Wikipédia

„Montenegró földrajza” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Rarobehe7 (vitalap | szerkesztései)
241 szerkesztés
infobox
Helyesírás-javítás, helyesírási javítás, helyesírás javítása.
 
(21 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor:
{{építés alatt}}
{{Ország földrajz infobox
| név = Montenegró
11 ⟶ 10 sor:
| legmagasabb pont = [[Zla Kolata]], 2534
| legalacsonyabb pont = [[Adriai-tenger]], 0
| leghosszabb folyó = [[Tara (folyó, Montenegró)|Tara]], 144140
| legnagyobb vízfelület = [[Shkodrai-tó]] (Albániával együtt), 391
| megművelhető terület =
19 ⟶ 18 sor:
}}
 
'''[[Montenegró]]''' egy kicsi, hegyvidéki állam a [[Balkán-félsziget]] délnyugati részén. Montenegrót [[Horvátország]], [[Bosznia-Hercegovina]], [[Szerbia]], [[Koszovó]], [[Albánia]] és az [[Adriai-tenger]] határolja. Annak ellenére, hogy kis ország a maga 13,81213812 km²-ével, nagyon változatos a domborzati viszonyait tekintve.
 
==Domborzat==
{{Montenegró-térkép}}▼
Montenegró domborzata az ország északnyugati magas hegyi vonulataitól, a középső és nyugati [[Karszt|karsztos]] szegmensen át a majd 300 km-es keskeny tengerparti síkság között váltakozik. Északon a tengerparti síkság teljesen eltűnik, ahol a Lovćen és más hegyi vonulatok hirtelen alábuknak a [[Kotori-öböl]] bejárati részébe. A tengerparti régió földrengéses terület.
 
[[Fájl:SV cast Durmitoru, Sljeme (2440 m) a Savin kuk.jpg|bélyegkép|balra|250px|Durmitor-hg., Montenegró északi része]]▼
Montenegró legmagasabb pontja a montenegrói-albán határ közelében, a [[Prokletije|Prokletijében]] található 2534 méter magas [[Zla Kolata]].
[[Fájl:NP Lovćen (by Pudelek) 01.jpg|left|bélyegkép|balra|250px|Lovćen, Montenegró déli része]]▼
Montenegró három nagyobb tájegységre osztható: az ország 2/3-át (északi és keleti térségeti) uraló magashegyi vonulatokra, a középső síkvidéki szegmensre és a majd 300 km-es, keskeny tengerparti részre.
 
A ország hegyvidéke a [[Dinári-hegység]] déli ágát jelenti. Az átlagosan több mint 2000 méteres montenegrói hegyek (Bjelasica-, Biogradi-, Prokletje-hegység, Durmitor) legmagasabb pontja a montenegrói-albán határ közelében, a [[Prokletije|Prokletijében]] található 2534 méter magas [[Zla Kolata]]. A Montenegrói-Magas-karszt az északnyugati részén fellelhető meredek hegység. Itt található az ország leghíresebb csúcsa, a Durmitor 2523 méteres pontja, a [[Bobotov Kuk]].
▲[[Fájl:SV cast Durmitoru, Sljeme (2440 m) a Savin kuk.jpg|bélyegkép|balra|250px|Durmitor-hg., Montenegró északi része]]
▲[[Fájl:NP Lovćen (by Pudelek) 01.jpg|left|bélyegkép|balra|250px|Lovćen, Montenegró déli része]]
Montenegró karsztos térségei alapvetően a tengerszint feletti 100 méteres magasságban találhatóak, egyes részei azonban az 1800 méteres magasságig is elérnek. A legalacsonyabb pont a [[Zeta (folyó)|Zeta folyó]] völgyében helyezkedik el, 450 méteres magasságban, a Nikšić térség középső részén, amely a karsztos régiókra jellemző hosszanti, lapos depresszió. A kőzet uralkodóan mészkő, ahol a kémiai oldódás víznyelők és barlangok kialakulását tette lehetővé. Montenegró leghosszabb barlangja a Vražji firovi, 10,5 km hosszú [[Berane]]tól északnyugatra. A legalacsonyabban fekvő víznyelő a Željezna jama, -1027 méteren a [[Maganik|Maganik hegységben]].
 
