes jelöltekhez. Minden pontszámot úgy alakítanak ki, hogy elosztják az egyes pozíciókra és szavazókra jutó jelöltek pontszámainak összegével (nagyjából hasonló, hogy minden szavazó 100 százalékot kap a jelöltek között minden pozícióra).
==== Újrasúlyozott tartományszavazás ====
Újrasúlyozott tartomány szavazás (RRV) egy multi-győztes szavazási rendszer hasonló STV, hogy a választók kiállása több jelölt, de abban különböznek, hogy a jelöltek osztályozott helyett [[Preferenciális szavazás|rangsorolt]] .<ref name="smithMultisurv">{{Cite web |author=Smith |first=Warren |title=Comparative survey of multiwinner election methods |url=http://rangevoting.org/WarrenSmithPages/homepage/multisurv.pdf |date=18 June 2006}}</ref><ref name="kokSmithRangeWeb">{{Cite web |author=Kok |first=Jan |title=Reweighted Range Voting – a Proportional Representation voting method that feels like range voting |url=http://rangevoting.org/RRV.html |accessdate=4 April 2016}}</ref><ref name="ryanAssetWeb">{{Cite web |author=Ryan |first=Ivan |title=Reweighted Range Voting – a Proportional Representation voting method that feels like range voting |url=http://rangevoting.org/RRVr.html |accessdate=4 April 2016}}</ref> Vagyis a szavazó minden jelöltnek pontszámot ad. Minél magasabb egy jelölt pontszáma, annál nagyobb az esélye, hogy a nyertesek közé kerül.
Az STV-hez hasonlóan a szavazatszámlálás menetben történik. Az RRV első fordulója megegyezik a [[tartományszavazás]]sal . Minden szavazólap azonos súllyal összeadódik, és a legmagasabb összpontszámot elért jelöltet választják meg. Minden további fordulóban csökkentett súllyal adják hozzá a már megválasztott jelölteket támogató szavazólapokat. Így azok a szavazók, akik a korai fordulóban a nyertesek egyikét sem támogatják, egyre valószínűbb, hogy egy későbbi fordulóban egyet preferált jelöltjeik közül is megválasztanak. Kimutatták, hogy az eljárás arányos eredményt hoz, ha a választók hűségesek a jelöltek különböző csoportjaihoz (pl. politikai pártokhoz).<ref name="smithRange">{{Cite web |author=Smith |first=Warren |title=Reweighted range voting – new multiwinner voting method |url=http://rangevoting.org/WarrenSmithPages/homepage/rerange.pdf |date=6 August 2005}}</ref>
Az RRV-t a 2013-tól 2017-ig tartó Oscar-díj vizuális effektusok kategóriájában használták a jelölésekre.<ref name="oscars2017Rules">{{Cite web |title=89th Annual Academy Awards of Merit for Achievements during 2017 |url=https://www.oscars.org/sites/oscars/files/89aa_rules.pdf |accessdate=4 April 2016}}</ref><ref name="oscars2012RulesRule22">{{Cite web |title=Rule Twenty-Two: Special Rules for the Visual Effects Award |url=http://www.oscars.org/awards/academyawards/rules/rule22.html |accessdate=4 April 2016 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120914153856/http://www.oscars.org/awards/academyawards/rules/rule22.html |archivedate=14 September 2012}}</ref>
==== Arányos elfogadó szavazás ====
