„Bár–Kalán nemzetség” változatai közötti eltérés

A [[Gesta Hungarorum|Magyar Krónika]] szerint [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] [[Sarolt fejedelemasszony|Saroltot]] ''Beled'' ''(Beliud)'' tanácsára vette feleségül. Beled apósa, '''Kalán''' ''(Kolán'', ''Kulan)'' földjeit birtokolta, aki azért adta hozzá a lányát, hogy harcoljon öccse, ''Kaján'' ''(Kean)'' ellen. Belednek a [[Tisza]] mellett voltak birtokai, övé volt [[Csongrád (település)|Csongrád]] vára. [[Hunyad vármegye]] területén is találhatók Bár, Kalán és Kaján helynevek, azaz itt is rendelkezhettek nyári legelőterületekkel, amelyek még [[Ond vezér]] területéből maradhattak rájuk. Csongrád és Hunyad megyei birtokaik között a szállásváltó életmódot a [[Körösök|fehér
Fehér-Körös]] mentén végezhették.<ref name="Györffy:István:8.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 8 / Géza belső rendje. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>

A Bár-Kalán-nemzetség ősi fészke a mai [[Csongrád vármegye]] területe volt. A mai Temes vármegye területére csak a [[Tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] után telepedett le Bár fia István fia Izsép ([[1263]]–[[1265]]) fia II. Izsép ([[1265]]–[[1288]]), a [[Szeri Pósa család]] őse. Ennek fia. II. Pósa ([[1306]]–[[1352]]) krassai főispán volt, ki családja vagyonát jelentékenyen gyarapította. Fiai közül Balázs ([[1342]]–[[1368]]) királyi testőr és István ([[1342]]–[[1382]]) [[Krassó vármegye]] főispánja volt. A család a [[14. század]] elején megszerezte a mai [[Angyalkút]] mellett fekvő [[Kér]]t és [[Ároki]]t. Ekkor már e nemzetség birtoka volt Ződi (ma [[Szépfalu (Románia)|Szépfalu]]), mely egy uradalom központja volt.