A [[Zeta (folyó)|Zeta folyó]] völgye, másnévenmás néven a Bjelopavlići síkság, a délnyugati részen egyesül [[Montenegró]] másik jelentős alföldjével a Zeta síksággal. A Zeta síkság a [[Shkodrai-tó|Shkodrai-tótól]] északra húzódik 40 méteres magasságban. Manapság [[Montenegró]]banMontenegróban e két síkságon élnek a legnagyobb számban, így [[Montenegró]]a két legnagyobb városaváros [[Podgorica]] és [[Nikšić]] is itt található. Ezen síkvidéki tájat a Krivošije-, a Lovćen-, a Rumija-, a Golija-, a Prekornica-, a Žijovo- és a Komovi-hegységek határolják.
 
Montenegró magas hegyeinek bizonyos részei [[Európa]] egyik legsziklásabb vonulatai, átlagosan több mint 2000 méteres tengerszint feletti magassággal. Többek között jelentős a Durmitor-hegység legmagasabb pontja a [[Bobotov Kuk]], a maga 2523 méteres magasságával. A montenegrói hegyek voltak a leginkább kitéve a glaciális (jég általi) eróziónak a [[Balkán-félsziget|Balkán-félszigeten]] a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakban]].
 
===Tengerpart===
 
[[Fájl:Bahía de Kotor.jpg|bélyegkép|jobbrabalra|260px|[[Kotori-öböl]]]]
Montenegró 1-10 km széles tengerpartja Igalo település és a [[Buna (folyó, Albánia)|Buna folyó]] között fekszik 283 km hosszan. Az északi szomszéd [[Horvátország|Horvátországhoz]] képest Montenegrónak nincsenek nagy kiterjedésű lakott szigetei. A sötétkék színű tengervíz rendkívül tiszta, a magasból több 10 méteres is lehet az átláthatósága.
Montenegró tengerpartja 293,5 km hosszú. Ellentétben az északi szomszéd [[Horvátország|Horvátországgal]], Montenegrónak nincsenek nagy kiterjedésű lakott szigetei. Az ország egyik tengerparti jellegzetessége a [[Kotori-öböl]], egy [[Fjord|fjordszerű]] öböl, amely valójában egy lesüllyedt folyóvölgy. A Kotori-öblöt helyenként 1000 méter magas hegyek övezik, amelyek közel függőlegesen buknak a tenger alá.
 
A partvonalon végighaladva számtalan öböllel találkozunk, közülük a legnagyobb a [[Kotori-öböl]], melynek bejáratánál, a Trašte-öbölnél kialakult ''Plava špilja'' (Kék-barlang) a legnevezetesebb.
A Kotori-öböl déli része egy keskeny tengerparti síkság, kevesebb mint 4 km hosszú és északról magas hegyek határolják. A síkság számos kis tengerparti településnek ad otthont.
 
A montenegrói strandok a világ legjobbjai közé tartoznak és változatosságuknak köszönhetően mindenki saját ízlése szerint választhat itt tengerparti nyaralást. Vannak finom homokos területek (Ulcinj Riviéra, Budva Riviéra) és apró kavicsosak is (Zhanits, Nivits, Sutomore). A mesterséges strandok (beton platform) [[Tivat]], [[Herceg Novi]], [[Bar (Montenegró)|Bar]] és Igalo területén találhatók. Szinte az összes strand öblökben található, széltől és hullámoktól védve, meredek sziklák között. A montenegrói strandok hossza 73 km. A legnagyobb strand ("Velika Plaza") Ulcinjban található, hossza 13 km.
 