Kidolgozhatók olyan rendszerek, amelyek az arányos képviseletet célozzák, de az egyéni jelöltek (nem pártok) jóváhagyásán alapulnak. Ilyen az [[Arányos jóváhagyási szavazás|arányos elfogadó szavazás]] (PAV) ötlete. Ha sok a betöltendő mandátum, mint például egy törvényhozásban, előfordulhat, hogy a szavazólapok PAV szerinti számlálása nem lehetséges, ezért szekvenciális változatokat javasoltak, például a [[Soros arányos jóváhagyási szavazás|szekvenciális arányos elfogadó szavazást]] (SPAV). Ez a módszer hasonlít az újrasúlyozott tartományszavazáshoz, mivel több győztest többfordulós számlálási eljárással választanak meg, amelyben a már megválasztott jelölteket támogató szavazatok csökkentett súlyt kapnak. A SPAV szerint azonban a választó csak az egyes jelöltek jóváhagyását vagy elutasítását választhatja, mint a [[Jóváhagyó szavazás|elfogadó szavazásnál]] . A SPAV-t rövid ideig Svédországban használták az 1900-as évek elején.<ref name="AzizGaspers2014">{{Hivatkozás/Könyv |last=Aziz |first=Haris |title=Proceedings of the 2015 International Conference on Autonomous Agents and Multiagent Systems |year=2014 |isbn=978-1-4503-3413-6 |page=107–115 |chapter=Computational Aspects of Multi-Winner Approval Voting}}</ref>
==== Asset voting ====
Az ''asset voting'' rendszerében <ref name="smithMultisurv"/><ref name="smithAssetMultiwin">{{Cite web |author=Smith |first=Warren |title="Asset voting" scheme for multiwinner elections |url=http://rangevoting.org/WarrenSmithPages/homepage/multiwin.pdf |date=8 March 2005}}</ref> a választók a jelöltekre szavaznak, majd a jelöltek tárgyalnak egymással, és átcsoportosítják a szavazatokat egymás között. Ilyen rendszer már [[Lewis Carroll]] is javasolt 1884-ben <ref>{{Cite web |url=https://archive.org/details/ThePrinciplesOfParliamentaryRepresentation |title=The Principles of Parliamentary Representation |author=Dodgson |first=Charles |date=1884 |publisher=London: Harrison and Sons |accessdate=28 June 2019 |quote=The Elector must understand that, in giving his vote to ''A'', he gives it to him as his absolute property, to use for himself, or to transfer to other Candidates, or to leave unused.}}</ref> és a közelmúltban Warren D. Smith és Forest Simmons önállóan fedezték fel és terjesztették ki.<ref name="smithAssetWeb">{{Cite web |author=Smith |first=Warren |title=Asset voting – an interesting and very simple multiwinner voting system |url=http://rangevoting.org/Asset.html |accessdate=4 April 2016}}</ref> Ez a módszer a jelöltekre preferenciáit a szavazóik száma szerint súlyozza.
==== Értékelő arányos reprezentáció (EPR) ====
Lásd: ''[[Értékelő arányos reprezentáció (EPR)]]''
== Történelem ==
Az arányosságra vonatkozó egyik legkorábbi javaslatot [[John Adams (amerikai elnök)|John Adams]] amerikai [[Alapító atyák|alapító atya]] a''[[Gondolatok a kormányról|Thoughts on Government]]'' című, 1776-ban, az [[amerikai forradalom]] idején írta.
Franciaországban 1793 februárjában [[Nicolas de Condorcet|Condorcet márki]] vezette a [[Girondin alkotmányos projekt|girondista alkotmány]] kidolgozását, amely [[Korlátozott blokkszavazás|korlátozott szavazási]] rendszert javasolt arányos szempontokkal. Mielőtt erről szavazhattak volna, a [[Hegypárt|Montagnard-ok]] átvették a [[Nemzeti Konvent|Nemzeti Konventet,]] és elkészítették saját [[1793-as francia alkotmány|alkotmányukat]]. [[Louis Antoine de Saint-Just|Saint-Just]] június 24-én javasolta az [[egyetlen nem-átruházható szavazat]]ot, amely rendszer arányos is lehet, az országos választásokra, de az alkotmányt még aznap elfogadták, meghatározva az [[Egyszerű többségi szavazás|első szavazást]] .
