gépely

Hungarian

From earlier German Gepel of standard German Göpel (“horse-gin, hoist in a mine”)^(de), Bavarian göppel, probably related to archaic Czech hýbadlo (“mover, vehicle”).^[1]^[2]

gépely (plural gépelyek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	gépely	gépelyek
accusative	gépelyt	gépelyeket
dative	gépelynek	gépelyeknek
instrumental	gépellyel	gépelyekkel
causal-final	gépelyért	gépelyekért
translative	gépellyé	gépelyekké
terminative	gépelyig	gépelyekig
essive-formal	gépelyként	gépelyekként
essive-modal	—	—
inessive	gépelyben	gépelyekben
superessive	gépelyen	gépelyeken
adessive	gépelynél	gépelyeknél
illative	gépelybe	gépelyekbe
sublative	gépelyre	gépelyekre
allative	gépelyhez	gépelyekhez
elative	gépelyből	gépelyekből
delative	gépelyről	gépelyekről
ablative	gépelytől	gépelyektől
non-attributive possessive - singular	gépelyé	gépelyeké
non-attributive possessive - plural	gépelyéi	gépelyekéi

^ gép in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’), Second, revised and expanded edition, Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2021, →ISBN. (See also the PDF of its 1st edition.)
^ Göpel in Digitales Wörterbuch der deutschen Sprache