A montenegrói strandok világszerte híresek. Sziklás, homokos és kavicsos partszakaszok váltják egymást, melyek közül a leghosszabb a 13 km-es ''Velika Plaza'' [[Ulcinj|Ulcinjban]].
▲{{Montenegró-térkép}}
===Vízrajz===
 
[[Fájl:Belgrade-Bar railroad Tara river crossing.jpg|bélyegkép|balra|300px250px|[[Tara (folyó, Montenegró)|Tara folyó]] kanyonja]]
AAz montenegróiország folyókkét, mintegyészaki 52,2és %-adéli vízgyűjtőjén a [[Fekete-tenger]] medencéjéhez tartozik, a fennmaradó 47,8 %és az [[Adriai-tenger]] vízgyűjtőjének a részeosztozik. MontenegróAz északi területein arészén lehulló csapadékokat a [[Lim]] ésPiva, a [[Tara (folyó, Montenegró)|Tara]] és a [[Lim]] folyók gyűjtik össze és a [[Drina|Drina folyón]] keresztül a vezetik a [[Duna|Dunába]]. A déli térségbenterületekről a folyók az [[Adriai-tengerMorača]] irányába folynak. Ellenbenés a karsztvizekZeta sokkalfolyók inkábbszállítják felszína alattivizeket csatornákbanaz haladnak,[[Adriai-tenger]] mint felszíni folyók formájábanirányába.
 
A leghosszabb folyók Montenegróban a következők: [[Tara (folyó, Montenegró)|Tara]] (144 km), [[Lim]] (123 km), Cheotina (100 km), [[Morača]] (99 km), [[Zeta (folyó)|Zeta]] (65 km) és Boyana (30 km). Három montenegrói folyó (Morača, Zeta és Piva) teljes hosszában átfolyik Montenegró területén. A Boyana folyó volt korábban Montenegróban az egyetlen hajózható folyó; jelenleg nem szállít.
 
A kis állam leghosszabb folyója a 140 km-es Tara. Montenegróban mindössze három olyan folyó van, amelynek a forrása és a torkolata is Montenegró területén található, ezek a Morača, a Zeta és a Piva. Ezen vízfolyások a mészkőhegységekben keskeny völgyeket, kanyonokat alakítottak ki. A leghíresebb a Tara folyó 82 km-es hosszúságú kanyonja, amely a helyenként 1300 méteres mélységével rekordtartó Európában. Világviszonylatban, egyedül a [[Grand Canyon]] előzi meg. A Tara folyó völgye a [[Durmitor Nemzeti Park]] részeként [[Montenegró világörökségi helyszínei|UNESCO világörökség]].
A ország hegyvidéki részén olyan hegyi folyók folynak, mint a Piva, a Tara, a Morača és a Zeta, amelyek mellékfolyóikkal együtt évek milliói alatt keskeny csatornákat vájtak, meredek partokkal a sziklákba - kanyonok, amelyek szépsége és mérete egyedülálló. A Tara folyó kanyonja a legnagyobb Európában, mélysége eléri az 1300 métert. Csak a coloradói [[Grand Canyon]] nagyobb nála. A Tara, a legtisztább európai folyó, amely az [[UNESCO]] védelme alatt áll, alkalmas aktív turizmusra, például raftingra.
 
A Crnojevića folyó az egyetlen hajózható folyó az ország területén.
[[Fájl:Lake Scutari 2013 (4).JPG|bélyegkép|jobbra|300px|[[Shkodrai-tó]]]]
A montenegrói folyók energiapotenciálja 115 kW / 1 km², ami nagyon magas mutató. Különböző okokból (beleértve a környezetet is) azonban az országban nem fejlesztik a [[Vízerőmű|vízerőműveket]].
 
Az ország és egyben a [[Balkán-félsziget]] legnagyobb állóvize a [[Shkodrai-tó]] (391 km²), amely a tengerhez közel fekszik és egészen átnyúlik Albánia északi részére. A tó közel 60 %-a esik montenegrói területre. A víztest egy karsztos [[Polje (geológia)|poljében]] alakult ki, amelynek legalacsonyabb pontja a tengerszint alatt helyezkedik el. 40 hegyes sziget emelkedik a tó felszíne fölé, némelyikükön tökéletesen megőrizték a középkori erődöket%-ban ésAlbániához kolostorokattartozik.
 