[[James Wilson]] már 1787-ben, aki akárcsak Adams, az Egyesült Államok alapító atyjái közé tartozott, szintén fontosnak tartotta a többtagú körzetek használatát: "A rossz választások a körzetek kicsinyességéből fakadnak, és lehetőséget adnak a rossz férfiaknak, hogy hivatalba intrikálják magukat" <ref>{{Cite web |author=Madison |first=James |title=Notes of Debates in the Federal Convention of 1787, Wednesday, June 6 |url=http://teachingamericanhistory.org/convention/debates/0606-2/ |publisher=TeachingAmericanHistory.org |accessdate=5 August 2014}}</ref> és ismét, 1791-ben, a Lectures on Law című művében: „Úgy gondolom, hogy általános, a demokratikus kormányzatokban nem kis jelentőségű maximaként feltételezhető, hogy minél kiterjedtebb a választási körzet, annál nagyobb lesz a választás. bölcs és felvilágosult".<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Wilson |first=James |title=The Works of the Honourable James Wilson |accessdate=5 August 2014 |date=1804 |publisher=[[Constitution Society]] |chapter=Vol 2, Part II, Ch.1 Of the constitutions of the United States and of Pennsylvania – Of the legislative department, I, of the election of its members |chapterurl=http://www.constitution.org/jwilson/jwilson2.htm}}</ref> Az 1790-es [[Pennsylvania alkotmánya|pennsylvaniai alkotmány]] többtagú körzeteket írt elő az állam szenátusa számára, és megkövetelte, hogy határaik kövessék a [[határ|megye vonalát]] .<ref>{{Cite web |title=Constitution of the Commonwealth of Pennsylvania – 1790, art.I,§ VII, Of districts for electing Senators |url=http://www.duq.edu/academics/gumberg-library/pa-constitution/texts-of-the-constitution/1790 |publisher=[[Duquesne University]] |accessdate=9 December 2014}}</ref>
Az STV-t, (azt a választási módszert, amelyben a szavazóknak egy preferenciálisan átruházható szavazata van) először 1819-ben találta fel egy angol iskolamester, [[Thomas Wright Hill]], aki "választási tervet" készített a Birminghami ''Irodalmi és Tudományos Fejlesztési Társaság bizottsága számára.'' amely nemcsak a győztesek, hanem a vesztesek többletszavazatainak átutalását is használta, ezt a finomítást később Andræ és Hare is kihagyta. De az eljárás alkalmatlan volt nyilvános választásra, és nem hozták nyilvánosságra.
Az első gyakorlati PR-választási módszert, a ''List Plan'' endszert Thomas Gilpin, egy nyugdíjas papírgyár-tulajdonos dolgozta ki egy újságjában, amelyet [[Amerikai Filozófiai Társaság|1844-ben olvasott fel a philadelphiai Amerikai Filozófiai Társaságnak]] : „A választói kisebbségek képviseletéről. a választott gyűlések többségével”. Gyakorlatilag soha nem használták, de még 1914-ben is előterjesztették az amerikai elektori kollégium küldötteinek megválasztására és a helyi választásokra.<ref>Hoag, Effective Voting (1914), p. 31</ref><ref>Swain, Civics for Montana Students, 1912, p. 163</ref>
Az egyetlen átruházható szavazatot (PR) használó gyakorlati választást Dániában dolgozta ki [[Carl Andræ]] matematikus, és ott alkalmazta először 1855-ben, így ez a legrégebbi PR-rendszer, azonban akkor nem terjedt el.
Az STV-t szintén (látszólag függetlenül) az Egyesült Királyságban találta fel 1857-ben [[Thomas Hare]], egy londoni ügyvéd ''a The Machinery of Representation'' című pamfletjében, és kibővítette a képviselőválasztásról szóló 1859-es ''értekezésében'' . A rendszert [[John Stuart Mill]] lelkesen fogadta, biztosítva ezzel a nemzetközi érdeklődést. A könyv 1865-ös kiadása tartalmazta a kiesett jelöltek preferenciáinak átadását, és az STV-módszer lényegében teljes volt. Mill 1867-ben javasolta az alsóháznak, de a brit parlament elutasította. Az elnevezés a „Mr.Hare sémájából” „arányos képviseletre”, majd „arányos képviseletre egyetlen átruházható szavazattal”, végül a 19. század végére „egyetlen átruházható szavazattá” alakult.
[[Catherine Helen Spence|Ausztráliában Catherine Helen Spence]] politikai aktivista az STV rajongója és a téma szerzője lett. Befolyása és Andrew Inglis Clark tasmán politikus erőfeszítései révén Tasmania a rendszer korai úttörőjévé vált, 1896-ban megválasztotta az a világ első STV-n keresztül választott törvényhozóit, mielőtt Ausztráliához csatlakozott volna szövetségi államként.<ref>Newman, Hare-Clark in Tasmania, p. 7-10</ref>
A pártlistás arányos képviseleti rendszert 1878-ban [[Victor D'Hondt]] dolgozta ki és írt le Belgiumban, amely az első ország lett, amely 1900-ban nemzeti parlamentjében elfogadta a listás PR-t. A D'Hondt-féle helykiosztási módszer, a [[D’Hondt-módszer|D'Hondt-módszer]] még mindig széles körben használatos. Néhány svájci kanton (1890-től Ticinóval kezdődően) már Belgium előtt is alkalmazta a rendszert. Az utópisztikus szocialista Victor Keepant hasonló rendszert dolgozott ki egy 1892-es könyvében. Sok európai ország hasonló rendszert alkalmazott az első világháború alatt vagy azt követően. A pártlistás arányos rendszer kedveltté vált [[A kontinens|a kontinensen,]] mert a választási listák használata, a [[Pártlistás blokkszavazás|scrutin de list]] már elterjedt volt. Ezzel szemben az angol nyelvterületen általában az STV-t prefereálták, mert inkább volt hagyománya az egyéni jellegű választásoknak.<ref name="humphreys"/>
Az Egyesült Királyságban az 1917-es ''Speaker 's Conference'' minden többszéki westminsteri választókerületben javasolta az STV-t, de csak az [[egyetemi választókerületek]]re alkalmazták, 1918-tól 1950-ig, amikor is ezeket a választókerületeket eltörölték. Írországban az STV-t 1918-ban használták [[Dublini Egyetem|a Dublini Egyetem]] választókerületében, és 1921-ben bevezették be a devolvált képviseleti választásokra.
Az STV-t jelenleg a parlament két alsóháza, Írország 1922-es [[Ír Szabadállam|függetlensége óta (Ír Szabad Államként]] <ref name="ideaGallagher"/> és Málta 1921 óta, jóval az 1966-os függetlenség előtt használják <ref name="AceMalta">{{Cite web |title=Malta: Single-Transferable Vote with Some Twists |date=1997 |author=Hirczy de Miño |first=Wolfgang |url=http://aceproject.org/regions-en/countries-and-territories/MT/case-studies/malta-single-transferable-vote-with-some-twists-1997 |publisher=[[ACE Electoral Knowledge Network]] |accessdate=5 Dec 2014}}</ref> Írországban a Fianna Fáil kormányok két kísérletet tettek az STV eltörlésére, és a „[[Egyszerű többségi szavazás|First Past the Post]] ” relatív többség rendszer leváltására. Mindkét kísérletet elutasították a választók az 1959-ben és 1968-ban tartott népszavazáson. . Az STV-t minden más írországi választáson is használják, beleértve az elnöki választást is,
Használják az észak-ír országgyűlésben, valamint az európai és helyi hatóságoknál, a skót helyi hatóságoknál, egyes új-zélandi és ausztrál hatóságoknál,<ref name="ersSTV"/> a tasmán (1907 óta) és az ausztrál fővárosi terület ''gyűlésénél is'', ahol a módszer Hare-ként ismert. ''Clark'',<ref name="prsaHC">{{Cite web |title=The Hare-Clark System of Proportional Representation |url=http://www.prsa.org.au/hareclar.htm |publisher=Proportional Representation Society of Australia |accessdate=21 Nov 2014}}</ref> és a [[Cambridge (Massachusetts)|Massachusetts állambeli Cambridge]] városi tanácsa (1941 óta).<ref name="amyHist"/><ref name="cambridgePlanE">{{Cite web |title=Adoption of Plan E |url=http://www.cambridgema.gov/election/programsandservices/cambridgemunicipalelections/Cambridge-City-Charter/adoptionofplane.aspx |work=Welcome to the City of Cambridge |publisher=City of Cambridge, MA |accessdate=25 November 2014 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141213015655/http://www.cambridgema.gov/election/programsandservices/cambridgemunicipalelections/Cambridge-City-Charter/adoptionofplane.aspx |archivedate=13 December 2014}}</ref>