A hegyekben olyan tengerszemekkel találkozunk, mint a [[Fekete-tó (Montenegró)|Fekete-tó]].
Montenegró második legnagyobb tava a Shasskoe (3,64 km²), [[Ulcinj]] közelében.
[[Fájl:Два черных глаза Crna Gora.jpg|bélyegkép|balra|300px|Fekete-tó]]
A hegyvidék az ország legjelentősebb területét foglalja el, és fontos vonzerő. Minden oldalról hegyi fennsíkok vannak körülvéve 1400-1700 méteres magasságban. Több mint 2000 méter magas hegycsúcsok választják el őket, köztük a legmagasabb a [[Bobotov Kuk]]. A fenséges hegyek mellett Montenegróban összesen 29 ritka szépségű, magas hegyvidéki tó (úgynevezett "hegyi szem") található, amelyek teljes területe 3,89 km². Hegyi szemeknek hívják őket, mert a bennük lévő víz szokatlanul tiszta és nyugodt. Nem csak formában és tisztaságban hasonlítanak a természet szemére. Bennük, akárcsak a szemekben, a tűk "szempillái" által leeresztve, hegycsúcsok tükröződnek. A tavak közül a legszebb a Fekete-tó. A Kígyó-tó sűrű erdőben található 1495 méter magasságban, a Maloe-tó pedig 1788 méterrel a tengerszint felett. Az egyes tavakhoz számos legenda kapcsolódik, amelyek nevét hal, kék, hullámos, ellenség, zöld néven fordítják.
 
==Földrajzi adatok==
 
{{hasáb eleje|3}}
'''Földrajzi koordináták''': {{koord|42|46|N|19|13|E|típus:ország}}
 
75 ⟶ 64 sor:
* ''Víz:'' 360 km²
 
'''Határvonal hossza - tengerpart:''' 293,5283 km
 
'''Határvonal hossza - nemzetközi:''' 625614 km (összesen)
 
* [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinával]]: 225 km
* [[Szerbia|Szerbiával]]: 175 km
* [[Albánia|Albániával]]: 172 km
* [[SzerbiaKoszovó|SzerbiávalKoszovóval]]: 12428 km
* [[KoszovóHorvátország|KoszovóvalHorvátországgal]]: 7914 km
* [[Horvátország|Horvátországgal]]: 25 km
 
'''Megművelt mezőgazdasági területek:''' 517 153000 ha
 
'''Területhasználat:'''
109 ⟶ 98 sor:
* Legnyugatibb point:
** ''Prijevor'', [[Herceg Novi]] - {{koord|42|29|É|18|26|K}}
{{hasáb vége}}
 
==Fordítás==
115 ⟶ 103 sor:
 
==Források==
* [https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_eu_regionalis_foldrajz_2/ch06s09.html Digitális Tankönyvtár - Montenegró] {{Wayback|url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_eu_regionalis_foldrajz_2/ch06s09.html |date=20210413175246 }}
* [https://parki-himki.ru/hu/geografiya-chernogorii-geograficheskoe-polozhenie-chernogorii/ Montenegró földrajzi helyzete 2020]
* [http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2007/FE20073-4_333-351.pdf Az önálló Montenegró]
* [https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/farming/international-cooperation/enlargement/agriculture-eu-enlargement/candidates_hu EU Mezőgazdaság a bővítési országokban]
* [http://www.me/index.php/cg/geografija?fbclid=IwAR0UKCW1lbGhK_78Kg3hK4dkie0GGOhRZVl82lZAIHc3qzkdrhpwoYdm8Gw Montenegró földrajza (angol nyelven)] {{Wayback|url=http://www.me/index.php/cg/geografija?fbclid=IwAR0UKCW1lbGhK_78Kg3hK4dkie0GGOhRZVl82lZAIHc3qzkdrhpwoYdm8Gw |date=20210413192450 }}
* [https://www.britannica.com/place/Montenegro#ref254875 britannica.com Montenegró földrajza (angol nyelven)]
* Sebestyén Árpád: ''Varázslatos tájak - Montenegró (4. javított kiadás).'' Budapest, Hibernia Nova Kiadó Kft., 2015., 216 oldal, {{ISBN|9789637617706}}
 
==További információk==
==Külső hivatkozások==
* [http://montenegro.terkepek.net/ Montenegró térképek]
* [https://montenegro.travel/files/multimedija/76748526.pdf Montenegró térkép] {{Wayback|url=https://montenegro.travel/files/multimedija/76748526.pdf |date=20210415220026 }}
 
== TovábbiKapcsolódó információkszócikkek ==
{{fő|* [[Európa földrajza}}]]
 
{{Európa földrajza}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Montenegró_földrajza”