A PR-t a világ 33 legerősebb, legalább kétmilliós lakosságú demokráciájának többsége használja; csak hat használ többségi rendszert ([[kétfordulós választási rendszer|kétfordulós]] vagy [[Azonnali lefutású szavazás|azonnali többfordulós választás]] ) a törvényhozó gyűlésre, négyen [[Árokrendszer (választási rendszerek)|párhuzamos rendszert]], 23 pedig PR-t.<ref>{{Cite web |title=Proportional Representation in Most Robust Democracies |url=http://www.fairvote.org/proportional_representation_in_most_robust_democracies |work=Fair Vote: The Center for Voting And Democracy |accessdate=9 October 2017}}</ref> A PR uralja Európát, beleértve Németországot, valamint Észak- és Kelet-Európa nagy részét; [[Európai Parlament|európai parlamenti]] választásokon is használják. Franciaország a második világháború végén átvette a PR-t, de 1958-ban elvetette; 1986-ban parlamenti választásokon használták. [[Svájc]]ban alkalmazzák a legelterjedtebben az arányos képviseletet, amely nem csak a nemzeti törvényhozók és helyi tanácsok, hanem az összes helyi végrehajtó testület megválasztásának rendszere. A PR kevésbé elterjedt az angol nyelvterületen; [[Málta]] és [[Ír-sziget|Írország]] az STV-t használja a törvényhozók megválasztására. [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] a szenátusi választásokhoz használja. [[Új-Zéland]] 1993-ban fogadta el az MMP-t. Az Egyesült Királyság, Kanada és India azonban pluralitási (First Past the Post) rendszert használ a törvényhozási választásokhoz. [[Kanada|Kanadában az]] STV-t használták a tartományi törvényhozók megválasztására [[Alberta (tartomány)|Albertában]] 1926 és 1955 között, valamint [[Manitoba|Manitobában]] 1920 és 1953 között. Mindkét tartományban az alternatív szavazást (AV) alkalmazták a vidéki területeken. [[Egyszerű többségi szavazás|Albertában a domináns párt politikai előnyök miatt fogadta újra az első múltat]], Manitobában pedig Winnipeg alulreprezentáltsága volt a tartományi törvényhozásban.<ref>{{Cite web |author=Jansen |first=Harold John |title=The Single Transferable Vote in Alberta and Manitoba |url=http://www.collectionscanada.gc.ca/obj/s4/f2/dsk2/tape15/PQDD_0004/NQ29051.pdf |work=[[Library and Archives Canada]] |publisher=University of Alberta |accessdate=23 March 2015 |date=1998}}</ref>
== Ösztönzők a választási rendszer kiválasztásához ==
A választási rendszer megváltoztatásához a hivatalban levú törvényhozók többségének egyetértése szükséges, akiket a hivatalban lévő választási rendszer alapján választottak meg. Ezért érdekes kérdés, hogy a jelenlegi jogalkotókat milyen módon lehet ösztönözni, hogy támogassanak egy új választási rendszert, különösen egy arányos rendszert.
Sok politológus azzal érvel, hogy a PR-t a jobboldali pártok a választójog bővülése, a demokratizálódás és a munkáspártok térnyerése közepette túlélési stratégiaként fogadták el. Stein Rokkan egy 1970-es tanulmány szerint a jobboldali pártok úgy döntöttek, hogy a PR-t alkalmazzák, hogy túléljenek egymással versengő pártként olyan helyzetekben, amikor a jobboldali pártok nem voltak elég egységesek ahhoz, hogy többségi rendszerben létezzenek.<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Rokkan |first=Stein |title=Citizens, elections, parties: approaches to the comparative study of the processes of development |url=https://archive.org/details/citizenselection0000rokk |date=1970 |publisher=McKay |language=en}}</ref> Ezt az érvelést Carles Boix formalizálta és támogatta egy 1999-es tanulmányában.<ref>{{Cite journal|author=Boix|first=Carles|date=1999|title=Setting the Rules of the Game: The Choice of Electoral Systems in Advanced Democracies|url=https://archive.org/details/sim_american-political-science-review_1999-09_93_3/page/609|journal=The American Political Science Review|volume=93|issue=3|pages=609–624|doi=10.2307/2585577|issn=0003-0554}}</ref> Amel Ahmed megjegyzi, hogy a PR elfogadása előtt sok választási rendszer többségi szabályon alapult, és ezek a rendszerek a jobboldali pártok felszámolását kockáztatták azokon a területeken, ahol a munkásosztály nagy létszámú volt. Ezért azt állítja, hogy a jobboldali pártok a PR-t fogadták el, hogy biztosítsák, hogy a választójog bővülése közepette erős politikai erőként fennmaradjanak.<ref>{{Hivatkozás/Könyv |last=Ahmed |first=Amel |title=Democracy and the Politics of Electoral System Choice: Engineering Electoral Dominance |url=http://ebooks.cambridge.org/ref/id/CBO9781139382137 |date=2012 |publisher=Cambridge University Press |location=Cambridge |isbn=9781139382137 |doi=10.1017/cbo9781139382137 }}{{Halott link|url=http://ebooks.cambridge.org/ref/id/CBO9781139382137 |date=2022-11 }}</ref>
Ezzel szemben más tudósok azzal érvelnek, hogy a PR elfogadását a baloldali pártok azon követelése is okozhatta hogy biztosítsák a lábukat a politikában, valamint egy konszenzusos rendszer ösztönzése, amely segíti a baloldalt preferált gazdaságpolitikájának megvalósításában.<ref>{{Cite journal|author=Cusack|first=Thomas R.|date=2007|title=Economic Interests and the Origins of Electoral Systems|journal=The American Political Science Review|volume=101|issue=3|pages=373–391|issn=0003-0554|doi=10.1017/S0003055407070384}}</ref>
== Az arányos képviseletet alkalmazó országok listája ==
[[Fájl:Proportional_voting_systems.svg|jobbra|bélyegkép|Országok a PR rendszer típusa szerint{{Jelmagyarázat|#0066FF|Party list}}]]
Az alábbi táblázat azokat az országokat sorolja fel, amelyek PR-választási rendszert alkalmaznak egy országos választott testület betöltésére. A törvényhozás első kamarájára vonatkozó választási rendszerekről az ACE Választási Tudáshálózata szolgáltat részletes információkat.<ref>{{Cite web |author=ACE Project: The Electoral Knowledge Network |title=Electoral Systems Comparative Data, World Map |url=http://aceproject.org/epic-en/CDMap?question=ES005&set_language=en |accessdate=24 October 2017}}</ref><ref>{{Cite web |author=ACE Project: The Electoral Knowledge Network |title=Electoral Systems Comparative Data, Table by Country |url=http://aceproject.org/epic-en/CDTable?question=ES005&view=country&set_language=en |accessdate=24 October 2017}}</ref> Nem tartoznak bele azok az országok, amelyek a PR-t [[Árokrendszer (választási rendszerek)|párhuzamos szavazási]] rendszer részeként használják (vegyes többségi rendszer). (Lásd még a [[A választási rendszerek listája országonként|választási rendszerek országonkénti teljes listáját]])
{| class="wikitable"
!Country
!Type
|-
|Albania
|Pártlistás arányos rendszer, 4% nemzeti küszöb és 2.5% egy körzetben
|-
|Algeria
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Angola
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Argentina
|Pártlistás arányos rendszer a képviselőházban
|-
|Armenia
|Two-tier party list
<ref>{{Cite web |author=Office for Democratic Institutions and Human Rights |title=Republic of Armenia, Parliamentary Elections, 2 April 2017 |url=http://www.osce.org/odihr/elections/armenia/293546 |work=[[OSCE]]}}</ref> Nationwide closed lists and [[Nyílt lista|open lists]] in each of 13 election districts. If needed to ensure a stable majority with at least 54% of the seats, the two best-placed parties participate in a run-off vote to receive a majority bonus. Threshold of 5% for parties and 7% for election blocs.
|-
|Aruba
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Australia
|Csak Szenátusban only, [[Egyszeri átruházható szavazat|single transferable vote]]
|-
|Austria
|Pártlistás arányos rendszer, 4% küszöb
|-
|[[Képviselőház (Belgium)|Belgium]]
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Bénin
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Bolivia
|[[Vegyes arányos képviseleti rendszer|Vegyes arányos rendszer]], 3% küszöb
|-
|Bosnia and Herzegovina
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Brazil
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Bulgaria
|Pártlistás arányos rendszer, 4% küszöb
|-
|Burkina Faso
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Burundi
|Pártlistás arányos rendszer, 2% küszöb
|-
|Cambodia
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Cape Verde
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Chile
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Colombia
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Costa Rica
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Cyprus
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Czech Republic
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Denmark
|Kétszintű pártlistás arányos rendszer, 2% küszöb
|-
|Dominican Republic
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|East Timor
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|El Salvador
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Equatorial Guinea
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|[[Riigikogu|Estonia]]
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|European Union
|Az Európai Parlament választásaira a tagállamok az STV és a pártlistás arányos rendszer között választhatnak
|-
|Faroe Islands
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Fiji
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|[[Finnországi választások|Finland]]
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Germany
|[[Vegyes arányos képviseleti rendszer|Vegyes arányos rendszer]], 5% küszöb (vagy 3 egyéni győztes)
|-
|Greece
|Kétszintű pártlistás arányos rendszer
|-
|Greenland
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Guatemala
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Guinea-Bissau
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Guyana
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Honduras
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Iceland
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Indonesia
|Pártlistás arányos rendszer, 4% küszöb
|-
|Ireland
|[[Egyszeri átruházható szavazat|STV]]
|-
|Israel
|Pártlistás arányos rendszer, 3.25% küszöb
|-
|Kazakhstan
|Pártlistás arányos rendszer, 7% küszöb
|-
|Kosovo
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Latvia
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Lebanon
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Lesotho
|[[Vegyes arányos képviseleti rendszer|Mixed-member proportional representation]] variant using a [[Egyszavazatos vegyes rendszer|mixed single vote]]
|-
|[[Landtag (Liechtenstein)|Liechtenstein]]
|Pártlistás arányos rendszer, 8% küszöb
|-
|Luxembourg
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Macedonia
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Malta
|[[Egyszeri átruházható szavazat|Single transferable vote]]
|-
|Moldova
|Pártlistás arányos rendszer, 6% küszöb
|-
|Montenegro
|Pártlistás arányos rendszer, 3% küszöb
|-
|Mozambique
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Namibia
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Netherlands
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|New Zealand
|[[Vegyes arányos képviseleti rendszer|Vegyes arányos rendszer]], 5% (vagy 1 egyéni győztes) küszöb
|-
|Northern Ireland
|[[Egyszeri átruházható szavazat|STV]]
|-
|Norway
|Kétszintű pártlistás arányos rendszer, 4% nemzeti küszöb
|-
|Paraguay
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Peru
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Poland
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb, 8% vagy több közös listáknak, 0% nemzetiségeknek
|-
|Portugal
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|[[Romániai választások|Romania]]
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Rwanda
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|San Marino
|Pártlistás arányos rendszer, többségi bónusz második fordulóban, ha nem sikerül kormányt alakítani. 3.5% küszöb
|-
|São Tomé and Príncipe
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Serbia
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Sint Maarten
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|[[Szlovákiai választások|Slovakia]]
|Pártlistás arányos rendszer, 5% küszöb
|-
|Slovenia
|Pártlistás arányos rendszer, 4% küszöb
|-
|South Africa
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Spain
|Pártlistás arányos rendszer, 3% küszöb kis körzetekben
|-
|Sri Lanka
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Suriname
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Sweden
|Kétszintű pártlistás arányos rendszer, 4% nemzeti küszöb, 12% körzetekben
|-
|Switzerland
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|[[Thaiföld|Thailand]]
|[[Vegyes arányos képviseleti rendszer|Vegyes arányos rendszer]] [[Egyszavazatos vegyes rendszer|egyszavazatos vegyes variánsa]]
|-
|Togo
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Tunisia
|Pártlistás arányos rendszer
|-
|Turkey
|Pártlistás arányos rendszer, 10% küszöb
|-
|[[Ukrajna|Ukraine]]
|
|-
|Uruguay
|Pártlistás arányos rendszer
|}
== Lásd még ==
* Társfogalmak: [[félarányos képviselet]], [[többségi képviselet]], [[közvetlen demokrácia]]
* [[:Kategória:Arányos választási rendszerek|Arányos választási rendszerek]] (kategória)
* [[Interaktív ábrázolás]]
*[[Egy ember, egy szavazat]], [[többségi demokrácia]], [[koalíció]]k, [[abszolút többségi szabály]]
* [[Indokolt képviselet]], az arányosság elvének általánosítása a többnyertes jóváhagyó szavazásra.
*[[Választások]]
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Proportional representation|oldid=Q13365595}}
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Választási rendszerek]]
[[Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal]]
[[Kategória:Arányos választási rendszerek]]
| |||